Habony Árpád diplomata-útlevelet kapott

Publikálás dátuma
2019.05.28. 10:14

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Szijjártó február 15-én engedélyezte a dokumentum kiállítását Habony részére.
2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a belépést hat meg nem nevezett magyar állampolgártól. A kitiltási botrány néven elhíresült ügyben akkor felmerült Habony Árpád neve is. Habony ezután egy friss Wall Street Journallal a kezében fotózkodott Washingtonban (a fényképet pedig Kaminski Fanny, a miniszterelnök sajtósa tette közzé), ami csak két dolgot jelenthetett: 
  • hogy nem volt kitiltva
  • vagy, hogy diplomata-útlevele van.
Az Index ekkor rákérdezett a külügyminisztériumnál, hogy van-e Habonynak diplomata-útlevele, azonban a tárca nem közölte az információt a lappal. Ezután Szél Bernadett is rákérdezett az ügyre a külügynél, de csak 2015-ben kapott választ, még pedig azt, hogy Habonynak akkor és azelőtt sem volt diplomata-útlevele. 2017-ben a jobbikos Szilágyi György hasonló választ kapott. Az Átlátszó most több forrásból is úgy értesült, hogy a helyzet megváltozott, és Habony már diplomata-útlevéllel járja a világot, ezért május elején közadatigénylést nyújtott be a külügyhöz.  
A tárca válasza szerint Szijjártó Péter külügyminiszter Habony Árpád részére – az érintett kérelme alapján – 2019. február 15-én engedélyezte a diplomata-útlevél kiállítását

– írja a portál.

Azt azonban nem közölték, hogy Habony miért kapott diplomata-útlevelet. Mint azt már korábban megírtuk, a tanácsadó rendszeresen egyeztet David B. Cornstein amerikai nagykövettel, továbbá Márki-Zay Péter és Kész Zoltán szerint ismét Washingtonban volt május 13-án – éppen amikor Orbán találkozott Donald Trumppal a Fehér Házban.  
Mindez azért furcsa, mert Orbán korábban állította, hogy közte és Habony Árpád között nincs hivatalos kapcsolat.

Témák
Habony Árpád

Kiadták a figyelmeztetést – Jégeső és felhőszakadás jöhet

Publikálás dátuma
2019.05.28. 08:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az elkövetkezendő napokban nem érdemes messzire tenni az esernyőket.
Csapadékos idővel búcsúzik tőlünk a tavasz utolsó hónapja. A záporok mellett azonban némi „meglepetésre is készülhetünk” – írja a met.hu.
Kedden az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap.

Sokfelé, ismétlődő jelleggel várható zápor, zivatar, főként keleten jégeső, felhőszakadás kíséretében. A déli szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. Zivatarok környezetében viharos széllökések is lesznek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 26 fok között alakul. Késő estére 15, 20 fokra hűl le a levegő. A keddi napra vészjelzést is adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat: a késő délelőtti óráktól egyre többfelé pattannak ki újabb zivatarok, melyekhez már viharos szél , főként a keleti megyékben felhőszakadás és jégeső társulhat – közölték.
OMSZ
Az előrejelzés szerint a késő délelőtti óráktól egyre többfelé pattannak ki újabb zivatarok, melyekhez már viharos szél, főként a keleti megyékben felhőszakadás és jégeső társulhat. Az esti órákra lassanként lecseng a zivatartevékenység.
Szerdán a Dunántúlon többnyire erősen felhős idő várható, keletebbre szakadozott lesz a felhőzet hosszabb-rövidebb napos időszakokkal.

Többfelé várható zápor, elszórtan zivatar, a Dunántúl nyugati részein tartósabb eső is valószínű. Az északnyugatira, északira forduló szél megerősödik. Zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökés is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11, 16, a legmagasabb nappali hőmérséklet a Nyugat-Dunántúlon 14, 18, keletebbre 18, 25 fok között alakul.
Csütörtökön eleinte többnyire erősen felhős lesz az ég, majd lassan szakadozik, a nap második felében nagyobb területen csökken is a felhőzet.

