Závecz: a magyarok szerint a Fidesz van a legtávolabb az EU-tól

Publikálás dátuma
2019.05.25. 09:47

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A párt 2,8 pontot kapott, ez a legkisebb érték. Az európai parlamenti képviselők munkáját is értékelték a válaszadók.
A magyar pártok közül a Fidesznek a legrosszabb az Európai Unióhoz való viszonya – ez derül ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet a Závecz Research készített a 24.hu megbízásából az EP-választás előtt. A válaszadók ezúttal is 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték a pártokat: az 1-es azt jelenti, hogy az adott párt nagyon EU-ellenes, az 5-ös pedig, hogy teljes mértékben EU-párti.
  • A Fidesz kapcsolatát 2,8 pontra értékelték, ez a legkisebb érték,
  • a korábban határozottan unióellenes Jobbik 2,9 pontot kapott,
  • a legmagasabb osztályzatot átlagban az MSZP kapta – 46 százaléknyian adtak négyes vagy ötös osztályzatot, a párt átlageredménye 3,5 pont,
  • a Demokratikus Koalíció eredménye 3,4 pont,
  • a Momentumé 3,2,
  • az LMP-é pedig 3,1.
A megkérdezettek néhány magyar európai parlamenti képviselő munkáját is értékelték. A felsoroltak közül a fideszes Deutsch Tamást ismerték a legtöbben, és párttársát, Járóka Líviát a legkevesebben, míg az átlagosztályzatokat tekintve Tőkés László munkáját értékelték a legtöbbre (3,3), ugyanakkor az eltérés nem jelentősek. A legrosszabb osztályzatot a volt jobbikos Kovács Béla kapta, átlagosan mindössze 2,4 pontot, ezzel egyedül ő lóg ki – lefelé – a mezőnyből. A többiek eredménye 2,8 és 3,3 pont között van, vagyis szinte mindenkinél közepes átlag jött ki. A volt jobbikos Morvai Krisztina a Fidesz-szavazóktól magas, 3,4-es osztályzatot kapott, még ha ezzel le is maradt a náluk első helyezett Szájer József mögött (3,8). Az ellenzéki szavazók a saját táborukból Jávor Benedek és Ujhelyi István munkáját tartják a legtöbbre (3,8), a pártnélküliek között a párbeszédes Jávor lett a győztes (3,3 pont).
Szerző

Nem túlozzák el a migránsozást? – kérdezte kedvenc lapja Orbántól

Publikálás dátuma
2019.05.25. 09:19

Fotó: RICCARDO PAREGGIANI / AFP
A Magyar Nemzet interjút készített a miniszterelnökkel, a baráti beszélgetésben pedig váratlanul valódi kérdések is felmerültek.
A kampányidőszak hajrájára Orbán-interjúval erősített rá a Magyar Nemzet: a kormánypárti lap nem különösebben erőltette meg magát, hogy a pártatlanság látszatát keltse. Az interjú címe maga felér egy fideszes kampányszlogennel: A bevándorláspártiak mind ott lesznek, ott leszünk mi is! – amit Orbántól idéznek, csak éppen idézőjel nélkül. 
A riporter (Csermely Péter, a Mediaworks vezérigazgató-helyettese) már első kérdésében kijelentette, hogy a „vasárnapi választást a Fidesz megnyeri, az ellenzéki pártok egyenként és valószínűleg összességükben is vereséget szenvednek” – mintha legalábbis országos előrehozott választásokról lenne szó, és nem arról, hogy melyik párt hány képviselőt juttat majd az Európai Parlamentbe.
Talán éppen a győzelem biztos tudata vezetett oda, hogy Csermely valódi, releváns kérdéseket is feltegyen a beszélgetés során. Például az, hogy nincs túldramatizálva a bevándorlás és migráció témájának állandó sulykolása, amikor áll a déli határkerítés, és a kormány egyértelműen bevándorlásellenes.
„Nem mondhatjuk, hogy ez a kérdés meg van oldva?” –

