Az Élősködők című film kapta az Arany Pálmát

Publikálás dátuma
2019.05.25. 20:56

Fotó: VALERY HACHE / AFP
A második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat Mati Diop Atlantique (Atlanti-óceán) című alkotásának ítélték.
Bong Dzsun Ho dél-koreai rendezőnek egy munkanélküli családról forgatott Élősködők című komikus thrillere érdemelte ki szombat este az Alejandro González Inárritu mexikói rendező vezette zsűritől az Arany Pálmát a 72. cannes-i fesztiválon. A gazdatest, a Snowpiercer – Túlélők viadala, az Okja rendezője tízévnyi nemzetközi kitérő után forgatott ismét a hazájában, és ennek eredményeként egy tőle megszokott hangvételű, besorolhatatlan szociális tragikomédiát készített. Bong Dzsun Ho nem először választotta a szórakoztató zsáner műfaját, hogy hangsúlyosabban és szimbolikusan tudja megmutatni a szociális viszonyokat egy olyan világban, ahol a társadalmi különbségek igazságtalan módon növekednek. Az Élősködők egy feszes történetvezetésű és izgalmas thriller formájában egy mély családi drámát mesél el, és mutatja meg a szociális egyenlőtlenségek okozta társadalmi erőszakot. A film egy négytagú munkanélküli családról szól, amely egy sötét és koszos szuterén lakásban vegetál, amíg a fiút, Kevint egyik külföldre utazó barátja meg nem kéri, hogy helyettesítse őt egy gazdag családban angoltanárként. A nővére által hamisított diplomával Kevin megkapja az állást, elcsábítja tanítványát, és meggyőzi a sznob és naiv anyát, hogy a nővérét is vegye fel művészterapeutának a másik gyerek mellé. A két szegény testvér különböző cselekkel lassanként kirúgatja a gazdag család sofőrét és házvezetőnőjét, és helyükre felvetetik saját szüleiket. A luxusban élő Park család tagjai pedig nem is sejtik, hogy alkalmazottaik ugyanannak a szegény családnak a tagjai, akik őket átverve próbálnak meg jobb életet teremteni maguknak.
„A 2000-es évek óta Dél-Koreában nagyon sok változás történt a zsánerfilmekben anélkül, hogy az amerikai mozit követtük volna. Sajátos módon mesélünk el történeteket, amelyek társadalmi és politikai témákat vetnek fel. Nehéz elképzelni ma már dél-koreai filmet ilyen üzenetek nélkül. Ez lett a mi különlegességünk”

