Mégis elveszik a magyarok munkáját?

Publikálás dátuma
2019.05.28. 06:30

Fotó: Népszava
Hátrányba kerülhetnek a magyar dolgozók a külföldi vendégmunkások miatt, utóbbiak ugyanis nem mondanak nemet a túlórára.
Félpályás útlezárással tiltakozik kedden a Suzuki esztergomi gyáránál a Vasas Szakszervezeti Szövetség, mert úgy vélik, a cég semmibe veszi a magyar munkavállalók jogait. A múlt héten ugyanis nem engedték be az érdekvédőket az autógyárba, ahol ottani tagjaikkal szerettek volna találkozni. Holott a Munka törvénykönyve szerint, ha csupán egyetlen szakszervezeti tag is van egy cégnél, akkor oda a szakszervezeti vezetők bemehetnek. A Suzukinál pedig a február elején megalakult szakszervezetnek már mintegy 300 tagja van. A többség ugyan a retorzióktól tartva egyénileg fizeti a tagdíjat, de vannak, akik a vállalattól kérték annak levonását, a cég így nem állíthatja, hogy nem tud a szakszervezet létezéséről – mondja László Zoltán, a Vasas alelnöke. Márpedig a Suzuki vezetősége éppen ezt teszi. A Vasassal csak postai úton hajlandóak kommunikálni, ennek során is olyan, egyébként nyilvános okiratokat kérnek, mint a szakszervezeti szövetség alapszabálya, vagy az esztergomi tagszervezet alakuló jegyzőkönyve. Eközben a szakszervezet helyi vezetőjének választott dolgozójukat elbocsátották. Lapunk érdeklődésére a Magyar Suzuki Zrt. úgy fogalmazott: „írásbeli párbeszédet” folytatnak. Szerintük a szakszervezet mind a mai napig nem igazolta hivatalosan, hogy rendelkezik tagsággal a vállalaton belül. Ha ezt hitelt érdemlően megteszik, és ezt követően kezdeményeznek találkozót, akkor fogadják majd őket – közölték. Azt is jelezték ugyanakkor: a vezetőség meggyőződése, hogy a menedzsment és a dolgozók közötti párbeszéd fenntartására a vállalatnál 25 éve működő üzemi tanács a megfelelő fórum. Csakhogy egy üzemi tanács jogosítványai korántsem azonosak egy szakszervezetével. Előbbivel ellentétben a szakszervezet bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről is, sikertelen tárgyalások esetén pedig akár sztrájkot is szervezhet. Márpedig ezek egyre fontosabb kérdések a hazai gyárakban. Tavaly év végén hatalmas tiltakozások közepette verte át a Fidesz a parlamenten az évi 400 óra túlórát lehetővé tévő rabszolgatörvényt, miközben a munkavédelmi vagy a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását egyre kevésbé ellenőrzik a hatóságok. A hazai mintegy 1,4 millió vállalkozás egy százaléka kerül csak be a munkaügyi hatóság látóterébe, amely a 4,5 millió munkavállaló közül mindössze 73 ezret ellenőrzött tavaly. Még így is a korábbinál háromszor több túlóráztatással kapcsolatos visszaélésre derült fény - jellemzően a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén. Éppen itt történik a legtöbb súlyos munkahelyi baleset is. A gyakran végzetes következményekkel járó tragédiák száma tavaly már 23 ezer fölé emelkedett, a súlyos csonkulásos balesetek száma megduplázódott, 80-an meghaltak. Ezek oka a szakszervezetek szerint a legtöbb esetben az, hogy a végkimerülésig hajtják