Egy függőségben lévő „független” – Domokos László, a pártkatonából lett ÁSZ-elnök

Domokos László, aki a Fidesz pártkatonájaként került az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére, független szakembernek tartja magát, s e minősítést elvárja másoktól is, noha húsz évig a mára állampárttá lett szerveződésben, a Fideszben politizált.

Környezete szerint Domokos próbál úgy tenni, mintha a két évtizedes pártpolitizálása meg sem történt volna. Vezető állami tisztségviselőként Nemzeti Együttműködés Rendszerének szerves és jól kitalált része ő. Sőt, hangoztatott „függetlensége” ellenére „a párt ökle” szerepét osztották rá, és meg is felel ennek. Ne felejtsük, Domokos volt békéscsabai fideszes alpolgármester, kétszer Békés megyei közgyűlési elnök és több cikluson keresztül viharsarki országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben. Vele kapcsolatos friss hír, hogy az ÁSZ elnökeként eddig havi 2,6 milliót vihetett haza, május elsejétől kis híján 4 milliót – ahogy erről nemrégiben a Népszava is beszámolt. Ez akár jutalomként is felfogható előző évi tevékenységéért, amikor kizárólag az ellenzéki pártokat büntette: orrvérzésig. Valójában honnan jött, mit csinált és mit akar Domokos? – akire jó eséllyel a kaméleon szerepe is kiosztható lenne.

Hűbéri kapcsolat

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) szigorú belső logikája szerint mindenki függő és kiszolgáltatott viszonyban van a hűbéri lánc urától, Orbán Viktortól. Ez egy XXI. századi magyar közegben létrehozott, de sok elemében középkori elemeket mutató klasszikus hűbéri lánc, ahol két kivétel akad. Az egyik a mostanság megint bicskanyitogató kijelentéseket tévő Kövér László, a Fidesz „élő lelkiismerete” – jelentsen ez bármit is. A másik Pintér Sándor. A Fidesznek és személy szerint Orbánnak szüksége van a volt legfelső rendőri vezetőre, hogy megőrizze titkaikat. Az ábra szerint Pintérnek kevésbé van szüksége a NER-re. Sokáig esély mutatkozott, hogy a kivételeket gyarapítsa Lázár János, ám mára rang- és pozícióvesztései, valamint önkéntes száműzetésbe vonulása ezt kérdésessé teszi.

Ami bizonyos, elemzésünk tárgya, Domokos László ma papíron „független” ÁSZ-elnökként valójában meglehetősen egyoldalú függőségi viszonyban van a NER korlátlan urával, Orbánnal. Már 2010-es megválasztása sem volt mindennapos. A Budapesten élő, de Békés megyében politizáló Domokos László ugyanis nem sokkal előtte nyerte el negyedik parlamenti mandátumát egy akkori Békés megyei választókerületben, és mindenre készült, csak arra nem, hogy az ÁSZ vezetője lesz. Ám a hűbérúr, hatalmi logikája szerint, mindig érezteti, ki az úr a házban: egyeztetés nélkül emelte fel egy 12 éves mandátumot jelentő posztba Domokost. Tény, ez nem biztos, hogy anyagi előrelépést jelentetett a „kitüntetettnek”.

Ennek, ha szőrmentén is, 2010-ben hangot adott egy HVG-interjúban. Meglepte a döntés, mert inkább magas kormányzati megbízatásra gondolhatott, noha sohasem tartozott Orbán kedvencei közé. Lázár Jánosnak – és nem Orbán Viktornak! – nehezményezte, hogy nem szóltak neki előre. Így 12 év után és egy frissen elnyert mandátummal, 2010 nyarán, ott kellett hagynia a Békés megyei szarvasi egyéni választókerületet, és két évtized után befejezte a viharsarki politizálást is. Hogy büntetés vagy jutalmazás volt a NER urától az ÁSZ elnöki poszt, akkor is, ma is vita tárgya. Tény, Domokosnak ott kellett hagynia jól kiépített és belakott játékterét. Biztos helyre tette, de egyben aranykalitkába is zárta őt Orbán. Ez a jól fizető hely 2019. május elsejétől még jobban fizet: 2,6 millióról csaknem 4 millióra nőtt Domokos havi jövedelme.

A NER-en belüli hűbéri feladatok közül nem egy a fentről jött konkrét vagy sugalmazott utasítások végrehajtása. De ahogy Tóth Károly - egykori MSZP-s parlamenti képviselő, aki több cikluson keresztül tagja volt a törvényhozás nemzetbiztonsági bizottságának is - fogalmazott, aligha képzelhető el, hogy a kormányfő személyesen adta volna ki az ellenzéki pártok pénzbüntetéséről szóló a parancsot az egykori fideszes képviselőnek. Ám Domokos, mint ebben a rendszerben a legtöbben, teljesíteni, sőt alkalmasint túlteljesíteni akar. Egy függőségi helyzetben lévő embertől ez el is várható.

