Merkel megbánta döntését

Publikálás dátuma
2019.05.28. 13:56

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
Nem így képzelte el a közös munkát, s számos kivetnivalót talál az utódjelölt teljesítményében.
Angela Merkel korábban maga is támogatta, hogy Annegret Kramp-Karrenbauert válasszák meg a kereszténydemokrata CDU elnökének, miután ősszel lemondott a párt elnöki tisztségéről. A német sajtó által csak AKK-ként emlegetett politikust december elején meg is választották a CDU élére, így ő a legesélyesebb arra, hogy hazája következő kancellárja legyen, de mint kiderült, Merkel nem így képzelte el a közös munkát, s számos kivetnivalót talál az utódjelölt teljesítményében. A Bloombergnek nyilatkozó két forrás szerint ezért Angela Merkel eltökéltebb, mint valaha, hogy nem adja át tisztségének lejárta, 2021 ősze előtt a kancellári tisztséget Kramp-Karrenbauernek, mert nem tartja alkalmasnak erre. A volt CDU-elnök szerint ezt bizonyítja, hogy a kereszténydemokraták minden korábbinál gyengébben szerepeltek a vasárnapi európai parlamenti választáson. A CDU elnöksége június 2-án és 3-án ülésezik, így nem kizárt, hogy a kialakult helyzet miatt komoly viták lesznek majd a kancellár és a CDU elnöke között. Merkelnek az sem tetszik, hogy Kramp-Karrenbauer egy sor gesztust tett a kereszténydemokraták konzervatív erőinek, ennek is szerepe lehetett abban, hogy március óta folyamatosan csökken a CDU megítélése a közvélemény-kutatások szerint. AKK munkáját már csak a megkérdezettek 36 százaléka értékelte pozitívan az ARD május elején közzétett felmérése szerint. Ezzel mintegy húsz százalékkal áll Angela Merkel mögött.
Szerző
Témák
Angela Merkel CDU
Frissítve: 2019.05.28. 16:26

Áldozat szerepében a volt kancellár

Publikálás dátuma
2019.05.28. 13:45
Alexander Van der Bellen
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az osztrák államfő került főszerepbe Sebastian Kurz kabinetjének menesztése után. Neki kell ütőképes ideiglenes kormányt életre hívnia. Szakértőket hív a kabinetbe.
Ausztriában ugyan az államelnöknek csak jelképes feladatkörei vannak, Alexander Van der Bellen mégis kulcsszerepet játszik az úgynevezett Ibiza-videó kiszivárogtatása utáni időszakban. Kezdetben azt kérte, hogy a parlament ne buktassa meg Sebastian Kurz kormányát, amelyből távoztak az Osztrák Néppárt (ÖVP) volt koalíciós partnerének, az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a miniszterei. Miután azonban a hétfői bizalmi szavazáson mind az ellenzéki szociáldemokraták, mind az FPÖ képviselői Kurz kabinetje ellen voksoltak, még fontosabb feladat hárult az államfőre. Van der Bellen kedden délelőtt felmentette a teljes kormányt, de ideiglenesen, az új kabinet felállásáig, ismét megbízta az ország ügyeinek irányításával. Csakhogy az átmeneti kormány kancellárja már nem Kurz, hanem az eddigi pénzügyminiszter, Hartwig Löger, aki a botrányos felvételek napvilágra kerülése után minden posztjáról lemondott volt FPÖ-elnök, Heinz-Christian Strache után ült az alkancellári székbe. Sebastian Kurz parlamenti képviselő maradhatna ugyan, de nem veszi át mandátumát, így frakcióvezető sem lesz, sőt az őt törvényileg megillető járandóságát sem veszi fel. Ez nyilvánvalóan politikai húzás az Osztrák Néppárt részéről: az előrehozott parlamenti választásig Kurzot áldozatnak állítják be, akit feleslegesen és érdemtelenül buktatott meg az ellenzék. A közhangulat egyelőre Kurz-párti, múlt hétvégi felmérés szerint 52 százalék nem támogatta megbuktatását. Másrészt a már csak volt kancellár minden idejét a választási kampánynak szentelheti, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ehhez tényleg nagyon ért. Nem véletlenül nevezte a sajtó egy része némi éllel „médiakancellárnak”. Az is az ÖVP első emberére vall, hogy leváltása után szó sem volt letörtségről sem az ő, sem pártja részéről. Amolyan „leváltási partit” rendeztek sramlizenével, lufikkal és az ilyenkor természetesen elmaradhatatlan sörrel. A sajátos buliban körvonalazódott az ÖVP egy másik stratégiája is: összemosni a Szabadságpártot a szociáldemokratákkal. Az egyik felszólaló azt hangoztatta, hogy az FPÖ-t és az SPÖ-t „összehozta a gyűlölet”. A vasárnapi európai parlamenti választás, amelyen a Néppárt Ausztriában több mint 34,55 százalékot szerzett, még jobban megerősítette Kurzék csekélynek amúgy sem nevezhető önbizalmát. Amikor Pamela Rendi-Wagner beszélt a parlamentben a hétfői bizalmi szavazás előtt, az ÖVP meglehetősen pökhendi módon fogadta a kormányt nem éppen dicsérő szavakat. Tény, hogy a felmérések egyelőre egyértelműen az ÖVP-nek kedveznek, de az önteltség visszaüthet. Ha ugyanis a párt az előrehozott választáson nem szerez abszolút többséget, vagy a kabinet távozását nem támogató liberális Neosszal alakítandó koalíciója sem lenne elég a kormányalakításhoz, akkor az ÖVP nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. A párt azonban láthatóan egyre jobban eltávolodik a szociáldemokratáktól, és elképzelhetetlennek tűnik a nagykoalíció. A hétfői felszólalások szerint az FPÖ képviselői sem akarnának még egyszer szövetkezni Kurzcal.
Látszólag nagy jelentősége nem lesz a köztársasági elnök által létrehozandó kormánynak, ez azonban valójában nincs így. Bár Ausztria szeptember elején vagy közepén választ, a kabinet több mint három hónapig irányítja az ország ügyeit, majd hónapokat vehet igénybe az is, amíg az előrehozott választás után megalakul az új kormány. 2017-ben bő két hónap telt el az októberi választás és az ÖVP-FPÖ koalíció megalakulása között. Ha ezt vesszük alapul, akkor egy hónap híján fél évig lehet hivatalban az átmeneti kabinet, ráadásul az Európai Unió szempontjából nagyon is fontos időszakban, amikor az állam- és kormányfőknek el kell dönteniük, kiket jelölnek majd az EU legfontosabb posztjaira. Az Európai Tanács keddi, rendkívüli csúcsértekezletén már Hartwig Löger képviselte Ausztriát. Van der Bellen elnök vezető tisztségviselőkből és szakértőkből álló, vagyis klasszikus értelemben vett szakértői kormányt hív életre, politikusok nélkül. Az elnöknek lesz dolga bőven, hiszen el kell érnie azt, hogy a parlament többsége is támogassa az új ideiglenes kabinetet, és ne essen az ország egyik válságból a másikba.

