Lemondott az LMP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.05.26. 22:48

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A belső konfliktusoknak tulajdonítják a vereséget.
Lemondott az LMP elnöksége, miután a párt nem szerzett mandátumot a vasárnapi európai parlamenti választáson - jelentette be Keresztes László Lóránt társelnök Budapesten. A politikus sajtótájékoztatón a választás egyetlen pozitívumaként azt említette, hogy az LMP képes volt egy valódi sorskérdést, az éghajlatváltozást a kampány középpontjába állítani.   
Vágó Gábor listavezető a választási vereséget a tavalyi országgyűlési választás után az LMP-ben kialakult belső visszásságoknak tulajdonította. Ahogy fogalmazott, le kell küzdeni azt a hitelességi válságot, amit „a 2018-as harakiri” okozott.

A párt másik társelnöke, Demeter Márta a választási vereség kiértékelését ígérte, valamint az ökopolitika terjesztését.  Az LMP várhatóan júniusban tartja tisztújítását - hangzott el.
Szerző
Témák
LMP

Újra egymásra találhat Orbán és az EPP

Publikálás dátuma
2019.05.26. 21:57

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A Strache-féle botrány után egyértelmű volt, hogy irányt vált a Fidesz a néppárt irányába.
Most ért be az az erősödés, amelyet évek óta vártak a liberális és a zöld politikától – így kommentálta az uniós választások külföldi eredményét lapunknak még a hivatalos eredmények előtt Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa. A politológus szerint az, hogy az Európai Néppárt (EPP) és a Szociáldemokraták a saját várakozásukhoz képest gyengébben szerepeltek nem túl nagy meglepetés az előrejelzések alapján. Az viszont meglepő – folytatta a szakértő –, hogy az euroszkeptikusok és a jobboldali populista pártok alulteljesítettek. – Ki lehet jelenteni, hogy az új Salvini-féle szövetség, gyengébb lesz a vártnál – fogalmazott. Juhász Attila szerint ez kihatással lesz Orbán Viktor politikájára is. – A Strache-féle botrány után egyértelmű volt, hogy irányt vált a Fidesz az EPP irányába. Korábban is nyilvánvaló volt, hogy megvárják az EP-választás eredményét, egyáltalán nem lehet borítékolni, hogy a Fidesz kilép, vagy kidobják a pártcsaládjából – mondta Juhász. A szakértő szerint ha a Fideszen múlik maradnak, és mivel az EPP is gyengül, lehet, hogy a fogadókészség is nagyobb lesz irántuk. Még nincsenek hivatalos eredmények a magyarországi választásról sem, de az biztos, hogy a Fidesz simán nyert, míg az ellenzéki erőviszonyok átrendeződtek. Az első adatok szerint a második helyre a Demokratikus Koalíciót, a harmadik helyre a Momentumot, míg a negyedik és ötödik helyre a Jobbikot és az MSZP-t várták. Az LMP - nem teljes feldolgozottság mellett - nem kap mandátumot.
– Nem meglepő, hogy az LMP nem juthat be, elvégre kizárták az összes ismertebb politikusukat – kommentált Juhász Attila. Ami az elemzőt meglepte az a DK erősödése, ugyanis a nem végleges eredmények szerint a Dobrev Klára vezette ellenzéki lista akár 4 mandátumot is szerezhet. Ezenkívül lapzártánk idején a Momentum is hét százalék körüli (akár két mandátumhoz elegendő) eredményt ért el - Juhász Attila szerint ez is várható volt.
Az ugyanakkor biztos, hogy több, mint 40 százaléknyian vettek részt hazánkban az EP-választáson. – Arra lehetett számítani, hogy magasabb lesz a részvétel, mint a legutóbbi voksoláson. A területi elosztás nagyjából ugyanaz, mint öt éve: a nyugati megyékben és Budapesten a legnagyobb a szavazási hajlandóság – fogalmazott Juhász Attila. A szakértő hozzátette, hogy a Fidesz mozgósítási gépezete egyértelműen jól működött. A politológus egyébként leszögezte, hogy egész Európában magas volt a részvétel. Ez azért figyelemreméltó, mert az uniós voksolásokon évek óta csökken a szavazási hajlandóság, viszont a választók ezúttal azt érezték: nagy a tét.