Pályakép

Az elmúlt években a Magyar Narancsban többször írtam Domokos Lászlóról, megrajzoltam pályaképét is. Vegyük sorra a legfontosabb állomásokat!

A Békés megyei Újkígyóson született, 1983-ban érettségizett a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban, ahol egykori osztálytársai úgy emlékeznek vissza rá, hogy nyuszi volt. Hallgatott, nem tartozott az osztály hangadói és legjobbjai közé. 1988-ban Pécsett, a JPTE-n közgazdaként végzett, három évvel később, 1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen szakközgazdász-diplomát szerzett. Ugyanebben az évben lépett be a Fideszbe, amelynek színeiben már 1990 őszétől a békési megyeszékhelyen gazdasági ügyekért felelős alpolgármester volt. 1994 őszén bekerült a viszonylag súlytalan szerepkörű Békés Megyei Közgyűlésbe. Itt 1994 és 1998 között egyszer sem (!) szólalt fel. 1996-ban a megyei Fidesz elnöke lett, 1998-at sikeréveként tarthatja számon: a tavaszi országgyűlési választásokon győzött Békés megye 5. számú, szarvasi választókerületében (ahogy aztán még háromszor). Ugyanabban az évben, 1998 őszén a Békés Megyei Közgyűlés elnöke lett, noha akkor már Budapesten élt.

Elnöksége első pillanatától megváltozott a békési megyegyűlés. Az addig az elmaradott térség, a Viharsarok előrelépése érdekében konszenzussal működő testület pártpolitikai indíttatású viták terepe lett, amit szerény kommunikációs képességgel, de nagy kitartással vezetett. Közben nem feledkezett meg magáról. Nem sokkal első megyei közgyűlési elnöki ciklusa megkezdése után egy fideszes képviselői előterjesztés nyomán Domokos László megütötte a főnyereményt. 1998 és 2002 között megyegyűlési elnökként a mindenkori tiszteletdíján és a költségtérítésén felül - ez akkor majdnem bruttó egymillió forint volt - negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett fel a megyei önkormányzattól! Az indoklás szerint azért kapta az extra juttatást, mert megyegyűlési elnökként fenntartotta a megyei önkormányzat likviditását, noha ez tisztségéből eredő alapfeladata volt. A pluszjavadalmazás forrása a megyei illetékbevétel volt, aminek beszedési hatékonyságára semmilyen ráhatása nem volt a közgyűlési elnöknek. Akkor a Magyar Narancs címében „Illetékes polgártársnak” nevezte Domokost. E premizálás révén 1998 és 2002 között 72 millió forint pluszjövedelmet szerzett a mai ÁSZ-elnök, aki ugyanebben az időszakban a megyei közgyűlési és országgyűlési képviselőség révén 110 millió forintot keresett. Akkor ő volt a legjobban kereső magyar politikus. Ez már átütötte az országos sajtó ingerküszöbét is.

Négy évvel később, második megyei közgyűlési ciklusa elején, 2006 végén ismét az országos hírekben szerepelt Domokos. Lamperth Mónika akkori önkormányzati miniszter a parlament egyik napirend előtti vitájában szóvá tette, hogy Domokos László magának és helyettesének 900 ezer forintos jutalmat szavaztatott meg. A 2006. október végén hivatalba lépő elnököt már a december eleji közgyűlésen jutalmazták. Alig egy havi munkát díjazták csaknem 1 millió forinttal.

Domokos László politikai tisztségei révén 1990 és 2006 között szerzett jövedelméről írtam cikket a 2007-ben a Magyar Narancsban. Az akkor összeszámolt, de nem teljes összesítésből kiderült, hogy 1990 és 2006 között minimálisan bruttó 200 millió forint jövedelmet – tiszteletdíj, költségtérítés, premizálás, lakhatási támogatás – szerzett közéleti szerepvállalása révén. Az érintett akkor kérdéseimre csupán annyit reagált, hogy „a jövedelmem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években”. Mindezt a hányaveti és konkrétum nélküli választ a 2010 óta tartó „független” és a közpénzek elköltésének tisztaságát és hatékonyságát vigyázó ÁSZ-elnöki szerepe felől is érdemes értékelni. Egy mondatot az is ér, hogy vidéki parlamenti képviselőként budapesti lakással rendelkezve, több cikluson keresztül vett fel lakhatási támogatást a törvényhozástól.

