Osztrák botrány: kérdéses Kurz sorsa

Publikálás dátuma
2019.05.25. 16:30
AUSTRIA - POLITIC - GOVERNMENT - VOTE - KURZ
Fotó: ALEX HALADA / AFP /APA-PICTUREDESK
A kormányválságban egyre inkább a kancellár jövője kerül középpontba. Paradox módon épp a szociáldemokratáktól függ, maradhat-e a kormány élén.
Hétfőn szavaz rendkívüli ülésén a bécsi parlament a Sebastian Kurz kancellárral szembeni bizalmatlansági indítványról. Az osztrák sajtó szerint aligha képzelhető el más forgatókönyv, mint az, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) eddigi koalíciós partnere, a Heinz-Christian Strachéról múlt pénteken kikerült videofelvétel miatt folyamatos védekezésbe kényszerült jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Kurz távozására voksol. Az indítványt benyújtó Jetzt listája értelemszerűen szintén a kancellár visszahívását akarja, így minden attól függ, hogyan viselkedik majd a szociáldemokrata SPÖ. Amennyiben a párt Kurz távozását akarja, akkor ő lesz a második világháború után a legrövidebb ideig hivatalban lévő kancellár. Az SPÖ azonban megosztott, komoly dilemmában van. Kurz menesztésére, de a kancellári tisztségben hagyására is vannak érvek és ellenérvek. Alexander Van der Bellen államelnök a kormány szerdai beiktatásakor világossá tette: nincs B terve. Ezzel arra utalt, nem szeretné, ha a második Kurz-kormány csak néhány napig élne, hanem azt tartaná üdvözítőnek, ha ez a kabinet irányítaná az ország ügyeit a szeptemberben esedékes előrehozott parlamenti választásig. Közben azonban a Zöldek már be is dobtak egy nevet, aki Kurz utóda lehetne, Franz Fischler volt osztrák uniós biztosét, aki nagy elismerésnek örvend hazájában. Mit tegyen az SPÖ? A Der Standard szerint a szociáldemokraták elnöke nem tud jót tenni, csak olyat, amiért bírálhatják. Óriási nyomás alá került, hiszen tőle függ Kurz sorsa. Azé a kancelláré, aki véget vetett az SPÖ-vel folytatott nagykoalíciónak, s 2017 decemberében a jobboldali radikálisokkal szövetkezett, aminek most meg is lett a következménye. Különösen az SPÖ balszárnya nem tud megbocsátani az ifjú osztrák kancellárnak, így a „balosok” Pamela Rendi-Wagnerbe vetett bizalma is megrendülne, ha a pártelnök arra kérné a frakciót, ne támogassa a bizalmatlansági indítványt. Csakhogy egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Nevezetesen azt, hogy – bármennyire nem tetszik az SPÖ-nek – Kurz népszerű politikus hazájában, így esetleges megbuktatása visszaüthet a szociáldemokratákra: azt rossz néven venné a választók jelentős része, a jobb- és baloldal közötti szakadék pedig még mélyebbé válna. Nem mellékes az sem, hogy a 2017 őszén megrendezett parlamenti választást az ÖVP még 31,5 százalékkal nyerte meg, a legutóbbi, már a Strache-botrány kipattanása után készült első, a Research Affairs közvélemény-kutató által készített felmérés azonban már 38 százalékon látta az ÖVP-t. Ezen felmérés szerint az ÖVP profitált a belpolitikai válságból, az SPÖ nem. (Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy ezt a felmérést 500 fő megkérdezésével készítették, miközben ez az iroda máskor ezres mintával dolgozik.) Az SPÖ nagy öregjei sorban jelentkeznek szólásra, s inkább Kurz menesztését támogatják. A szociáldemokraták egykori befolyásos politikusa, Hannes Androsch a Kleine Zeitungban kifejtette, Kurznak távoznia kell, mert azzal a céllal alakította meg kormányát másfél éve, hogy egy Orbánéhoz hasonló autokrata, egyeduralkodói rendszert alakítson ki. Szerinte szó sincs arról, hogy veszélybe kerülne az ország stabilitása Kurz menesztése esetén. A Twitter alapján az SPÖ-szavazók sem sajnálnák Kurz menesztését. Az országban nagy befolyással rendelkező Kronen Zeitung – e lapra akarta Strache rátenni a kezét – ezzel szemben a kancellár maradását támogatja, márpedig egy olyan médiáról van szó, amely képes a közvélemény befolyásolására. Mint a Die Presse írta, az az ügyvéd, aki csapdába csalta Strachét és az FPÖ-ből is kilépett volt frakcióvezetőt, Johann Gudenust, már a 2017-es választási kampányban lejárató anyagot kínált fel a szociáldemokraták számára ugyanerről a két férfiról.