Kezdetben többfelé, majd egyre kevesebb helyen várható eső, zápor, helyenként zivatar is lehet. Az északi, északnyugati szél erős, helyenként viharos lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9, 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 12, 18, keleten 18, 24 fok között alakul.
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2019.05.28. 09:35

Euroszkeptikus az EP-képviselők negyede

Publikálás dátuma
2019.05.28. 08:00

Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA
A korábbiaknál szétaprózottabb Európai Parlament jön létre.
A hagyományos középpártok veszítettek támogatottságukból a liberálisok és a zöldek javára, az euroszkeptikus és szélsőjobboldali erők pedig mérsékelten növelni tudták a mandátumaik számát. Ennek eredményeként egy korábbiaknál szétaprózottabb Európai Parlament jön létre, amelyben az Európa-párti frakciók megőrizhetik a többségüket. A megváltozott erőviszonyok meghatározzák az Európai Unió következő öt évre szóló politikai irányvonalát és intézményeinek irányítását. A még nem hivatalos eredmény szerint az Európai Néppártnak (EPP) 180 helye lesz a képviselő-testületben, ami 41-vel kevesebb, mint 2014-ben. Nagyságrendileg a szocialisták is ekkorát buktak, létszámuk 191-ről esett 147-re. Így először fordul elő az EP 1979 óta tartó történetében, hogy a két legnagyobb politikai csoportnak nem lesz többsége. A hiányzó mandátumokat a liberálisok és a zöldek zsebelték be, előbbiek 67-ről 109-re, utóbbiak 50-ről 69-re növelték képviselőik számát. A jelenlegi liberális frakció helyett új fog alakulni, amelynek tagjai lesznek a francia elnök Köztársaság Lendületben nevű mozgalmának a tagjai is. A jobboldali nacionalisták és euroszkeptikusok jelentősen előretörtek Franciaországban és Olaszországban, másutt azonban korlátozott sikereket könyvelhettek el, így elmaradt a beharangozott nagy áttörés európai szinten. A korábbi egyötöd helyett most már az EP egynegyedét alkotják, nem számítva azokat a pártokat, amelyek először kerültek be a parlamentbe és még nem tudni, hová csatlakoznak. Az Európai Néppárt bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdeményez EU-párti partnereivel a programokról és az Európai Bizottság a következő elnökének megválasztásához szükséges parlamenti koalíció létrehozásáról. Az összefogásba a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket vonná be, ami 435 fős, kényelmes többséget eredményezne a 751 fős EP-ben. Értesülésünk szerint azonban Manfred Weber vezető jelölt és frakcióvezető első próbálkozása kudarcba fulladt, miután a hétfő estére tervezett találkozót Udo Bullmann szocialista és Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető lemondta. A szocialisták egyelőre az EPP nélkül tervezik létrehozni a maguk “progresszív” szövetségét, de ez még akkor is kevés lenne a többséghez, ha abba a a liberálisok és a zöldek mellett a szélsőbaloldaliakat is bevonnák. Ugyanígy elmaradna a szükséges szavazatszámtól az EPP és az euroszkeptikusok, illetve szélsőjobboldaliak együttműködése, amelyet azonban a kereszténydemokrata pártcsalád vezetése többször elutasított. Az alkudozás már mindenesetre megkezdődött az EP falain kívül. Emmanuel Macron francia elnök hétfő estére az Elysée palotába hívta Pedro Sánchez spanyol kormányfőt, és a keddi rendkívüli uniós csúcs előtt több más kollégájával is egyeztetni fog. Intenzív konzultációkra készülnek a szocialista és a liberális kormányfők is, ami arra utal, hogy erős a szándék a néppárti egyeduralom megtörésére. A liberális pártcsaládhoz tartozó Violeta Bulc szlovén biztos egy hétfői brüsszeli konferencián azt mondta: véget kell venni annak, hogy az EU intézmények élén csupa EPP-s politikus álljon.

Koalíciós válság fenyeget Németországban

A keresztény uniópártok és a szociáldemokraták jelentős visszaesése miatt egy időre háttérbe szorul az a kérdés, hogy Orbán maradjon-e a néppártban. Inkább a nagykoalíció jövőjét féltik. A bizonytalansági tényező az SPD, a pártban – különösen a balszárnyhoz sorolható politikusok – mind hangosabban követelhetik, vessenek véget a nagykoalíciónak. Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője óva intett attól, hogy az SPD balra forduljon. Mind több politikus áll ki a párt- és frakcióvezető Andrea Nahles mellett, aki számára a vasárnapi balul elsült brémai választási eredmény is komoly fejtörést jelent.

Frissítve: 2019.05.28. 11:48