vetette fel a riporter, gyakorlatilag megkérdőjelezve a Fidesz és a kormány propagandájának központi üzenetét is.
„Egyelőre álljuk a sarat” – válaszolta Orbán, aki sziszifuszi küzdelemként mutatta be a magyar kormány és a migrációt szerinte támogató Brüsszel győzelmét. A miniszterelnök egyébként biztosra ment, ugyanazokat a paneleket ismételte az egész interjú során – az Európai Bizottságot és a magyar ellenzéket következetesen homogén, bevándorláspárti erőként írta le, amivel a Fidesz próbál dacolni, a bevándorlás szó különböző összetételekben pedig 17-szer szerepelt a cikkben. A „kevert népesség” rémképe négyszer merült fel, a rossz emlékeket idéző kifejezés Orbán második kedvenc vesszőparipájának tűnik. 
A kormánypárti lap meglepően erősen fogalmazott a Fidesz lazuló néppárti elkötelezettségével kapcsolatban is. „Bármilyenek legyenek is az Európai Néppárt (EPP) egyes pártjai és politikusai, a néppárt egy hatalmi központ. Jobb bent lenni a néppártban, mint kívül lenni.” – jegyezte meg a riporter, rákérdezve, hogy a Fidesz végül marad-e a pártcsaládban.
Orbán erre nem tudott (vagy akart) egyértelmű választ adni, inkább Magyarország érdekével takarózott. „.Akkor maradunk a néppártban, ha Magyarországnak az az érdeke, hogy ott maradjunk.” Hozzátette, a Fideszen múlik, hogy maradnak-e az EPP-ben vagy sem – ami minimum furcsán hangzik, amikor a magyar kormánypárt tagságát a néppárt függesztette fel. Orbán itt is a bevándorlás kérdését emlegette, szerinte a Fidesz döntését nagyban határozza meg majd, hogy a migrációpárti vagy migrációellenes erők dominálnak majd a szövetségben. 
Az interjú számos további csemegét is tartalmaz, például azt, hogy a riporter megjegyzése szerint Orbán Viktor az elmúlt évtizedekben egyesítette a jobboldalt – ez már csak a Jobbik különállása miatt is tényszerűen cáfolható – vagy hogy Orbán amiatt panaszkodik, hogy a baloldali pártok minden együttműködést megtagadnak a kormánnyal. Ehhez képest, a Fidesz az, ami rendszeresen bojkottálja az ellenzéki pártok szociális témában összehívott rendkívüli üléseit: tavaly augusztusban kihagyták az otthonápolási díj emeléséről szóló ülést, idén május 17-én pedig a kilakoltatási moratóriumról szóló ülésnapról maradtak távol – ezzel határozatképtelenné is téve az ellenzéki képviselőket.
Mint a hvg.hu rámutat, a riporter, Csermely személy már csak azért sem mellékes, mert az EP-választás előtt egy nappal ugyanez az Orbán-interjú jelent meg a Mediaworks alá tartozó összes megyei lapban.
Szerző
Frissítve: 2019.05.25. 09:30

