Julian Assange;

2019-05-24 09:38:17

17 újabb vádpontot hozott fel Assange ellen az amerikai kormány

Törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét és szövetkezett az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével hogy bizalmas információkhoz jusson.

Tizenhét újabb vádpontot ismertetett csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ügyében folyó vizsgálatban. A tárca szerint Assange törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett 

Az amerikai igazságügyi tárca állítja, hogy a WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat - afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, elnyomó rezsimek ellenzékét - azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat. A minisztérium szerint a külügyi tárca próbált közbenjárni Assange-nál, hogy ne tegye közzé a neveket, de a Wikileaks figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést.

– jelentette ki Barry Pollack, Assange egyik amerikai ügyvédje.

Az Egyesült Államok kezdeményezte az ausztrál internetes aktivista kiadását. A jogi eljárásra vonatkozó szabályok értelmében az Egyesült Államoknak 60 nap állt rendelkezésére, hogy kiegészítse a vádakat.

A terjedelmesebb vádiratot valamivel több mint egy hónappal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium április 11-én, Assange nagy-britanniai letartóztatása napján bejelentette: 

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki. Ebben Manninggel működött együtt.

Assange valójában nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Assange-t azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon, és 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték.