Robbantottak egy pakisztáni és egy afganisztáni mecsetben is

Publikálás dátuma
2019.05.24. 15:43

Fotó: BANARAS KHAN / AFP
Szokatlan módon szunnita mecsetekben történtek terrortámadások pénteken. Az egyik pakisztáni áldozat egy ismert vallási vezető, aki a tálibok ellenében a kormányt támogatta.
Több robbantás is történt pénteken: egy Afganisztánban, egy pedig a szomszédos Pakisztánban. A pakisztáni-indiai feszültség sem éppen oldódni látszik: az indiai hatóságok a két ország határán fekvő Kasmírban egy al-Káidához köthető szervezet vezetőjének meggyilkolásával büszkélkedtek el, ám a bejelentést számos tüntetés követte.

Szunnita mecsetben robbantottak Kvettában

Szunnita mecsetben robbantottak a pakisztáni Kvetta városában, írja a Reuters. Az ilyesmi kifejezetten ritkának számít: az olyan ismert terrorszervezetek, mint az al-Káida, az Iszlám Állam, a Boko Haram vagy az al-Shabaab éppen ehhez az irányzathoz sorolják magukat - pontosabban ennek szalafista ágához -, valamint még a tálibok is szunniták. Így a merényletek általában a síita irányzat hívei ellen irányulnak.
A robbantás idején nagyjából százan lehettek a mecsetben. Három ember halt meg, és 14-en megsérültek. Egyelőre nem tudni, kik felelnek a történtekért.
Kvetta a pakisztáni Beludzsisztán tartományban fekszik, a város a tartomány székhelye. Beludzsisztánban szeparatisták évtizedek óta küzdenek a kormányerők ellen; legutóbb két hete például a régióba érkező kínai befektetések miatt támadtak egy hotelre. A tartományban a szunniták vannak többségben.

Szeparatista vezetővel végeztek Kasmírban

Egy az al-Káidához köthető szeparatista csoport 25 éves vezetőjével végzett az indiai rendőrség csütörtökön Kasmírban, számol be ismét a Reuters. A régióban hónapokkal az indiai választás előtt lángolt fel ismét az indiai-pakisztáni konfliktus, mikor 40 indiai fegyveressel végzett egy merénylet. A történtek nyomán a háború határára sodródott a két atomhatalom, India Pakisztánt vádolja a fegyveresek támogatásával, de az Iszlám Államnak is köze lehet a támadáshoz.
A szeparatista vezető halálához vezető konfliktust tüntetéshullám kísérte csütörtökön, és több helyen még pénteken is tartanak a demonstrációk.

Egy ismert vallási vezető is a kabuli áldozatok között van

Szintén pénteken Afganisztánban is robbantottak, derül ki a Reuters tudósításából. Ennek célpontja egy a fővárosban, Kabulban található mecset volt, ami egy szunnita többségű városrészben található. Ennek egyik áldozata egy ismert vallási vezető, Samiullah Raihan volt. Raihana nyugati támogatást is élvező afgán kormány mellett állt a tálibokkal szemben, és az ország vezető vallási testületének is tagja volt.
Rajta kívül ketten vesztették életüket, és 20-an megsérültek, amikor az imára gyűlő emberek között működésbe lépett a bomba. Az áldozatok száma tovább emelkedhet, többen súlyos sérüléseket szenvedtek. A merényletért nem vállalta a felelősséget mostanáig egyik ismert szervezet sem. Vélhetően a tálibok vagy az Iszlám Állam terroristái felelnek a történtekért.

Gerilla-akciókat vár követőitől az Iszlám Állam

Miután márciusban minden elfoglalt területüket elvesztették, az elmúlt hetekben olyan instrukciókat kezdett terjeszteni az ISIS, melyben gerilla-taktikákat mutat be követőinek a terrorszervezet, derül ki a Reuters cikkéből. A videókban még a terroristák egy ismert vezetője is feltűnik; igaz, a korábbi megjelenései helyett most fényűző helyett igencsak viharvert a megjelenése.
Rita Katz, a SITE Intelligence Group szélsőségeseket figyelő szervezet vezetője arra figyelmeztet: a most közzétett instrukciók a legkidolgozottabbak, amiket a terrorszervezet eddig megosztott. Szerinte egyelőre sikerrel mozgósították megmaradt embereiket.

