Nem túlozzák el a migránsozást? – kérdezte kedvenc lapja Orbántól

Publikálás dátuma
2019.05.25. 09:19

Fotó: RICCARDO PAREGGIANI / AFP
A Magyar Nemzet interjút készített a miniszterelnökkel, a baráti beszélgetésben pedig váratlanul valódi kérdések is felmerültek.
A kampányidőszak hajrájára Orbán-interjúval erősített rá a Magyar Nemzet: a kormánypárti lap nem különösebben erőltette meg magát, hogy a pártatlanság látszatát keltse. Az interjú címe maga felér egy fideszes kampányszlogennel: A bevándorláspártiak mind ott lesznek, ott leszünk mi is! – amit Orbántól idéznek, csak éppen idézőjel nélkül. 
A riporter (Csermely Péter, a Mediaworks vezérigazgató-helyettese) már első kérdésében kijelentette, hogy a „vasárnapi választást a Fidesz megnyeri, az ellenzéki pártok egyenként és valószínűleg összességükben is vereséget szenvednek” – mintha legalábbis országos előrehozott választásokról lenne szó, és nem arról, hogy melyik párt hány képviselőt juttat majd az Európai Parlamentbe.
Talán éppen a győzelem biztos tudata vezetett oda, hogy Csermely valódi, releváns kérdéseket is feltegyen a beszélgetés során. Például az, hogy nincs túldramatizálva a bevándorlás és migráció témájának állandó sulykolása, amikor áll a déli határkerítés, és a kormány egyértelműen bevándorlásellenes.
„Nem mondhatjuk, hogy ez a kérdés meg van oldva?” –

vetette fel a riporter, gyakorlatilag megkérdőjelezve a Fidesz és a kormány propagandájának központi üzenetét is.
„Egyelőre álljuk a sarat” – válaszolta Orbán, aki sziszifuszi küzdelemként mutatta be a magyar kormány és a migrációt szerinte támogató Brüsszel győzelmét. A miniszterelnök egyébként biztosra ment, ugyanazokat a paneleket ismételte az egész interjú során – az Európai Bizottságot és a magyar ellenzéket következetesen homogén, bevándorláspárti erőként írta le, amivel a Fidesz próbál dacolni, a bevándorlás szó különböző összetételekben pedig 17-szer szerepelt a cikkben. A „kevert népesség” rémképe négyszer merült fel, a rossz emlékeket idéző kifejezés Orbán második kedvenc vesszőparipájának tűnik. 
A kormánypárti lap meglepően erősen fogalmazott a Fidesz lazuló néppárti elkötelezettségével kapcsolatban is. „Bármilyenek legyenek is az Európai Néppárt (EPP) egyes pártjai és politikusai, a néppárt egy hatalmi központ. Jobb bent lenni a néppártban, mint kívül lenni.” – jegyezte meg a riporter, rákérdezve, hogy a Fidesz végül marad-e a pártcsaládban.
Orbán erre nem tudott (vagy akart) egyértelmű választ adni, inkább Magyarország érdekével takarózott. „.Akkor maradunk a néppártban, ha Magyarországnak az az érdeke, hogy ott maradjunk.” Hozzátette, a Fideszen múlik, hogy maradnak-e az EPP-ben vagy sem – ami minimum furcsán hangzik, amikor a magyar kormánypárt tagságát a néppárt függesztette fel. Orbán itt is a bevándorlás kérdését emlegette, szerinte a Fidesz döntését nagyban határozza meg majd, hogy a migrációpárti vagy migrációellenes erők dominálnak majd a szövetségben. 
Az interjú számos további csemegét is tartalmaz, például azt, hogy a riporter megjegyzése szerint Orbán Viktor az elmúlt évtizedekben egyesítette a jobboldalt – ez már csak a Jobbik különállása miatt is tényszerűen cáfolható – vagy hogy Orbán amiatt panaszkodik, hogy a baloldali pártok minden együttműködést megtagadnak a kormánnyal. Ehhez képest, a Fidesz az, ami rendszeresen bojkottálja az ellenzéki pártok szociális témában összehívott rendkívüli üléseit: tavaly augusztusban kihagyták az otthonápolási díj emeléséről szóló ülést, idén május 17-én pedig a kilakoltatási moratóriumról szóló ülésnapról maradtak távol – ezzel határozatképtelenné is téve az ellenzéki képviselőket.
Mint a hvg.hu rámutat, a riporter, Csermely személy már csak azért sem mellékes, mert az EP-választás előtt egy nappal ugyanez az Orbán-interjú jelent meg a Mediaworks alá tartozó összes megyei lapban.
Szerző
Frissítve: 2019.05.25. 09:30

