Újra egymásra találhat Orbán és az EPP

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
– Nem meglepő, hogy az LMP nem juthat be, elvégre kizárták az összes ismertebb politikusukat – kommentált Juhász Attila. Ami az elemzőt meglepte az a DK erősödése, ugyanis a nem végleges eredmények szerint a Dobrev Klára vezette ellenzéki lista akár 4 mandátumot is szerezhet. Ezenkívül lapzártánk idején a Momentum is hét százalék körüli (akár két mandátumhoz elegendő) eredményt ért el - Juhász Attila szerint ez is várható volt.
Az ugyanakkor biztos, hogy több, mint 40 százaléknyian vettek részt hazánkban az EP-választáson. – Arra lehetett számítani, hogy magasabb lesz a részvétel, mint a legutóbbi voksoláson. A területi elosztás nagyjából ugyanaz, mint öt éve: a nyugati megyékben és Budapesten a legnagyobb a szavazási hajlandóság – fogalmazott Juhász Attila. A szakértő hozzátette, hogy a Fidesz mozgósítási gépezete egyértelműen jól működött. A politológus egyébként leszögezte, hogy egész Európában magas volt a részvétel. Ez azért figyelemreméltó, mert az uniós voksolásokon évek óta csökken a szavazási hajlandóság, viszont a választók ezúttal azt érezték: nagy a tét.
Az EP legnagyobb politikai csoportjainak vezető személyiségei a parlament összetételéről szóló előzetes becslések ismeretében értékelték az eredményeket
Esther de Lange, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy a választási eredmények ismeretében továbbra is tartják-e magukat ahhoz, hogy a Fidesz szavazatai nélkül szeretnék az Európai Bizottság elnöki székébe emelni Manfred Weber vezető jelöltet. A holland kereszténydemokrata politikus az első előrejelzések birtokában csak annyit mondott, hogy egyelőre várják a beérkező adatokat. “Azon a véleményen vagyunk, hogya az EPP-nek kényelmes többsége lesz, és mi ezen az alapon fogunk dolgozni”. Hans-Olaf Henkel, az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport alelnöke a választásokat értékelő beszédében többek között azt mondta: örülnek a szélsőjobb várakozásoknál gyengébb teljesítményének, és nem kívánják őket a frakciójukban látni. A Fidesz esetleges csatlakozását firtató kérdésünkre a német EP-képviselő kifejtette: van néhány dolog Orbán Viktor politikájában, amivel nem ért egyet, de azt elutasítja, hogy a Fideszt szélsőjobboldali pártnak minősítsék. A magánvéleményét hangoztatva azt mondta, a maga részéről elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar párt a politikai csoport tagja legyen, de erről a vezetőségnek kell döntenie. Csaknem valamennyi frakcióvezető üdvözölte a magas részvételi arányt, az EU-pártiak pedig összefogást sürgettek. Egyikük sem kívánt találgatni a következő bizottsági elnök személyéről, mert — mint mondták — először a programokról kívánnak egyeztetni. Udo Bullmann, a szocialista politikai csoport vezetője a szociális igazságosság megteremtését nevezte fő céljuknak. A Zöldek ünnepi hangulatban méltatták a valaha volt legjobb eredményüket, egyik vezető jelöltjük, a német Ska Keller “fantasztikus teljesítménynek” nevezte a választás kimenetelét. A liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt bejelentette, hogy politikai csoportjuk Emmanuel Macron francia elnök Köztársaság lendületben nevű pártjával összefogva új politikai csoportot fog létrehozni, amely az EP várhatóan harmadik legnagyobb frakciójaként megkerülhetetlen erő lesz az Európa jövőjéről folyó tárgyalásokon. Gabriele Zimmer, a szélsőbaloldali GUE frakció vezetője azzal magyarázta mandátumaik számának csökkenését, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a fiatal generációt is lázba hozó klímaváltozás elleni harcra. - Halmai Katalin (Brüsszel)