Osztrák botrány: kérdéses Kurz sorsa

A kormányválságban egyre inkább a kancellár jövője kerül középpontba. Paradox módon épp a szociáldemokratáktól függ, maradhat-e a kormány élén.

Hétfőn szavaz rendkívüli ülésén a bécsi parlament a Sebastian Kurz kancellárral szembeni bizalmatlansági indítványról. Az osztrák sajtó szerint aligha képzelhető el más forgatókönyv, mint az, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) eddigi koalíciós partnere, a Heinz-Christian Strachéról múlt pénteken kikerült videofelvétel miatt folyamatos védekezésbe kényszerült jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Kurz távozására voksol. Az indítványt benyújtó Jetzt listája értelemszerűen szintén a kancellár visszahívását akarja, így minden attól függ, hogyan viselkedik majd a szociáldemokrata SPÖ. Amennyiben a párt Kurz távozását akarja, akkor ő lesz a második világháború után a legrövidebb ideig hivatalban lévő kancellár.

Az SPÖ azonban megosztott, komoly dilemmában van. Kurz menesztésére, de a kancellári tisztségben hagyására is vannak érvek és ellenérvek. Alexander Van der Bellen államelnök a kormány szerdai beiktatásakor világossá tette: nincs B terve. Ezzel arra utalt, nem szeretné, ha a második Kurz-kormány csak néhány napig élne, hanem azt tartaná üdvözítőnek, ha ez a kabinet irányítaná az ország ügyeit a szeptemberben esedékes előrehozott parlamenti választásig. Közben azonban a Zöldek már be is dobtak egy nevet, aki Kurz utóda lehetne, Franz Fischler volt osztrák uniós biztosét, aki nagy elismerésnek örvend hazájában.

Mit tegyen az SPÖ? A Der Standard szerint a szociáldemokraták elnöke nem tud jót tenni, csak olyat, amiért bírálhatják. Óriási nyomás alá került, hiszen tőle függ Kurz sorsa. Azé a kancelláré, aki véget vetett az SPÖ-vel folytatott nagykoalíciónak, s 2017 decemberében a jobboldali radikálisokkal szövetkezett, aminek most meg is lett a következménye. Különösen az SPÖ balszárnya nem tud megbocsátani az ifjú osztrák kancellárnak, így a „balosok” Pamela Rendi-Wagnerbe vetett bizalma is megrendülne, ha a pártelnök arra kérné a frakciót, ne támogassa a bizalmatlansági indítványt.

Csakhogy egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Nevezetesen azt, hogy – bármennyire nem tetszik az SPÖ-nek – Kurz népszerű politikus hazájában, így esetleges megbuktatása visszaüthet a szociáldemokratákra: azt rossz néven venné a választók jelentős része, a jobb- és baloldal közötti szakadék pedig még mélyebbé válna. Nem mellékes az sem, hogy a 2017 őszén megrendezett parlamenti választást az ÖVP még 31,5 százalékkal nyerte meg, a legutóbbi, már a Strache-botrány kipattanása után készült első, a Research Affairs közvélemény-kutató által készített felmérés azonban már 38 százalékon látta az ÖVP-t. Ezen felmérés szerint az ÖVP profitált a belpolitikai válságból, az SPÖ nem. (Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy ezt a felmérést 500 fő megkérdezésével készítették, miközben ez az iroda máskor ezres mintával dolgozik.)

Az SPÖ nagy öregjei sorban jelentkeznek szólásra, s inkább Kurz menesztését támogatják. A szociáldemokraták egykori befolyásos politikusa, Hannes Androsch a Kleine Zeitungban kifejtette, Kurznak távoznia kell, mert azzal a céllal alakította meg kormányát másfél éve, hogy egy Orbánéhoz hasonló autokrata, egyeduralkodói rendszert alakítson ki. Szerinte szó sincs arról, hogy veszélybe kerülne az ország stabilitása Kurz menesztése esetén. A Twitter alapján az SPÖ-szavazók sem sajnálnák Kurz menesztését.

Az országban nagy befolyással rendelkező Kronen Zeitung – e lapra akarta Strache rátenni a kezét – ezzel szemben a kancellár maradását támogatja, márpedig egy olyan médiáról van szó, amely képes a közvélemény befolyásolására.

Mint a Die Presse írta, az az ügyvéd, aki csapdába csalta Strachét és az FPÖ-ből is kilépett volt frakcióvezetőt, Johann Gudenust, már a 2017-es választási kampányban lejárató anyagot kínált fel a szociáldemokraták számára ugyanerről a két férfiról.