Cseh Katalin: Európa-párti alternatíva kell

Publikálás dátuma
2019.05.25. 08:30

Fotó: Molnár Ádám
A kontinens csak úgy lehet egységes, ha a jóléti szakadékot bezárjuk, és egy átlagos magyar is úgy és addig élhet, mint egy átlagos európai - mondta Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője.
Azzal buzdítják voksolásra SMS-üzeneteikben a támogatóikat, hogy a vasárnapi választáson Európa és a Momentum jövője a tét. Ha nem jutnak be, vége a pártnak? Nem, de az tény, hogy a Momentum és Európa jövője összefügg. A kontinens jövője csak akkor lehet pozitív, ha sikerül olyan képviselőket megválasztani, akik felrázzák a kissé megkövesedett Uniót. Olyan jövőt akarunk teremteni, ahol egy erős, egységes Európa eredményesen küzd meg a populistákkal, és amely határozottan fellép, ha valahol megtiporják a jogállamot, felszámolják a szabad sajtót vagy ellopják az ország fejlesztésére szánt EU-s pénzt. A kontinens csak úgy lehet egységes, ha a jóléti szakadékot bezárjuk, és egy átlagos magyar is úgy és addig élhet, mint egy átlagos európai. Csütörtökön az ALDE frakcióvezetőjét, Guy Verhofstadt-ot látták vendégül. Megéri vele kampányolni, amikor az ő arcképével is tele plakátolta a Fideszt az országot? Ő 2010 óta az egyik leghangosabb védelmezője a magyar jogállamnak. Felszólal azért, hogy egy uniós országban ne lehessen teljesen eltiporni a sajtószabadságot, a civileket és persze a korrupció ellen is. Természetesen, hogy ez kellemetlen Orbán Viktornak és oligarcháinak, akik az Unió pénzén híznak. Megtiszteltetés, hogy velünk van, támogat és jó lesz az ő oldalán harcolni a jövő Európájában.
Akkor emiatt választották az ALDE frakcióját, nem pedig a liberális elkötelezettségük miatt? Valóban fontos volt, hogy ők álltak ki leghatározottabban a magyar ügy mellett. Mi itthon is azt képviseljük, hogy középről kell egy vonzó, Európa-párti alternatíva. Ezt most az unióban az ALDE képviseli a legjobban. A következő európai parlamentben vélhetően megdől a néppárti-szocialista tandem, amely az elmúlt években vezette Európát. Az ALDE lesz a harmadik legnagyobb erő, ez kell ahhoz, hogy végre megváltoztassuk azt, ami a populisták felemelkedéséhez és az unió gyengüléséhez vezetett. Új arcok kellenek, lehet, hogy nem is ALDE lesz a neve a frakciónknak. Mit gondol, volt értelme a választás előtti vitáknak, úgy, hogy az ellenzék mindenben egyetértett, a Fidesz pedig nem is vett rajtuk részt? Ausztriában beszélgettem a testvérpártunk listavezetőjével. Ő tizenkét tv-vitán vett részt, csak májusban. Magyarországon egy darab sem volt. Bízom benne, hogy a választókat zavarja az: a Fidesz arra sem vette a fáradságot, hogy megjelenjen a megszervezett vitákon. Az ellenzékkel valóban egyetértünk pár dologban. Hiszünk Európában, meg akarjuk védeni a jogállamot. Ezért azt gondolom, hogy együtt tudok a hazai EP-képviselőkkel dolgozni, akármelyik frakcióban is üljenek. Épp ezért volt az a kezdeményezésem, hogy a jogállami kérdésekben mindig együtt szavazzunk. Vágó Gábor szerint az LMP-nek – ha bekerülnek –, önökkel lesz a legtöbb vitája. Ez az ő véleménye. A klímaváltozást nem fogja egyedül megoldani a zöld frakció, ahhoz nekik is kellenek szövetségesek.  