a dolgozókat. A gyárakban eközben egyre nagyobb létszámban jelennek meg a jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, és ezért sokkal több mindenre rávehető ukrán, szerb, indiai vagy mongol vendégmunkások, de érkeznek a vietnamiak is. Mint megírtuk: tavaly már 61 ezer külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt, miközben 2017-ben még csupán 24 500. A kormány pedig szélesre tárta előttük a kapukat: eddig 450 millió forintért hirdették a lehetőséget az EU-n kívüli országokban, a munkavállalási engedély nélkül a régióból (Ukrajnából, Szerbiából) betölthető szakmák, munkakörök számát pedig 119-re emelték. A tavalyi 55 ezerről pedig idén 57 ezerre növelték a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját. a vendégmunkások pedig jönnek is, elszállásolásukra egyre több munkásszálló épül vagy alakul át motelből, panzióból. A gyakran munkaerőközvetítő cégek által toborzott vendégmunkások azonban nem ismerik a magyar munkavállalói jogokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, nem tiltakoznak a jogsértések ellen – mondja László Zoltán. Korábban a munkaerőhiányt igyekeztek a cégek a vendégmunkásokkal pótolni, ám az autóipart érő megingások, a megrendelések visszaesése miatt most már egyre kevésbé erről van szó. Számos autóipari üzemben hirdettek létszámstopot és nem pótolják a kilépő dolgozókat sem. Több esetben pedig már a magyar dolgozókat cserélik le az „olcsóbb” külföldiekre. Pedig valójában nem is olcsóbbak, hiszen számukra szállást is fizetnek. Viszont a vendégmunkások nem tiltakoznak a túlóráztatás ellen. Ha pedig nagyobb arányú létszámleépítésre lenne szükség, annak menetéről a vendégmunkások esetében nem is kellene egyeztetni, elég csupán a kölcsönző cégnek jelezni, hogy nem tartanak igényt rájuk többet. Ráadásul végkielégítést sem kellene fizetni – magyarázza a szakszervezeti vezető. Hasonló tapasztalatokról számolt be Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is, aki kampánykörútja során számos üzem és gyár dolgozóival beszélgetett. Hangsúlyozta: nem a vendégmunkásokkal van a probléma, hiszen az EU egyik legnagyobb vívmánya a szabad munkavállalás. Az olcsó, EU-n kívüli munkavállalók fokozódó jelenléte a magyar munkaerőpiacon azonban letöri a béreket. A munkaadók is egyre inkább azt látják, feléjük nem kell például a munkaidőre vonatkozó szabályokat betartani. Ugyanazért a pénzért a vendégmunkások többet hajlandóak dolgozni, könnyebben be lehet osztani őket napi 10-12 órás műszakokra. A magyar dolgozókat ezért gyakran fenyegetik azzal: ha nem jönnek be túlórázni, lecserélik őket mongol, szerb vagy ukrán vendégmunkásokra. Komjáthi Imre szerint ezért is fontos, hogy erős szakszervezetek legyenek a munkahelyeken. A szocialista politikus a tagságot minden dolgozó számára automatikussá tenné – hogy melyikbe lép be, azt a munkavállaló dönthetné el -, a tagdíjat pedig az államnak kellene fizetnie. Így a szakszervezeteknek lenne forrásuk többek között a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzésére is.     