– mondta az 59 éves rendező Cannes-ban.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat, a szenegáli származású elsőfilmes francia rendezőnő Mati Diop Atlantique (Atlanti-óceán) című alkotásának ítélte, amely egy fantasztikus szerelmi történet a hazájukat elhagyni vágyó dakari munkásvilágban. A zsűri díját megosztva nyerte el a francia Ladj Ly a francia külvárosokban tapasztalható rendőri erőszakról készített Les misérables (A nyomorultak) című első játékfilmjével, valamint Kleber Mendonca Filho és Juliano Dornelles brazil alkotók, akik egy a hatalom által kiirtásra ítélt képzeletbeli brazil közösség utópisztikus lázadásáról forgattak egy misztikus westernfilmet Bacurau címmel. A nyomorultak Párizs egyik keleti elővárosában, Montfermeilben egy fekete bőrű kiskamasz ellen 2008-ban megtörtént rendőri túlkapási eset alapján készült. Ez az első játékfilm, amelyben a francia elővárosok összetett társadalmát a hazai nézők is teljes valóságában láthatják, virtuóz rendezésben. A kliséktől mentes film kiválóan érzékelteti, hogy ebben a robbanásig feszült közegben a legkisebb incidens is zavargásokat és összetűzéseket idéz elő a helyiek és a rendőrök között, de nem foglal állást sem a rendőrök ellen, sem a bevándorlók védelmében. A zsűri különdíjjal jutalmazta a palesztin Elia Szulejman It must be heaven című abszurd burleszkjét, amelynek főszerepét a rendező játssza. A palesztin Buster Keatonnak is nevezett Szulejman otthonában Názáretben, Párizsban és New Yorkban forgatott filmjében a világot egyre inkább eluraló erőszak abszurditását mutatja meg. Az alig néhány szavas, szigorúan megkomponált szkeccsekből felépülő film főhőse elindul Palesztinából, hogy Párizsban, majd New Yorkban próbáljon pénzt szerezni a filmjéhez és eközben minkét nagyvárosban a társadalmi, illetve a rendőri erőszak különböző formáit találja. A legjobb rendezés díját a kétszeres Arany Pálma-díjas belga Luc és Jean-Pierre Dardenne érdemelte ki A fiatal Ahmed című drámájáért, amely egy radikalizálódott 13 éves fiúról szól. Az Idir Ben Addi által alakított kamasz egy nyitott és toleráns muzulmán családban él Brüsszelben, de egy imám hatására radikalizálódik, majd megpróbálja megölni az arab nyelvtanárát. A legjobb forgatókönyv díját a francia Céline Sciamma kapta a Portrait de la jeune fille en feu (Egy lány lángoló portréja) című kosztümös filmért, amelynek egyben a rendezője is, s amely egy visszafogott és érzékeny szerelmi történet két nő, egy festőnő és arisztokrata modellje között, rávilágítva a nők kiszolgáltatott helyzetére a XIX. században. A legjobb férfi alakítás díjat Antonio Banderas érdemelte ki Pedro Almodóvar Fájdalom és dicsőség című önéletrajzi ihletésű filmjében nyújtott alakításáért. Almodóvar és Banderas nyolcadik alkalommal dolgozott együtt, s a hollywoodi világsztár ezúttal a spanyol rendező alteregóját alakítja, hasonló, őszes hajkoronát növesztve és színes ruhákat viselve, jóllehet nem utánozza őt teljesen. Emily Beecham angol-amerikai színésznő kapta a legjobb női alakítás díját az osztrák Jessica Hausner angol nyelven forgatott Little Joe című filmjének főszerepéért, amelyben egy munkamániás és személyiségzavarral küzdő tudományos kutatót játszik, aki egy olyan virágot fejleszt, amelynek illata boldoggá teszi azt, aki beleszagol. A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát Vaszilisz Kekatosz görög rendező A távolság az ég és köztünk című kisfilmje kapta, az argentin Agustina San Martin Monstro Dios (Szörnyisten) című rövidfilmje pedig elismerő oklevelet kapott. A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott 26 elsőfilm közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat egy guatemalai alkotás, César Díaz Nuestras Madres (Anyáink) című filmje kapta, amelyet Kritikusok hete elnevezésű válogatásban mutattak be.
Szerző
Frissítve: 2019.05.25. 22:07

Tarr Béla új produkcióját mutatják be a Bécsi Ünnepi Heteken

Publikálás dátuma
2019.05.25. 13:54

Fotó: Népszava
„Nem tudom, mi ez. De biztos, hogy nem film, nem kiállítás, nem színház, nem koncert, talán egyfajta vizuális költemény a hiányzó emberekről” – fogalmazott a rendező.
Tarr Béla hajléktalansággal és kirekesztettséggel foglalkozó új művészeti produkciója, a Missing People (Hiányzó emberek) a Bécsi Ünnepi Heteken (Wiener Festwohen) mutatkozik be június 13-án az osztrák főváros Múzeumi negyedének E fesztiválcsarnokában. A kísérleti alkotással, amelyet Tarr Béla a Bécsi Ünnepi Hetek felkérésére hozott létre kifejezetten a fesztivál számára, a művész azon az úton halad tovább, amelyet 2017-ben az amszterdami Eye Filmmúzeumban bemutatott Till The End of the World (A világ végéig) című kiállításával elkezdett. A fesztivál ismertetése szerint június 13. és 16. között megtekinthető alkotással Tarr olyan új formátummal kísérletezik, amely a film, az installáció és a performansz metszéspontján születik meg új perspektívával gazdagítva vizuális nyelvét. Miközben Bécs a világ legmagasabb életszínvonalát nyújtja, sok olyan lakója is van, akik nem illenek a városról alkotott makulátlan képbe, akik szegénységük és társadalmi helyzetük miatt rejtve maradnak a figyelő tekintetek előtt. Tarr Béla új művészeti produkciójában kétszáz bécsi hajléktalannal, a társadalom kirekesztettjeivel dolgozott. Az alkotás velük szembesíti a közönséget, láthatóvá teszi számukra ezeket a „hiányzó embereket”.
„Nem tudom, mi ez. De biztos, hogy nem film, nem kiállítás, nem színház, nem koncert, talán egyfajta vizuális költemény a hiányzó emberekről”

– idézte Tarr Bélát a fesztivál közleménye.