Gyöngyösi majd később

A pártok EP-listavezetőinek sorában szerettük volna a jobbikos Gyöngyös Mártont is megszólaltatni. Gyöngyösi kérte, hogy írásban küldjük el kérdéseinket. Kedden ezt megtettük. Megkérdeztük például, tartja-e magát állításához, hogy Sneider Tamás pártelnökhöz hasonlóan akkor lenne elégedett, ha a Jobbik (az eddigi három helyett) négy mandátumot szerezne az EP-választáson. Kíváncsiak lettünk volna arra is, minek tulajdonítja, hogy – miközben a Jobbik egyre-másra küldi a híreket új alapszervezetek alakulásáról – a párt szavazóköri delegáltjainak száma jelentősen csökkent a 2014-es EP-választáshoz képest: 5467-ről a friss adatok szerint 2843-ra. A Jobbik médiaosztálya végül sajnálatát kifejezve közölte, hogy elfoglaltságai miatt Gyöngyösi Márton nem tud válaszolni kérdéseikre, erre csak az EP-kampány után lesz lehetősége.

Szerző

A megyei napilapok teljes bedarálásra készülhetnek

Publikálás dátuma
2019.05.25. 07:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Már most is erősen központosították a tartalmat, de még ezt is tudják fokozni.
Felszámolnák a már ma is csak papíron önálló megyei lapszerkesztőségeket, a folyamat eredményeként pedig akár a teljes vidéki napilaphálózat is megszűnhet a jelenlegi formájában – erről beszélt több érintett lap munkatársa, vezetője is a Népszavának. Az erős központosítás miatt a szerkesztőségekben már jelenleg is abszurd esetek játszódnak le, az egyik alkalmazott elmondása szerint például, amikor az egyik női mosdóban elromlott a villany, ki kellett volna hívni egy szerelőt, de a lapvezetés napokig nem tett semmit, mert azt mondták, még nem kapták meg „föntről” a hozzájárulást.
Mint ismert, 2016 őszén a megyei napilapok többsége Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával minden helyi kiadvány a kormányközeli szervezet tulajdonává vált.
Lapunk több megyei napilap munkatársánál és vezetőjénél informálódott, abban pedig mindenki egyetértett, hogy további központosításra számítanak. Ez a folyamat egyébként már jó ideje tart: az újságoknál már csak a helyi híreket dolgozzák fel önállóan (természetesen ezt is alapvetően a kormánypártra hangolva, az ellenzéki megszólalásoknak minimális teret adva), de a politikai és sport oldalakat már egy központi szerkesztőség látja el anyagokkal. Igaz, egyelőre elég nagy a szórás: a Komárom-Esztergom Megyei 24 ÓRÁ-ban általában hat oldalt (plusz a címlap felét), a szomszédos Fejér Megyei Hírlap munkatársai tizenkettőt készíthetnek maguk, a Somogyi Hírlapnál viszont tíz oldalt írnak helyben.