Cseh Katalin: Európa-párti alternatíva kell

Publikálás dátuma
2019.05.25. 08:30

Fotó: Molnár Ádám
A kontinens csak úgy lehet egységes, ha a jóléti szakadékot bezárjuk, és egy átlagos magyar is úgy és addig élhet, mint egy átlagos európai - mondta Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője.
Azzal buzdítják voksolásra SMS-üzeneteikben a támogatóikat, hogy a vasárnapi választáson Európa és a Momentum jövője a tét. Ha nem jutnak be, vége a pártnak? Nem, de az tény, hogy a Momentum és Európa jövője összefügg. A kontinens jövője csak akkor lehet pozitív, ha sikerül olyan képviselőket megválasztani, akik felrázzák a kissé megkövesedett Uniót. Olyan jövőt akarunk teremteni, ahol egy erős, egységes Európa eredményesen küzd meg a populistákkal, és amely határozottan fellép, ha valahol megtiporják a jogállamot, felszámolják a szabad sajtót vagy ellopják az ország fejlesztésére szánt EU-s pénzt. A kontinens csak úgy lehet egységes, ha a jóléti szakadékot bezárjuk, és egy átlagos magyar is úgy és addig élhet, mint egy átlagos európai. Csütörtökön az ALDE frakcióvezetőjét, Guy Verhofstadt-ot látták vendégül. Megéri vele kampányolni, amikor az ő arcképével is tele plakátolta a Fideszt az országot? Ő 2010 óta az egyik leghangosabb védelmezője a magyar jogállamnak. Felszólal azért, hogy egy uniós országban ne lehessen teljesen eltiporni a sajtószabadságot, a civileket és persze a korrupció ellen is. Természetesen, hogy ez kellemetlen Orbán Viktornak és oligarcháinak, akik az Unió pénzén híznak. Megtiszteltetés, hogy velünk van, támogat és jó lesz az ő oldalán harcolni a jövő Európájában.
Akkor emiatt választották az ALDE frakcióját, nem pedig a liberális elkötelezettségük miatt? Valóban fontos volt, hogy ők álltak ki leghatározottabban a magyar ügy mellett. Mi itthon is azt képviseljük, hogy középről kell egy vonzó, Európa-párti alternatíva. Ezt most az unióban az ALDE képviseli a legjobban. A következő európai parlamentben vélhetően megdől a néppárti-szocialista tandem, amely az elmúlt években vezette Európát. Az ALDE lesz a harmadik legnagyobb erő, ez kell ahhoz, hogy végre megváltoztassuk azt, ami a populisták felemelkedéséhez és az unió gyengüléséhez vezetett. Új arcok kellenek, lehet, hogy nem is ALDE lesz a neve a frakciónknak. Mit gondol, volt értelme a választás előtti vitáknak, úgy, hogy az ellenzék mindenben egyetértett, a Fidesz pedig nem is vett rajtuk részt? Ausztriában beszélgettem a testvérpártunk listavezetőjével. Ő tizenkét tv-vitán vett részt, csak májusban. Magyarországon egy darab sem volt. Bízom benne, hogy a választókat zavarja az: a Fidesz arra sem vette a fáradságot, hogy megjelenjen a megszervezett vitákon. Az ellenzékkel valóban egyetértünk pár dologban. Hiszünk Európában, meg akarjuk védeni a jogállamot. Ezért azt gondolom, hogy együtt tudok a hazai EP-képviselőkkel dolgozni, akármelyik frakcióban is üljenek. Épp ezért volt az a kezdeményezésem, hogy a jogállami kérdésekben mindig együtt szavazzunk. Vágó Gábor szerint az LMP-nek – ha bekerülnek –, önökkel lesz a legtöbb vitája. Ez az ő véleménye. A klímaváltozást nem fogja egyedül megoldani a zöld frakció, ahhoz nekik is kellenek szövetségesek.  

Gyöngyösi majd később

A pártok EP-listavezetőinek sorában szerettük volna a jobbikos Gyöngyös Mártont is megszólaltatni. Gyöngyösi kérte, hogy írásban küldjük el kérdéseinket. Kedden ezt megtettük. Megkérdeztük például, tartja-e magát állításához, hogy Sneider Tamás pártelnökhöz hasonlóan akkor lenne elégedett, ha a Jobbik (az eddigi három helyett) négy mandátumot szerezne az EP-választáson. Kíváncsiak lettünk volna arra is, minek tulajdonítja, hogy – miközben a Jobbik egyre-másra küldi a híreket új alapszervezetek alakulásáról – a párt szavazóköri delegáltjainak száma jelentősen csökkent a 2014-es EP-választáshoz képest: 5467-ről a friss adatok szerint 2843-ra. A Jobbik médiaosztálya végül sajnálatát kifejezve közölte, hogy elfoglaltságai miatt Gyöngyösi Márton nem tud válaszolni kérdéseikre, erre csak az EP-kampány után lesz lehetősége.

Szerző