Veszélyesen sok antibiotikum van a vizekben, a Dunában különösen

Publikálás dátuma
2019.05.27. 19:59

Fotó: Nagy Zoltán / MTI
A legújabb globális felmérést 72 országban végezték, a természetes vizek mintáinak kétharmadában találtak antibiotikumot, Európában a Duna a legszennyezettebb.
A kutatók a 711 tesztelt hely 65 százalékánál találtak antibiotikumokat, vagyis a túlságosan magas gyógyszerszint a folyókban szerte a világban kimutatható a Tigristől a Temzéig. Ez azért probléma, mert a környezeti szennyezettség az egyik legfőbb oka, hogy a baktériumok kik tudják fejleszteni az antibiotikum-rezisztenciát. „Nagyon sok azok közül a gének közül, amelyek ellenállóvá teszik a baktériumokat a környezetünkben élőktől származnak” - mondta a Guardiannak William Gaze az Exteri Egyetem (UK) mikrobákkal foglalkozó tudósa. Az ENSZ a múlt hónapban tette közzé, hogy a rezisztens baktériumok világveszélyt jelentenek, évente tíz millió ember haláláért felelősek. Alistair Boxall, a Yorki Egyetem környezettudósa, a kutatás vezetője, arról beszélt, hogy a szennyezettség szintje rémisztő és depresszáló. A környezetünkben élő baktériumok nagy része elég gyógyszert kapott ahhoz, hogy ellenálló képességet tudjon kifejlesztetni. A hétfői, helsinki konferencián elhangzott: helyenként extra magas az antibiotikum szint a Temzében, ami már elég a rezisztencia kifejlesztéséhez, a Duna ausztriai szakaszában hétféle antibiotikumot találtak, köztük clarithromycint, amit légzőszervi megbetegedések ellen használnak: ennek szintje négyszer magasabb volt annál, amit biztonságosnak tartanak. A legszennyezettebb folyók Afrikában vannak, ott a mért helyek 35 százalékánál találtak veszélyes szintet. Jellemezően az alacsonyabb jövedelmű országokban magas a szennyezettség, Bangladesben találtak olyan antibiotikumot, amelyből háromszázszor volt több, mint a biztonságos. Az gyógyszerek a szennyvizekkel jutnak el a természetes vizekbe, ezért is a szegényebb országok a legkitettebbek a szennyezésnek, mert náluk jóval több tisztítatlan víz jut el a szabadba. Európában a mért minták csak nyolc százaléka volt szennyezett, ez azonban még így is azt jelenti, hogy a Temze, amelyet a kontinensünk legtisztább folyójának tartanak, produkált olyan mintát is, amiben ötféle antibiotikum volt található, három a veszélyes szintet meghaladóan. De az alacsonyabb szennyezettség sem jelent abszolút biztonságot, az is elég lehet ahhoz, hogy a kórokozók lassan az ellenállóság irányába evolválódjanak. A tudósok további kutatásokat tartanak szükségesnek, hogy a vízi élővilág állapotát felmérjék.
Szerző

Lepkeszárnyak „szagolhatják ki” a rossz levegőt

Publikálás dátuma
2019.05.27. 12:45
Illusztráció
Fotó: ALBERTO GHIZZI PANIZZA / SCIENCE / AFP
A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint.
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. 
A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt. Lényeges az is, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Asztali készülékek már régóta rendelkezésre állnak ilyen analitikai feladatok ellátására, de azok nem „zsebre tehetőek” – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia közleményéből.
Az ideális kémiai szenzor olcsó, hordozható, kis energiafogyasztású, megbízható, azonnali, anyagszelektív és jól kiolvasható választ ad a környezeti levegő körülményei között is. 
Ilyen lehetne például egy mobiltelefonba integrálható érzékelő.