Információink szerint már folyik a kormányzati médiabirodalomhoz csak később csatlakozott lapok, például a Győr-Sopron megyei Kisalföld „KESMÁ-sítása”. Ezek a médiumok új, a többi laphoz hasonló arculatot kapnak hamarosan, emiatt más szerkesztőségekből is küldtek át munkatársakat, hogy megtanítsák a tördelő szoftverek, az online szerkesztőségi rendszer használatát. Persze lehet, hogy ezt már fölöslegesen teszik: többen is azt mondták, 
olyan hírek keringenek a szerkesztőségekben, hogy az önkormányzati választások után, de legkésőbb 2020 elején teljesen megszűnnének a jelenleg működő megyei napilapok, és a helyüket egy központilag szerkesztett újság venné át.

Ezek minden megyében ugyanazon a néven és arculattal jelennének meg, minimális helyi tartalommal, amit megyénként néhány újságíró állítana elő. Helyben nem lennének vezetők, főszerkesztők sem. Egy ilyen rendszer természetesen jóval olcsóbbá tenné a működést, márpedig a KESMA létrehozásának ez az egyik bevallott célja. Amióta egyébként Mészáros Lőrinchez, majd az alapítványhoz kerültek ezek az újságok, mindegyik példányszáma meredeken esni kezdett: a Tolnai Népújság 10598-as példányszámról 8263-ra, a Somogyi Hírlap 15034-ről 11529-re, az Új Dunántúli Napló 20618-ról 15852-re, a Fejér Megyei Hírlap 25812-ről 20741-re, a Kisalföld 52503-ról 48797-re csökkent. Persze egy teljesen új lap elindítása komoly kockázatokkal jár, hiszen a meglévő előfizetéseket le kellene mondani, és újak kötésére biztatni az olvasókat, ez pedig biztosan további példányszámeséssel járna. Több lapvezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy az olvasók nem a központilag készített oldalak, hanem a helyi hírek miatt vesznek még megyei lapot, így, ha ebből még kevesebbet kapnak, akkor lemondják az előfizetéseket. Úgy tudjuk, hamarosan erőteljesebb központosítás vár a városi televíziókra is: ezek szintén megszűnhetnek, helyüket megyénként egy-egy televízió venné át, és jelentős létszámleépítést is végrehajtanának.

Nem hivatalos közleményben, hanem lapunkat támadó, személyeskedő központi véleménycikkel reagált a Népszava értesülésére a Mediaworks tartalomfejlesztési igazgatója. Mivel újságírók vagyunk, közöljük ezt: Azt írja címlapján a Népszava szombati online kiadása “A megyei napilapok teljes bedarálására készülhetnek” című cikkében, hogy “Felszámolnák a már ma is csak papíron önálló megyei lapszerkesztőségeket, a folyamat eredményeként pedig akár a teljes vidéki napilaphálózat is megszűnhet a jelenlegi formájában.” Idáig jutottak balliberális polgártársaink – mert kollégáknak már nem nevezhetjük őket. Az újságíró ugyanis arról ismerszik meg, hogy legalább megpróbál igazat írni. Ők már, jól láthatóan, nem is próbálkoznak ezzel. A Népszava cikke szemenszedett hazugság. Az abban foglaltak még a fake news kategóriájába sem sorolhatók, a fake news ugyanis arról ismerszik meg, hogy első hallásra legalább hihetőnek tűnik, még ha ki is derül róla hamar, hogy nem volt igaz. Az idézett hírről viszont első hallásra is tudható, hogy egy baromság. Csak kérdezzük: ki az az eszement, aki elhiszi, hogy egy nyereséges, napi egymillió olvasót kiszolgáló médiahálózatot a tulajdonos tönkre akarna tenni? Nos, megvan már erre is a válasz: a Népszava. Szomorú nap ez a magyar sajtó történetében.   A „publicisztika” egyebek mellett a szoljon.hu, a delmagyar.hu, a heol.hu és a Magyar Nemzet oldalán is megjelent. Utóbbinál Pauska Zsolt, a Mediaworks Hungary Zrt. tartalomfejlesztési igazgatója írta alá a cikket, a többi oldalon csupán a P. Zs. monogram szerepel.

Szerző
Frissítve: 2019.05.25. 15:21