Egy osztrák ügyvéd elmondta, miért vett részt Strache megbuktatásában

Publikálás dátuma
2019.05.25. 15:32
Heinz-Christian Strache
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az ügyvéd volt az, aki megismertette a korábbi alkancellárt a végzetét jelentő orosz álbefektetővel.
Nyilvánosságra hozta egy osztrák ügyvéd, hogy hozzájárult a Heinz-Christian Strache szabadságpárti alkancellárt lebuktató ibizai videó elkészítéséhez – írja a BBC, az osztrák Bildet idézve. Az ügyvéd Ramin Mirfakhrai volt az, aki a korábbi alkancellárt közvetetten összehozta a magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel.
Ramin Mirfakhrai szerint ez egy társadalmi indíttatású, civilek részvételével lezajló akció volt, amiben az oknyomozó újságírás eszközeit is bevetették. Mirfakhrai arról ugyanakkor nem beszélt, hogy ki fizette a Strachét csőbe húzó találkozó számláit, ki állt az akció mögött; az ibizai botrányvideó elkészítéséhez a jelek szerint titkosszolgálati vagy magánnyomozói szakértelem is kellett, hiszen a találkozóhely minden szobáját bekamerázták és poloskázták.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a leleplező videó publikálása törvényes volt és legális célokat szolgált. Heinz-Christian Strache ezzel kevéssé érthet egyet, hiszen osztrák sajtóértesülések alapján Mirfakhrai egyike annak a három embernek, akit beperelt a botrányvideó közlése után.
A botrányos videó miatt hétfőn bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az osztrák parlamentben Sebastian Kurz kancellárral szemben, így az ügybe végül nem csak az szabadságpárti- néppárti kormánykoalíció, de Ausztria első számú vezetője is belebukhat.
Szerző
Frissítve: 2019.05.25. 16:33

EP-választás: az amerikai kontinensen már szavazhatnak a magyarok

Publikálás dátuma
2019.05.25. 14:29

Fotó: Népszava
Az időeltolódás miatt szombaton lehet voksolni a külképviseleteken, helyi idő szerint 6 és 19 óra között.
Megkezdődött az amerikai földrész magyar külképviseletein az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása, helyi idő szerint szombat reggel. Összesen 1313-an voksolhatnak Amerikában. Az EP-választáson az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton lehet szavazni Magyarország külképviseletein, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 17-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni. Az első szavazóhelyiségek Argentínában (Buenos Aires), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), és Uruguay-ban (Montevideo) nyíltak meg, helyi idő szerint reggel 6 órakor, közép-európai idő szerint pedig 11-kor. Egy órával később, közép-európai idő szerint délben nyílt meg a szavazókör Chilében (Santiago de Chile), a kanadai Ottawában és Torontóban, az egyesült államokbeli Washingtonban, New Yorkban és Miamiban, valamint Kuba fővárosában, Havannában. További egy óra múlva – közép-európai idő szerint 13 órakor – nyílt a szavazóhelyiség az egyesült államokbeli Chicagóban és Houstonban, Quitóban (Ecuador), Bogotában (Kolumbia), Mexikóvárosban, Panamavárosban (Panama) valamint Limában (Peru). A voksolás az amerikai kontinens nyugati partján – az egyesült államokbeli Los Angelesben és San Franciscóban, valamint a kanadai Vancouverben – közép-európai idő szerint szombaton 15 órakor kezdődik.
Amerikában a legtöbben, 382-en New Yorkban szavazhatnak, Washingtonban 147-en, Torontóban 166-an, San Franciscóban 119-en, Los Angelesben 91-en, Ottawában 75-en, Chicagóban 58-an, Miamiban 50-en, Houstonban 48-an, Vancouverben pedig 39-en. Buenos Airesben és Sao Paulóban 21-21-en, Mexikóvárosban és Limában 17-17-en, Bogotában 13-an, Santiago de Chilében és Panamavárosban 10-10-en, Quitóban 9-en, Brazíliavárosban 8-an, Montevideóban és Havannában 6-an szerepelnek a névjegyzékben. A külképviseleteken a diplomáciai képviselet és a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai. Az iroda vezetője is a Külgazdasági és Külügyminisztériumból érkezik.
Szerző