Hatott a Timmermans-tényező, várakozáson felül szerepelt a baloldal

Publikálás dátuma
2019.05.24. 19:18

Fotó: Banczik Róbert
"Remélem, az eredmény lendületet ad sok más szociáldemokrata pártnak" – értékelte az európai szocialisták vezetőjelöltje, hogy az exit-poll adatok szerint Hollandiában jól szerepelt a baloldal.
Az európai szocialisták vezető jelöltje, Frans Timmermans pártja, a Munkapárt (PvdA) lehet a legnagyobb nyertese a hollandiai EP-választásoknak, míg a legnagyobb vesztese Geert Wilders rasszista populista Szabadságpártja (PVV) – legalábbis a csütörtöki szavazás után nyilvánosságra hozott exit poll adatok szerint. Végeredmény vasárnap késő éjjel várható. Az exit poll szerint a PvdA előreláthatólag öt mandátumhoz juthat az eddigi három helyett, míg a PVV négy helyett csak egyhez, vagy még annyihoz sem. A Munkapárt mögött a kereszténydemokraták és Mark Rutte kormányfő konzervatív liberálisai végezhetnek négy-négy parlamenti hellyel. Növelhetik támogatottságukat a Zöldek, míg a balliberálisok kettővel kevesebb képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Végeredményben az Európa-párti erők kényelmes többséget élvezhetnek a radikális jobboldaliak előtt. Wilders pártja ugyan nagyot bukott, viszont a jobboldal új "fenegyereke", Thierry Baudet friss EU-ellenes formációja három helyet kaphat. A populisták ezzel együtt sem tudják meghaladni öt évvel ezelőtti eredményüket. Ha beválnak a felmérések, ugyanannyi vagy kevesebb képviselőjük lesz az új EP-ben, mint a régiben. A baloldal nagy sikerét néhány elemző a "Timmermans tényezővel" magyarázza. Szerintük az utóbbi években a hazai választásokon leszerepelt és a közvélemény-kutatásokban is leírt Munkapárt elsősorban annak köszönheti váratlan előretörését, hogy a szavazók a honfitársukat, Frans Timmermanst szeretnék látni az Európai Bizottság elnöki székében a többi külföldi jelölttel, elsősorban az Európai Néppárthoz tartozó bajor Manfred Weberrel szemben. De sokat nyomott a latba, hogy a holland politikus – aki egyben az Európai Bizottság első alelnöke – rendre jobban szerepelt a tévévitákban, mint a vetélytársai, és sokat kampányolt a hazájában is. A Munkapárt győzelmét még a pártelnök Lodewijk Asscher is "bizarr visszatérésnek" nevezte. Timmermans az exit-pollok nyilvánossá válása után azt nyilatkozta a holland tévének, hogy derűlátóan ítéli meg az európai szocialisták választási esélyeit. "Remélem, hogy az eredmény lendületet ad sok más szociáldemokrata pártnak" – mondta. A magyar származású holland Piri Katinak a PvdA lista negyedik helyezettjeként minden esélye megvan rá, hogy visszatérjen az EP-be. Piri lapunknak azt mondta, hogy Frans Timmermans népszerűsége és pártjuk pozitív kampánya járult hozzá a váratlan sikerhez. "Nem vettünk részt a sárdobálásban" – fogalmazott. A Munkapártra szavazók 48 százaléka azt állította, hogy Timmermans miatt támogatta a baloldalt. Az EP-képviselő szerint emellett képesek voltak jobban mozgósítani az embereket, mint a radikális jobboldal, így Hollandiát egy erős Európárti többség fogja képviselni az uniós törvényhozásban.

Felrázták a választókat az európai populisták

Szakértők szerint magasabb lesz a részvételi arány a mostani európai parlamenti választáson, mint az öt évvel ezelőttin. A menekültválságot kiaknázó euroszkeptikus pártok ugyanis felrázták a választókat, s nem csak saját szavazóikat mozgósíthatják, hanem azokat is, akik a jobboldali populisták előretörésétől tartanak. Már csütörtökön, Hollandiában is tapasztalható volt a fokozódó érdeklődés: 1989 óta a legtöbben járultak az urnákhoz, az Ipsos szerint 41,2 százalék, ami négy százalékos emelkedés 2014-hez képest. A 2014-es EP-választáson a negatív rekordot Szlovákia érte el, északi szomszédunknál mindössze 13,05 százalék szavazott, így a pártok a kampányban elsősorban azt próbálták elérni, hogy ezúttal ne Pozsony kerüljön az EU szégyenpadjára, már ami az érdektelenséget illeti. Az országban kampányt is indítottak a minél nagyobb részvételért: „Ezúttal elmegyek szavazni – otthon az EU-ban” címmel 17 városban szerveztek rendezvényt. Hiába voksolnak a szlovákok szombaton, a végleges eredményt csak vasárnap este 23 óra után hozzák nyilvánosságra, részeredményeket nem közölnek. Öt éve Csehországba is csak 18,20 százalék voksolt. Prágában nagy emelkedés nem várható a részvételt illetően, elvégre Közép-Európa leginkább euroszkeptikus államáról van szó. Magasabb részvételben bíznak ugyanakkor Lengyelországban, ahol 2014-ben csak 23,8 százalék voksolt. Az országban ez választási év, így a vasárnapi voksolást a parlamenti választás legfontosabb tesztjének tartják. A legtöbben várhatóan idén is Belgiumban és Luxemburgban szavaznak, mivel itt kötelező a részvétel. (Szintén kötelező Görögországban és Cipruson, itt azonban az embereket hidegen hagyják a törvényi előírások.) 2014-ben összességében az uniós választók 42,61 százaléka élt szavazati jogával, ami a legalacsonyabb részvételt jelentette az EP választások történetében. Megállapítható, az EP-választásokon 2014-től csökkent jelentősen a részvételi hajlandóság, abban az évben, amikor tíz állam, köztük Magyarország csatlakozott.