A Domokos esetében tett közpénzügyi adatigényléseinkre adott válaszok is sajátos helyzetről tudósítottak. Az Országgyűlési Gazdasági Hivatal 317 ezer forintot kért a Domokossal kapcsolatos jövedelmi adatokért. Míg a Békés Megyei Önkormányzat azt felelte, hogy „a kért típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre”. Békéscsaba önkormányzata pedig nem is válaszolt.

Kétes ügyek

Domokos László politikai működésének egyik legvitatottabb esete volt, amikor a Békés Megyei Önkormányzat vezetése alatt 2007-ben két lépésben összesen 9,4 milliárd forint svájci frank alapú kötvénykibocsátásról döntött. A fideszes képviselők azonban nem tudtak válaszolni az ellenzéki szocialisták kérdésére, milyen konkrét fejlesztésekre fordítják a befolyt pénzt? Az azóta készült összegzések szerint 2007 és 2009 között a – döntően Fidesz vezette – önkormányzatok összesen mintegy 400 milliárd forint nagyságrendben adtak ki kötvényeket. Máig nem cáfolta senki azt a feltételezést, miszerint mindez a fideszes pártközpont kívánalmainak megfelelően történt, és a politikai cél a költségvetési hiány mesterséges növelése lehetett. Ekkortájt 28 alföldi város és megye önkormányzata adott ki 100 milliárd forint értékben kötvényt, s mindegyik esetben a budapesti Priv-Invest Kft. segédkezett ebben. Minden esetben annyi történt, hogy a korábbi 3-4 százalékos banki folyószámla-kamatot az önkormányzatok felcserélték állampapírra, amely 2008. október végi lekötéssel 2009. márciusra 14 százalékos vagy a feletti hozamot garantált.

Utólag világos, az önkormányzatok és a Priv-Invest között létrejött szerződés csak a magáncégnek volt előnyös. Csak a békési megyegyűlés 602 millió sikerdíjat fizetett ki a Priv-Investnek, amelyet több mint 650 milliósra duzzasztott a több mint 50 hónapon keresztül fizetett rendelkezésre állási díj. Az pedig csak a „véletlen” számlájára írható, hogy a Priv-Invest ügyvezetője, Csapó Ágnes 2010 nyara után a Domokos vezette ÁSZ-hoz került.

Nem kevésbé érdekes, és a közpénzek gondos kezelésére aligha jó példa Domokos megyegyűlési tevékenységének az a fejezete, amiről a Magyar Narancs 2010. karácsonyi számában írtam. Három közbeszerzési eljárást jártam körbe: a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárét Békéscsabán, a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház patológiai osztályának épületét, és a gyulai Harruckern Középiskola felújítását és bővítését. Kiderült, bármely cég pályázott is, akármekkora közbeszerzési bírságot kellett fizetni a kiíró békési megyegyűlésnek, mindig a kiskunhalasi Modinvest Kft. nyert. Még akkor is, ha a cégé volt a legdrágább az ajánlat, vagy ha föl is merült a túlárazás gyanúja. Akkor már fél éve volt ÁSZ-elnök Domokos László, de semmi sem történt. Holott kiderült, a közpénzek legfőbb őre előző életében éppen a közpénzekkel nem járt el körültekintően.

Az ÁSZ elnöke „szakemberként” tudományos babérokra is tör. Lentner Csaba volt MIÉP-es parlamenti képviselőnél készült PhD-dolgozata vaskos félreértések és tárgybeli tévedések tárháza. „A jó kormányzás támogatása a számvevőszéki tevékenység megújításán keresztül” címmel írt értekezésében komoly tárgyi tévedés, hogy az uralkodók kormányzásáról fennmaradt művekről könyvként szól, miközben azok bőven Gutenberg előtt születtek. Beszélhetünk-e könyvről az ókori görögöknél, a Római Birodalomban, a régi Kínai Császárságban vagy az inkáknál? Ahogy sokat foglalkozik PhD-értekezésében Domokos a jó kormányzás segítésével, amely „a közjó előmozdítására szolgál. A jó kormányzás működését át kell hatnia azon értékeknek, amelyek a köz szolgálatából erednek, így a szakmai felkészültségnek, az objektivitásnak, az elfogulatlanságnak, az erkölcsi feddhetetlenségnek, valamint az közérdek elsőbbségének a magánérdekkel szemben” – írta 2016-ban. Szép elvek, de a 2010 óta tartó NER-kormányzás és saját ÁSZ-elnöksége tökéletesen ellentmond ennek. Ahogy láthatóan az értekezés írója az ÁSZ feladatkörét illetően is szerepzavarban van. Az ugyanis nem kormányzati intézmény, hanem az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve.