Hogy tudtak ekkorát tévedni a közvélemény-kutatók?

Alaposan mellétrafáltak a közvélemény-kutatók az ellenzék EP választási eredményének előrejelzésekor, ugyanakkor egységes magyarázatokat adnak ennek okaira.

A Népszava által elért kutatásvezetők azt hangsúlyozták, hogy többnyire hetekkel, de legalábbis napokkal a voksolás előtt készültek az utolsó felméréseik, amelyek ugyan már jelezték a DK és a Momentum előretörését, de a vasárnapi sikerre a két párt esetében senki nem számított, hiszen még a Nézőpont Intézet utolsó pillanatban készített kutatása is a több mint 16 százalékos eredménnyel szemben csak 10 százaléknyi szavazatot látott a DK-nak és a majdnem 10 százalékos sikerrel szemben csak 7 százalékot a Momentumnak. Igaz, utóbbi párt esetében ez már jelezte a nagy lépést, hiszen a voksolás hetében egy szakmai fórumon még azon vitáztak az intézetek munkatársai, vajon képes lesz-e megugrani az ötszázalékos küszöböt a párt.

A Fidesz 52 százalék fölötti eredményét a Publicus és a Závecz Research (ZRI) találta el legjobban, a 16,19 százalékos Demokratikus Koalíció (DK) sikert a Századvég közelítette meg leginkább, de ők is csak 12 százalékot mértek a pártnak, míg az Idea Intézet mindössze 9 százalékot látott befuthatónak.

A vasárnapi EP választás harmadik helyezettje, a Momentum majdnem 10 százalékos eredményét még ennyire sem sikerült előre jelezni, bár a Nézőpont, a Publicus és a Századvég is biztos bejutást látott és 6 százalékot mért, az Idea és a ZRI bejutási küszöb alatti eredményre számított.

Az MSZP-Párbeszéd kudarcát senki nem jósolta előre, de a Századvég utolsó felmérése már csak 8 százalékot jelzett a szövetségnek, a Publicus nekik és a Jobbiknak is 13 százalékot mért, utóbbit az Idea Intézettel együtt. Az LMP-t egyik intézet sem számolta 3 százalék alá, holott alig kaptak 2 százalék fölött valamivel. Összességében kimondható, hogy az ellenzéki pártok közötti szavazatmegosztásba egész egyszerűen beletört a kutatók bicskája, bár ezt lényegében ők maguk is természetesnek tartják.

Az Idea Intézet vezetője arra emlékeztetett, hogy

Angliában találkoztak először a jelenséggel, hogy a kampány hajrájában megváltozhatnak a szavazói vélemények, amit már nem tudnak mérni és ez láncszerű folyamatokat indít el a támogatások átalakulásában – fejtette ki a Népszavának Böcskei Balázs. Márpedig utolsó héten dönt a szavazók 25-30 százaléka, ezen belül sokan csak a voksolás napján, a megváltozott vélemények már nem jelentek meg az előzetes adatokban.

Ugyanezt mondta a Publicus Intézet ügyvezetője is, majd azt emelte ki, hogy mind a részvételt, mind pedig a Fidesz-KDNP pártszövetség eredményét pontosan eltalálták, és a kormánypártok-ellenzék szavazati arányokat is, de utóbbi csoport belső mozgásai valóban rejtve maradtak. Pulai András lapunknak úgy fogalmazott, a DK aktivitásának erősödése hónapról-hónapra látszott, s mivel szavazatokat az ellenzék csak egymástól tud rabolni, törvényszerű volt a szocialisták visszaesése.

Závecz Tibor szerint a kormánypártok tábora hosszabb ideje stabil, ezt nem nehéz jól mérni, ahogy az ellenzékkel összehasonlítva 52:48 százalékos szavazatmegosztási arány is kiszámítható. Ők a DK és MSZP-Párbeszéd kettőst együtt 23 százalékra mérték és ez lett a végeredmény is, csak épp hatalmas belső átrendeződéssel a DK javára. A kampány vége felé volt ugyan olyan nem hivatalos adatuk, ami már a Jobbik 6 százalékát jelezte, de a hivatalos kutatásuk még 12 százalékot mutatott.

Hann Endre azt hangsúlyozta, hogy

amit a kutató cégeknek szinte lehetetlen követni. A Medián Intézet ügyvezetőjével kollégái is egyetértettek, ahogy azt is valamennyien elismerték, hogy a végeredmény azért meglepte őket. A sikert és kudarcot a pártok kampányai alapján persze ki lehetett tapintani, csak pontos adatokkal nem tudták alátámasztani.

Valamennyien hangsúlyozták, hogy Dobrev Klára személye vonzó volt, pártja képes volt egy nyitott, liberális üzenetet megfogalmazni a Fidesz bezáró és kirekesztő kampányával szemben és a DK, csakúgy mint a Momentum sikeres volt a közösségi oldalak felhasználásában. Ezzel szemben az MSZP kampányának az elemzők szerint sem a témaválasztása, sem a listavezetője, sem pedig dinamikája nem volt jó, a Momentumról pedig valamennyien azt gondolják, hogy a siker ellenére nem fog tudni kilépni a nagyvárosi, fővárosi párt szerepéből, sőt, már az önkormányzati választáson bajban lehet, ha nem talál megfelelő embert minden helyre, amire igényt tartana. Nagyjából abban is egyetértés van az idézett kutatók közt, hogy az önkormányzati választás a szocialista-zöld pártszövetség megerősödését hozhatja, ha a többi párt nem rúgja fel a már létrejött megállapodásokat.

A kormány- és Fidesz-közeli Századvég az orbáni értékelés szavait idézte vissza hétfői közleményében, vagyis a Fidesz történelmi sikeréről és a szocialista összeomlásról, az ellenzéki szavazatszerzésekről és bukásokról beszélt, de arra nem adott magyarázatot, miért nem sikerült pontosabb előrejelzést adni.