Frissítve: 2019.05.24. 19:19

Robbantás történhetett Lyonban, nyolcan megsérültek

Publikálás dátuma
2019.05.24. 19:06

Fotó: PHILIPPE DESMAZES / AFP
A környéket lezárta a hadsereg, Macron szerint támadás történt. Az áldozatok csak felületi sérüléseket szenvedtek, a lábaikon.
A gyanú szerint egy levélbomba robbant péntek délután a franciaországi Lyonban, csavarokkal és szegekkel borítva be az utcát - írja a BBC. Részleteket nem tudni, ám annyi biztos:
Emmanuel Macron francia elnök "támadásnak" nevezte a történteket.

Többen megsérültek - az  Euronews értesülései szerint legalább nyolcan. Az áldozatok felületi sérüléseket szenvedtek, a lábaikon.
A környéket lezárta a hadsereg.
Szerző
Frissítve: 2019.05.24. 19:09

Robbantottak egy pakisztáni és egy afganisztáni mecsetben is

Publikálás dátuma
2019.05.24. 15:43

Fotó: BANARAS KHAN / AFP
Szokatlan módon szunnita mecsetekben történtek terrortámadások pénteken. Az egyik pakisztáni áldozat egy ismert vallási vezető, aki a tálibok ellenében a kormányt támogatta.
Több robbantás is történt pénteken: egy Afganisztánban, egy pedig a szomszédos Pakisztánban. A pakisztáni-indiai feszültség sem éppen oldódni látszik: az indiai hatóságok a két ország határán fekvő Kasmírban egy al-Káidához köthető szervezet vezetőjének meggyilkolásával büszkélkedtek el, ám a bejelentést számos tüntetés követte.

Szunnita mecsetben robbantottak Kvettában

Szunnita mecsetben robbantottak a pakisztáni Kvetta városában, írja a Reuters. Az ilyesmi kifejezetten ritkának számít: az olyan ismert terrorszervezetek, mint az al-Káida, az Iszlám Állam, a Boko Haram vagy az al-Shabaab éppen ehhez az irányzathoz sorolják magukat - pontosabban ennek szalafista ágához -, valamint még a tálibok is szunniták. Így a merényletek általában a síita irányzat hívei ellen irányulnak.
A robbantás idején nagyjából százan lehettek a mecsetben. Három ember halt meg, és 14-en megsérültek. Egyelőre nem tudni, kik felelnek a történtekért.
Kvetta a pakisztáni Beludzsisztán tartományban fekszik, a város a tartomány székhelye. Beludzsisztánban szeparatisták évtizedek óta küzdenek a kormányerők ellen; legutóbb két hete például a régióba érkező kínai befektetések miatt támadtak egy hotelre. A tartományban a szunniták vannak többségben.

Szeparatista vezetővel végeztek Kasmírban

Egy az al-Káidához köthető szeparatista csoport 25 éves vezetőjével végzett az indiai rendőrség csütörtökön Kasmírban, számol be ismét a Reuters. A régióban hónapokkal az indiai választás előtt lángolt fel ismét az indiai-pakisztáni konfliktus, mikor 40 indiai fegyveressel végzett egy merénylet. A történtek nyomán a háború határára sodródott a két atomhatalom, India Pakisztánt vádolja a fegyveresek támogatásával, de az Iszlám Államnak is köze lehet a támadáshoz.
A szeparatista vezető halálához vezető konfliktust tüntetéshullám kísérte csütörtökön, és több helyen még pénteken is tartanak a demonstrációk.

Egy ismert vallási vezető is a kabuli áldozatok között van

Szintén pénteken Afganisztánban is robbantottak, derül ki a Reuters tudósításából. Ennek célpontja egy a fővárosban, Kabulban található mecset volt, ami egy szunnita többségű városrészben található. Ennek egyik áldozata egy ismert vallási vezető, Samiullah Raihan volt. Raihana nyugati támogatást is élvező afgán kormány mellett állt a tálibokkal szemben, és az ország vezető vallási testületének is tagja volt.
Rajta kívül ketten vesztették életüket, és 20-an megsérültek, amikor az imára gyűlő emberek között működésbe lépett a bomba. Az áldozatok száma tovább emelkedhet, többen súlyos sérüléseket szenvedtek. A merényletért nem vállalta a felelősséget mostanáig egyik ismert szervezet sem. Vélhetően a tálibok vagy az Iszlám Állam terroristái felelnek a történtekért.

Gerilla-akciókat vár követőitől az Iszlám Állam

Miután márciusban minden elfoglalt területüket elvesztették, az elmúlt hetekben olyan instrukciókat kezdett terjeszteni az ISIS, melyben gerilla-taktikákat mutat be követőinek a terrorszervezet, derül ki a Reuters cikkéből. A videókban még a terroristák egy ismert vezetője is feltűnik; igaz, a korábbi megjelenései helyett most fényűző helyett igencsak viharvert a megjelenése.
Rita Katz, a SITE Intelligence Group szélsőségeseket figyelő szervezet vezetője arra figyelmeztet: a most közzétett instrukciók a legkidolgozottabbak, amiket a terrorszervezet eddig megosztott. Szerinte egyelőre sikerrel mozgósították megmaradt embereiket.

Szerző