Ferenc pápa: ne hagyjuk, hogy a félelem irányítson bennünket

Publikálás dátuma
2019.05.27. 21:51
Ferenc pápa a félelemből eredő kíméletlenség veszélyeire figyelmeztetett 2019 május 27-én nyilvánosságra hozott beszédében
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP or licensors
A világ napról napra kíméletlenebb lesz az elesettekkel szemben: az erkölcsi hanyatlásra figyelmeztet az is, ahogy a menekültekkel. migránsokkal bánunk - figyelmeztetett az egyházfő.
Nem szabad hagyni, hogy a másoktól való félelem irányítson bennünket - jelentette ki Ferenc pápa hétfőn a migránsokkal és a menekültekkel kapcsolatban. „Napjaink gonoszságának és rosszindulatának a gyökere a félelem a „másiktól”, az ismeretlenektől, a számkivetettektől, a külföldiektől. Ez különösen észrevehető akkor, amikor migránsok és menekültek kopogtatnak az ajtóinkon, védelmet, biztonságot és jobb jövőt keresve” - áll a pápa üzenetében, amelyet az európai parlamenti választások után hozott nyilvánosságra. 
Hozzátette, a félelem jogos, hiszen erre a találkozásra nem volt senki felkészülve, azonban nem szabad megengedni, hogy ez a félelem irányítsa az emberek gondolatait és tetteit. Hangsúlyozta azt is, hogy mindig a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak szenvedik meg a legjobban a háborúkat és a konfliktusokat. „A migránsokkal szembeni viselkedésünk az a harang, amely figyelmeztet a ránk leselkedő erkölcsi hanyatlásra” - mondta a pápa, aki szerint  a világ napról napra könyörtelenebbé válik az elesettekkel szemben, ennek pedig véget kell vetni.
A római katolikus egyházfő május eleji bulgáriai látogatása során már felszólalt a menekültekkel szembeni jobb bánásmód mellett, kijelentve, hogy a mások szeretetéhez nincs szükség „önéletrajzra”, minden ember Isten gyermeke, függetlenül etnikumától és vallási felekezetétől. A pápa megválasztása óta többször hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb küldetésének a legelesettebb emberek védelmét tartja - emlékeztet az MTI.
Szerző

Börtönbe került a román kormánypárt elnöke

Publikálás dátuma
2019.05.27. 17:55
Liviu Dragnea
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Liviu Dragneát három és fél évre ítélték hivatali visszaélésre történő felbujtásáért, hétfőn megkezdte büntetése letöltését.
Őrizetbe vette a bukaresti rendőrség és beszállította a rahovai börtönbe hétfő délután Liviu Dragneát, a román kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, akit letöltendő börtönbüntetésre ítélt aznap a legfelsőbb bíróság – írja az MTI.
Az ítélet kihirdetése után újságírók, kíváncsiskodók és PSD-ellenes tüntetők gyűltek össze Dragnea háza előtt és a rahovai börtönnél is, hogy jelen legyenek a bukaresti kormányt háttérből irányító politikus őrizetbe vételénél. A rendőrség segített Dragneának abban, hogy a szabadlábon töltött utolsó percekben elkerülje a nyilvánosságot: a pártelnök nem jelentkezett valamely rendőrőrsön, hanem a rendőrség egy megkülönböztető jelzés nélküli, besötétített ablakú autójában ülve távozott villája garázsából.
A Dragneát szállító autó hangoskodó tüntetők, fotósok és operatőrök gyűrűjében érkezett Rahovára és hajtott be a büntetés-végrehajtási intézet kapuján, ahol Liviu Dragnea most megkezdte három és fél éves börtönbüntetése letöltését. A bebörtönzését percről percre dokumentálni próbáló román hírtelevíziók ezt megelőzően csaknem félórán keresztül követtek egy másik besötétített ablakú, a bukaresti forgalomban céltalanul keringő gépkocsit, amivélhetően egy figyelemelterelő manőver keretében elsőként hajtott ki a Dragnea-villa garázsából.  
Liviu Dragneát többéves pereskedés után hivatali visszaélésre történő felbujtásért halmazati büntetésként ítélte három és fél év letöltendő szabadságvesztésre hétfőn a román legfelsőbb bíróság, mivel már volt egy felfüggesztett - szintén korrupcióért kiszabott - korábbi börtönbüntetése.