Az EP legnagyobb politikai csoportjainak vezető személyiségei a parlament összetételéről szóló előzetes becslések ismeretében értékelték az eredményeket

Esther de Lange, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy a választási eredmények ismeretében továbbra is tartják-e magukat ahhoz, hogy a Fidesz szavazatai nélkül szeretnék az Európai Bizottság elnöki székébe emelni Manfred Weber vezető jelöltet. A holland kereszténydemokrata politikus az első előrejelzések birtokában csak annyit mondott, hogy egyelőre várják a beérkező adatokat. “Azon a véleményen vagyunk, hogya az EPP-nek kényelmes többsége lesz, és mi ezen az alapon fogunk dolgozni”. Hans-Olaf Henkel, az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport alelnöke a választásokat értékelő beszédében többek között azt mondta: örülnek a szélsőjobb várakozásoknál gyengébb teljesítményének, és nem kívánják őket a frakciójukban látni. A Fidesz esetleges csatlakozását firtató kérdésünkre a német EP-képviselő kifejtette: van néhány dolog Orbán Viktor politikájában, amivel nem ért egyet, de azt elutasítja, hogy a Fideszt szélsőjobboldali pártnak minősítsék. A magánvéleményét hangoztatva azt mondta, a maga részéről elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar párt a politikai csoport tagja legyen, de erről a vezetőségnek kell döntenie. Csaknem valamennyi frakcióvezető üdvözölte a magas részvételi arányt, az EU-pártiak pedig összefogást sürgettek. Egyikük sem kívánt találgatni a következő bizottsági elnök személyéről, mert — mint mondták — először a programokról kívánnak egyeztetni. Udo Bullmann, a szocialista politikai csoport vezetője a szociális igazságosság megteremtését nevezte fő céljuknak. A Zöldek ünnepi hangulatban méltatták a valaha volt legjobb eredményüket, egyik vezető jelöltjük, a német Ska Keller “fantasztikus teljesítménynek” nevezte a választás kimenetelét. A liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt bejelentette, hogy politikai csoportjuk Emmanuel Macron francia elnök Köztársaság lendületben nevű pártjával összefogva új politikai csoportot fog létrehozni, amely az EP várhatóan harmadik legnagyobb frakciójaként megkerülhetetlen erő lesz az Európa jövőjéről folyó tárgyalásokon. Gabriele Zimmer, a szélsőbaloldali GUE frakció vezetője azzal magyarázta mandátumaik számának csökkenését, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a fiatal generációt is lázba hozó klímaváltozás elleni harcra. - Halmai Katalin (Brüsszel)

Szerző
Frissítve: 2019.05.26. 22:36

Többen arra panaszkodtak, hogy nem kapták meg a választási értesítőt

Publikálás dátuma
2019.05.26. 21:21
Képünk illusztráció
Fotó: Hegedűs Márta
Olyanoknak sem érkezett meg, akiknek nem változott meg sem a lakcímük, sem más személyes adatuk.
Többen állítják, nem kapták meg a választási értesítőt, amelyben a Választási Iroda tudatta, hogy pontosan hol kell szavazniuk – hangzott el az RTL Klub Híradójában. A csatornának többen azt is mondták, hogy ugyan nem változott meg sem a lakcímük, sem más személyes adatuk, mégsem érkezett meg az értesítőt. 
Olyan is előfordult, hogy egy családban a szülők megkapták a dokumentumot, a választásra jogosult fiuk pedig már nem.

Az NVI szerint ők pontos címlistát küldtek a Magyar Postának, ahol pedig azt mondták, hogy ők minden megadott címre időben kivitték a leveleket. Állítják nekik az ügyfélszolgálatra „kevesebb mint tíz bejelentés érkezett eltűnt értesítőkről”.  
Szerző
Témák
EP-választás