Szerző
Fotó: ISABEL INFANTES / AFP

Sírva mondott le Theresa May, a brexit-miniszterelnök

A sorozatos sikertelen Brexit-megállapodások miatt a brit miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről. Megmutatjuk, milyen volt a három éves hivatali ideje.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.05.25. 22:18
A második brit női miniszterelnök első napja és a lemondása után a Downing street 10. alatt
Fotó: OLI SCARFF / AFP
2016. július 13-óta van hivatalban
Fotó: DOMINIC LIPINSKI / AFP
Férjével Philippel a 2016-os svájci vakációjukon
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke
Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Látogatás a Salisbury támaszponton
Fotó: MATT CARDY / AFP
Az EU-tagságról szóló népszavazáson a maradáspártiak között kampányolt, mégis ő lett a brexit-miniszterelnök
Fotó: OLI SCARFF / AFP
Zűrzavaros politikai helyzetben próbálta meg keresztülvinni a kilépéssel kapcsolatos javaslatot
Fotó: RICHARD POHLE / AFP
Leo Varadkar, ír kormányfő, Theresa May és Michael D Higgins Írország elnöke
Fotó: BRIAN LAWLESS / AFP
Személye megosztotta a közvéleményt, bár az előrehozott választásokon pozíciója meggyengült, de hatalmon maradt
Fotó: OLI SCARFF / AFP
Egy rövid tánc a Konzervetív Párt 2018-as kongresszusán
Fotó: OLI SCARFF / AFP
2018 végére világossá vált, hogy a Brexit jóval bonyolultabb, mint ahogy azt a közvélemény a Brexit-népszavazás előtt elképzelte
Fotó: MARK DUFFY / AFP
Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene, de végül a Tory képvk 200:117 arányban támogatták Mayt
Fotó: HO / AFP
A brit kormányfő pozíciója azután vált tarthatatlanná pártjában, hogy kedden belengette a második Brexit népszavazást
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Jean-Claude Junckerrel az Európai Bizottság elnökével
Fotó: JOHN THYS / AFP
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: WILL OLIVER / AFP
May terve eredetileg az lett volna, hogy az ellenzék soraiból minél több képviselőt megnyer a kilépési megállapodásnak
Fotó: STEFAN ROUSSEAU / AFP
A megállapodást ugyan egyre kisebb többséggel, de három alkalommal nem szavazta meg a parlament
Fotó: ISABEL INFANTES / AFP
Könnyeivel küszködve bejelentette lemondását, június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP

Észak-Korea nem folytatja a nukleáris leszerelési tárgyalásokat, ha Washington nem változtat feltételein

Publikálás dátuma
2019.05.24. 15:03

Fotó: Saul Loeb / AFP
Nem indulnak újra a februárban megrekedt tárgyalások, amennyiben az Egyesült Államok nem áll el a követeléseitől.
Észak-Korea nem hajlandó újraindítani a nukleáris leszerelési tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, amennyiben a Trump-kormányzat nem áll el a Phenjan által „egyoldalúnak” nevezett fegyverkezési feltételektől - írja az AP hírügynökség. A kijelentés egy meg nem nevezett észak-koreai külügyminisztériumi szóvivőtől származik, amelyet a helyi állami média publikált elsőként. Ez a legújabb kijelentés amelyben az ázsiai ország kifejezte nemtetszését a leállt tárgyalási folyamatokkal kapcsolatban.  Az megbeszélések Washinton és Phenjan között február óra nem haladtak előre, amikor Donald Trump és Kim Dzsong Un találkozója után az amerikai fél túlzónak nevezte az észak-koreai tárgyalópartner követeléseit a szankciók csökkentésére vonatkozóan.
Szerző
Témák
Észak-Korea USA
Frissítve: 2019.05.24. 15:10