Dragnea a képviselőház elnöki tisztségét is betöltötte, amelyet feltehetően automatikusan el is veszített, hiszen az ítélet választójogától is megfosztotta. Az európai parlamenti (EP-) választásokon várakozáson alul szereplő PSD-n belül már vasárnap este egyesek Dragnea fejét követelték, de bebörtönzése után a pártnak mindenképpen új vezetőt kell választania. A PSD irányítását Viorica Dancila kormányfő, a párt ügyvezető elnöke vette át, aki keddre összehívta a PSD végrehajtó bizottságát. Dancila azt is közölte, hogy kormánya nem mond le, csak akkor távozik posztjáról, ha a parlament megvonja tőle a bizalmat. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.27. 18:01

Fél nappal fényes győzelme után megbukott az osztrák kancellár

Publikálás dátuma
2019.05.27. 17:14

Fotó: ALEX HALADA / AFP
Többséget kapott a bécsi parlamentben a Sebastian Kurz elleni bizalmi indítvány. Ám távozása messze nem végleges.
Messiásként ünnepelték vasárnap este az osztrák kancellárt hívei, Sebastian Kurz látványos győzelemhez segítette pártját, az Osztrák Néppártot (ÖVP) az európai parlamenti választásokon. A szavazatok 35,4 százalékát szerezte meg a politikai erő, 8,4 százalékkal többet, mint öt éve, amikor még nem a 32 éves politikus állt a párt élén. Annál nagyobb volt a fordulat hétfőn, amikor a bécsi parlamentben bizalmatlansági indítványt indított ellene a Jetzt nevű, a zöldekből kivált ellenzéki párt. Saját javaslattal álltak elő a szociáldemokraták, akik Kurzon kívül kormányát is le akarták váltani. Így gondolkodtak a volt koalíciós partner, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) képviselői is. A 16 óra körül megejtett szavazás véget vetett Sebastian Kurz 2017. decembere óta tartó kancellárságának, a politikus és miniszterei lehajtott fejjel hagyták el a plénumot. Távoztak a néppárti miniszterek, a szabadságpártból egyedül megmaradt külügyminiszter, Karin Kneissl, s azok a „civilek“, akik csak a múlt hét szerdáján esküdtek fel a koalícióból kivált FPÖ politikusok helyére. A parlamenti voksolás roppant egyszerűen zajlott, a néppárti frakció 61 és a liberális Neos 7 képviselője ülve maradt, amikor az alelnök szavazásra szólította őket, a többi 115 honatya felállással jelezte, hogy új kormányt akar. Formálisan a köztársaság elnöke, Alexander Van der Bellen mondja ki az utolsó szót, azaz leváltja a kormányt, s megnevezi az új miniszterelnökjelöltet, aki majd nekilát az új miniszterek kiválasztásának. Sok időről nincs szó, mert szeptemberben előrehozott választásra kerül sor Ausztriában, várhatóan 15-én. Kurz ott újra győzhet, most azonban elvették tőle a lehetőséget, hogy május 28-án ő képviselhesse országát az unió új vezetőinek megválasztásáról szóló brüsszeli tanácskozáson. Tíz nappal ezelőtt nem akadt ember Ausztriában, aki elképzelte volna, hogy a sikerpolitikus, a populizmust és az államférfit egyaránt megtestesítő „Basti“ bukik, s kormánya szétesik. Arra sem gondolt volna senki, hogy a két „ősellenség“, a szociáldemokraták (SPÖ) és a radikális jobboldaliak együtt buktatják meg a kancellárt. Mindkét párt az utolsó pillanatig ingadozott, elkövesse-e a királygyilkosságot vagy meghagyják posztján. Ha megteszik, szembemennek az osztrák lakosság többségének akaratával. De ha nem lépnek, akkor az ügyesen taktikázó, lelkesen szereplő Kurz behozhatatlan előnyre tesz szert a következő hónapokban.
A nyugodt Ausztriában szokatlan erejű válságot az a május 18-án közzétett videó idézte elő, amelyen az osztrák alkancellár, Heinz Christian Strache, az FPÖ első embere ittasan éppen „hazát árult” Ibizán. Egy milliárdos orosz oligarchanőt agitál, hogy osztrák sajtóbefolyás szerzésével – a felvétel 2017. nyarán készült - segítse választási elsőséghez juttatni a pártját. Cserében állami megrendeléseket ígért emelt áron a hölgynek. A parlamenti bizalmatlanság óráiban – ilyen aktusra 1945 óta nem került sor Ausztriában – Kurz fejére olvasták, hogy két év alatt két kormányt robbantott, s ennek egyetlen oka a saját hatalmi vágya volt. Hibáztatták azért, mert a kétezres évek elején már leszerepelt szélsőségeseket ismét a hatalomhoz engedte. „A videó csak azt mutatta meg a kékek vezéréről, amit addig is tudtunk: szélsőséges, idegengyűlölő, felelőtlen, nem lehet bízni a szavában“ – fogalmazott egy Alfred Noll nevű képviselő. Felrótták Kurznak, fittyet hányt a parlamenti demokráciára, az ellenzéki pártokat levegőnek nézi, a parlamenti többséggel egyáltalán nem törődik. A képviselőkön villámgyorsan áthajtott törvénykezést emlegettek, de még az is szóba került, hogy minden második parlamenti ülést kihagyott. Bírálták magamutogató nyilatkozatait, titkolózásait. Egyedül parlamenti frakciójának vezetője vette őt védelmébe, mondván, vétek egy működőképes kormányt 2-3 hónapra leváltani.
Frissítve: 2019.05.28. 08:39