A mobiltelefonban már adott a hangolható fényforrás (a képernyő), adott a fényérzékelő (a kamera), szükséges lenne még egy optikai úton kiolvasható, és kémiailag szelektív érzékelő. Ilyen anyagok kutatásával foglalkozik az MTA két kutatója, Kertész Krisztián és Piszter Gábor. Felfedezésük külön érdekessége, hogy a kémiailag szelektív szenzor nem egy bonyolult előállítási folyamat végterméke, hanem lepkék szárnyán képződik. Egyes lepkék szárnyainak színét ugyanis nem festékek adják, hanem kitinből és levegőből felépülő nanoarchitektúrák, amelyeket úgy lehet elképzelni, mint az emberi hajszálnál mintegy ezerszer kisebb szemekből álló háromdimenziós „csipkét”.
A pikkelyekben előforduló fotonikus nanoarchitektúra úgy hozza létre a színt, hogy szerkezetéből adódóan bizonyos hullámhosszúságú fény nem tud terjedni ebben a háromdimenziós csipkében, ezért visszaverődik róla. Hogy pontosan milyen színű fény verődik vissza a pikkelyekről, azt a csipke szerkezetét jellemző méretek szabják meg, valamint a csipkét alkotó anyag, és a levegő optikai tulajdonságainak különbsége. Ezt a különbséget törésmutató kontrasztnak nevezik.
A „csipkének” az a különleges tulajdonsága van, hogy különböző illó anyagok gőzeinek hatására megváltoztatja a színét. Ez annak tulajdonítható, hogy a „csipke” parányi üregei arra késztetik a gőzöket, hogy cseppfolyóssá alakuljanak bennük, és így megváltozik a fent említett törésmutató kontraszt.
Mezei boglárka és ibolyaszín boglárka hímek és a kék színt adó pikkelyek felszínéről készült elektronmikroszkópos felvételek
Fotó: MTA EK MFA
Az MTA kutatói elsőként igazolták, hogy a kémiai érzékeléshez nincs szükség egy egész szárnyra, elégséges egyetlen pikkely is. Egy pikkely jellemzően 100 mikron hosszú, mintegy 50 mikron széles (ennyi az emberi hajszál vastagsága), és mindössze egyetlen mikron vastagságú. Ezért kiválóan alkalmas lehet mikroszkopikus méretű szenzorok építésére – olvasható a közleményben.
Szerző

Holland lett az év európai múzeuma

Publikálás dátuma
2019.05.27. 10:30

Fotó: rijksmuseumboerhaave.nl
A Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij robot emlékhelyét is esélyesnek tartották Az év európai múzeuma díjra, amelyért 17 ország negyven kiállítóhelye versengett.
A leideni Rijksmuseum Boerhaave, a holland nemzeti tudományos és orvostudományi múzeum nyerte el Az év európai múzeuma díjat, amelyért 17 ország negyven kiállítóhelye versengett 2019-ben. A Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij robot emlékhelyét is esélyesnek tartották a díjra, de a finalisták között szerepelt például a tamperei Mumin Múzeum, a billundi Lego Ház, a frankfurti Történeti Múzeum és a Brit Motormúzeum is. 
A zsűri a döntése indoklásában egyebek között méltatta a tudományos témák tálalásának művészi megközelítését az intézmény munkájában. A múzeum fontos és szép elemeket mutat be a legkorszerűbb technológiákat és azoknak a személyes történeteit felhasználva, akiket a tudás iránti vágy hajtott. Az eredmény pedig az emberarcú tudomány, amely kíváncsiságot és csodálatot kelt, ugyanakkor a széles közönséget is bevonja a mai kort foglalkoztató fontos tudományos és etikai kérdések megvitatásába. 
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének díja a berni Kommunikáció Múzeumé lett, míg a múzeumok társadalmi szerepét a legrendhagyóbb és legvakmerőbb módon felfogó projektnek járó Kenneth Hudson-díjat, a bécsi Világmúzeum nyerte el. A helyi közösséggel, valamint az önkéntesekkel való kiváló együttműködésért járó Silletto-díjat a dán Strandingsmuseum St. George kapta, az idén alapított Portimao-díjat pedig az SS Great Britain óceánjárón kialakított tárlat érdemelte ki szívélyességért és könnyű hozzáférhetőségért.
A díjkiosztót egy háromnapos múzeumi konferencia zárórendezvényeként tartották meg Szarajevóban.
Az év európai múzeuma díjat 1977-ben alapították. Legfontosabb célja, hogy a múzeumok innovatív, a társadalom javát szolgáló projektjeire felhívja a figyelmet. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.27. 11:34