Munkaerőpiaci jogsegély uniós forrásból

 A több mint egy évtizede indult ingyenes munkaerőpiaci jogsegélyhálózat, a JOGpontok (www.jogpontok.hu) 2021 végéig folytatja a tevékenységét, ehhez közel 2,4 milliárd forint uniós támogatást használ fel - közölte a Liga Szakszervet. Továbbra is munkajogi, foglalkoztatási jogi, társadalombiztosítási és a munkavállalással összefüggő adójogi és vállalkozási kérdésekben adnak tájékoztatást. Segítséget kérni anonim módon telefonon, e-mailben vagy személyesen is lehet. MTI

Szerző

Új mobilszolgáltató lépett piacra, a Digi

Publikálás dátuma
2019.05.27. 21:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nagyon olcsón, de meglehetősen gyenge lefedettséggel.
A Digi hétfőn elindította mobil telekommunikációs szolgáltatásait a magyarországi piacon saját mobilhálózatán, amit az elmúlt négy évben jelentős tervezési, beruházási és kivitelezési folyamatok eredményeként hozott létre - közölte a Digi csoport. Kiemelték, hogy ezzel a szolgáltató portfóliója teljessé válik, a vezetékes - kábeltelevízió, vezetékes internet, vezetékes telefon - szolgáltatások, és a műholdas televízió mellett a mobil (hang és adat) szolgáltatásokat is tartalmazni fogja. Közölték: a Digi folyamatosan fejleszti mobilhálózatát és több ütemben bővíti lefedettségét. Eltökéltek a további beruházások iránt - jelezte Dragos Spataru, a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, az Invitel Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: azokra a területekre fektetnek hangsúlyt, amelyek a legfontosabbak a mobil szolgáltatásukat választó ügyfeleknek. A tájékoztatás szerint kezdetben csak azokon a településeken lesz kereskedelmileg is hozzáférhető a szolgáltatás, ahol a beltéri lefedettség is előrehaladott állapotban van, annak ellenére, hogy a kültéri lefedettség sok településen, valamint fontosabb autópályákon és közutakon már elérhető. A cég folyamatosan frissíti a digi.hu/lefedettseg honlapon található lefedettségi térképet. A Digi a mobiltelefon szolgáltatása indulásától sajátmárkás telefonokat tesz elérhetővé. A szolgáltató hálózata a 4G technológiát és a 2G szabványt is használja, hogy a hangszolgáltatások esetében biztosítsa a kompatibilitást a korábbi, már használatban lévő telefonokkal. A Digi 5G szolgáltatásokat is tervez fejleszteni - közölték. A Digi a hálózat elindításától az év végéig elérhető kedvezményes ajánlatot nyújt lakossági ügyfeleinek. Az ajánlat a legalább egy vezetékes vagy műholdas szolgáltatást igénybe vevő Digi/Invitel ügyfelek számára érhető el. A kedvezményes ajánlat hűségidő vállalása nélkül vehető igénybe, így az ügyfelek szabadon dönthetnek az előfizetés időtartamáról - írták. A kedvezményes ajánlat havidíjat nem tartalmaz, az ügyfelek csak a felhasznált szolgáltatásokért fizetnek, nagyon kedvező áron.
Szerző
Témák
DIGI mobil

Kamuszlogenekkel hirdették a C-vitamin-készítményt

Publikálás dátuma
2019.05.27. 17:47
Illusztráció
Fotó: Thinkstock
A Novonex Pharma Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a „Novo C plus” elnevezésű étrend-kiegészítő népszerűsítésekor – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal. A vállalkozás reklámjaiban tiltott állításokat fogalmazott meg a C-vitamin-készítmény egészségi hatásairól. Ilyen például, hogy - „A liposzómális technológia lehetővé teszi a C-vitamin kiváló hasznosulását a szervezetben”; - „A liposzómális technológia a ma ismert egyik legfejlettebb technológia a C-vitamin sejtekhez való célzott eljuttatásában; a tudomány és a természet ötvözésével kiemelkedően magas felszívódást tesz lehetővé a véráramba és a sejtekbe”; - „Klinikailag igazolt felszívódási hatékonyság”; - „1000 mg hagyományos C-vitaminnál akár a C-vitamin 80 százaléka kiürül anélkül, hogy a szervezet hasznosítani tudná”; - „Nem nagy dózisokat kell szedni, hanem olyan készítményt, melynek a C-vitamin-tartalma valóban hatékonyan képes felszívódni a szervezetbe; a liposzómális technológiával előállított C-vitamin ebből a szempontból újdonságnak számít”; - „forradalmi áttörés a C-vitamin felszívódásában”. A cég emellett szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat jelentetett meg a Kiskegyed, Kiskegyed Fitt, Kiskegyed Konyhája, Hölgyvilág, Blikk Nők, Blikk Egészség, illetve Páciens magazinban. A hatóság a jogsértő magatartások miatt a Novonex Pharmát 25,7 milliós, a Ringier Axel Springer Magyarország Kft.-t 5 milliós, a Blikk Kft.-t pedig egymilliós versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, a Pácienst kiadó Daylight Médiát pedig figyelmeztette.
Szerző