Rossz hangulat az SPÖ-nél

A vasárnapi EP-választási eredményt nagyon rosszul fogadták a szociáldemokraták, hiszen kiderült, hogy az SPÖ nem tudott profitálni a Strache-botrányból. A pártban azonban arra jutottak: nem vonnak le belőle személyi konzekvenciákat, így Pamela Rendi-Wagner lesz a kancellárjelölt a szeptemberi választáson. Hiába bukott meg Kurz kormánya, az SPÖ-nél érezhetően nem túl jó a hangulat. Mint az osztrák közszolgálati televízió, az ORF honlapján írta, a pártelnökség tagjai nem szívesen kommunikáltak a média képviselőivel. A tiroli pártvezető, Georg Dornauer úgy vélte, tapasztaltabb emberekre lenne szükség a pártban. Mint a Der Standard írta, a párt tagsága nemcsak a rosszul sikerült EP-kampány miatt nincs elragadtatva a vezetőségtől, hanem az sem tetszett sokaknak, hogy az Ibiza-videó után túl lassan reagált.

Egy vlogger miatt veszíthetett szavazókat a CDU

Publikálás dátuma
2019.05.28. 13:38

Fotó: Youtube
Egy Rezo nevű youtuber videóját, amelyben a kereszténydemokrata párt hibát sorolja, több mint 12 millióan látták.
Egy Rezo nevű fiatal vlogger, aki eddig nem politikai témákkal foglalkozott csatornáján, május 18-án feltöltött egy 55 perces videót, amelyben keményen kritizálta a jelenleg kormányon lévő CDU-t. A 26 éves youtuber kiemelte, hogy amióta a kereszténydemokraták vannak kormányon, nőtt az egyenlőtlenség Németországban, hogy a párt nem tesz eleget a klímaváltozás ellen, hogy háborús bűnöket követtek el külföldön, és hogy korlátozná az internetes szólásszabadságot. Rezoval a több százezernyi komment alapján rengeteg német fiatal egyetértett, főleg abban, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer a CDU elnöke jogtalanul támadta a Fridays for Future néven futó klímatüntetéseket amiért azok iskolaidőben vannak – sztrájkolni pedig jellemzően nem a szabadidejükben szoktak az emberek. Az óriási nézettséget kiváltó videó után néhány nappal a párt főtitkára, Paul Ziemiak elhívta Rezót beszélgetni és néhány dologban belátta, hogy igaza van, de az egyeztetés többségében igyekezett megvédeni a CDU döntéseit.
Kramp-Karrenbauer a Frankfurter Allgemenine Zeitung vezércikkben, majd hétfő este a Twitter oldalán is reagált a történtekre: kifejtette, hogy „nem szeretné korlátozni a véleményszabadságot, azonban arról fontosnak tartja, hogy elinduljon egy párbeszéd, hogy mik vonatkoznak a választási kampány idején megjelenő internetes tartalmakra”. Kiemelte, hogy ha egy nagy befolyással rendelkező újságíró vagy egy youtuber „demokratikus pártok tönkretételére buzdítja követőit, az már a politikai kultúra része”.
Témák
CDU youtube
Frissítve: 2019.05.28. 13:45