Tarr Béla, a Sátántagó és a Werckmeister harmóniák rendezője, aki 2011-ben A torinói ló leforgatásával lezárta filmes életművét, a Bécsi Ünnepi Heteken mesterkurzust is tart június 9-én az Osztrák Filmmúzeumban Családi tűzfészek című filmjének vetítése után. Június 10-én pedig Jacques Ranciére francia filozófussal és esztétával beszélget a Múzeumi negyed G fesztiválcsarnokában legújabb művészeti projektjéről.
Szerző
Témák
Tarr Béla Bécs

Kalandok a mindenség peremén

Publikálás dátuma
2019.05.25. 12:00

Fotó: Fauszt Péter / F Exhibition
A galaxis ízéről, a csillagok életéről és az idegen civilizációkról is új információkat szerezhetünk a Vajdahunyadvárban. Az F Exhibition kiállítása az egész családot csillagközi kalandra invitálja.
Galaktikus utazásra hív a Varázslatos világűr: Naprendszer körüli, vagy akár a Tejúton is túli kalandok, kicsiket és nagyokat is elgondolkodtató feladványok és ámulatba ejtő jelenségek várják a látogatókat a Vajdahunyadvár kiállításán. Az F Exhibition kiállításszervező csapat által megalkotott sokrétű tárlat egyszerre kínál játékos feladványokat és tudományos ismereteket az érdeklődőknek.  A látványos kiállítótérben nem csupán a bolygókról, csillagképekről, fényjelekről és fekete lyukakról tudhatunk meg információkat, a gyerekek a térbe lépve szöveges játékfüzetet kapnak, amely lépésről lépésre vezeti be őket a világegyetem működésébe. Habár a kis katalógus izgalmas feladványokat kínál, kérdéses lehet, mennyire fogékonyak a legkisebbek a helyenként talán túlzottan is tudományosan megfogalmazott információkra is, és mennyire inkább csak a játék hajtja őket. Felvetődik tehát, szerencsés volt-e a szervezők vállalása, miszerint hattól kilencvenkilencéves korig szól a kiállítás. Bár kétségtelen, mindenki talál magának olyan sarkot, ami leköti a figyelmét: míg a gyerekek sok esetben a feladványok között keresgélnek, addig a felnőttek a csillagászati tények rengetegében merülnek el, olykor ők is tízévessé változva egy kis időre. A játék után a kiállítótérben tartja a gyerekeket is a sok látványos, színes elem, a számos rejtély és talány, ami a világmindenséget összetartja.  A kiállítás a távoli tájakat és égitesteket is kicsit közelebb hozza, megismerhetjük a Kozmikus Kazánt (a Napot), a Szeszélyes Ikernővért (a Vénuszt, másik nevén Esthajnalcsillagot), és az Égi Állatkertbe is bemerészkedhetünk. Megtudhatjuk, mi a Naprendszer porszívója, milyen íze van a galaktikus ködnek, tudnánk-e csellózni a Holdon, és hogy hány évesek lennénk, ha az Uránuszon élnénk. Bár a csillagközi kaland minden kérdésre nem tud választ adni, (lehetetlen is lenne) bizonyára elülteti az érdeklődés magvait a kíváncsi látogatókban, s kinyit egy olyan átjárót, amely megannyi lehetőséget és izgalmat rejt magában. Ezzel pedig a kiállítás hibái ellenére is egyértelműen olyan élményt kínál az egész családnak, amit nem érdemes kihagyni. Igyekezzenek, az űrhajó hamarosan indul!   

Infó

 Varázslatos világűr - Csillagközi kaland, látogatható május 26-ig a Vajdahunyadvárban

Szerző
Frissítve: 2019.05.25. 22:22