Lövöldözés volt Észak-Koszovóban, teljes harckészültségben a szerb hadsereg

Publikálás dátuma
2019.05.28. 14:37

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Aleksandar Vucic összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.
Legalább huszonhárom koszovói szerbet és bosnyákot, köztük rendőröket fogott el szervezett bűnözés gyanújával a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat kedden Észak-Koszovóban, a koszovói elnök a szervezett bűnözés elleni harc támogatására szólított fel, míg a szerb elnök közölte: ha szerbek is veszélybe kerülnek, Belgrád lépni fog. A helyszíni beszámolók szerint a Rosu akciója idején több helyen lövöldözés volt, ketten megsebesültek. A koszovói hatóságok közlése szerint hónapok óta tartó nyomozás eredményeként csaptak le az egyebek mellett szervezett bűnözéssel, csempészettel és illegális kereskedelemmel gyanúsított szerbekre. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint azonban nem bűnügyi eseményről, inkább megfélemlítésről van szó, az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget. A koszovói rendőrség ellenállásba ütközött, a szerbek Zubin Potokban például barikádokat állítottak, hogy megakadályozzák egy helyi szerb rendőrségi vezető elfogását. A Rosu áttört az útzárlaton, és elfogta a gyanúsítottat. Hashim Thaci koszovói elnök arra szólította fel a koszovói szerbeket, hogy ne szálljanak szembe a rendőrséggel, maradjanak nyugodtak, és segítsék a hatóságok szervezett bűnözés elleni harcát. Hozzátette: a szervezett bűnözés elleni harc Koszovó európai uniós csatlakozásának egyik feltétele. A koszovói államfő a közösségi médiában azt írta, az illegális cselekmények elkövetői rács mögé fognak kerülni. Hozzátette: az akció nem egyes nemzetiségek, hanem bűnözők ellen irányult. Ramush Haradinaj kormányfő pedig arra kérte Belgrádot, hogy ne ássa alá a bűnözés elleni harcot.

A szerb elnök teljes harckészültségben helyezte a hadsereget

Aleksandar Vucic szerb elnök teljes harckészültségben helyezte a hadsereget, összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, valamint felhívta az Európai Unió figyelmét arra, hogy Szerbia cselekedni fog, amennyiben a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót. Közölte: azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén, vagyis ha a koszovói szerbek veszélybe kerülnek, Belgrád azonnal tudjon reagálni. Mint mondta, az sem lehetetlen, hogy a koszovóiak a dél-szerbiai Kopaonik-hegységnél akarják majd meghúzni a szerb-koszovói határt, de Szerbia ezt meg fogja akadályozni, és a helyzet súlyosbodása esetén, Belgrád megvédi a szerb nemzetet, és győzni fog. A felvetett határmódosítással összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Hashim Thachi államfő a múlt hét végén ismét felvetette Koszovó és Albánia egyesülésének, Nagy-Albánia létrehozásának lehetőségét, így voltaképpen az albán határ húzódna a Kopaoniknál. Az államfő a televízióban sugárzott beszédében kitért arra is, hogy meg nem erősített információk szerint a koszovói rendőrök megvertek és előállítottak egy orosz állampolgárt is. Mihail Krasznoscsenkov az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban. Aleksandar Vucic szerint az orosz férfit azért fogták el az albánok, hogy jó pontokat szerezzenek azoknál, akik jóváhagyták akciójukat. A szerb államfő nem tért ki arra, hogy pontosan kikre gondol, de feltételezhetően az Egyesült Államokra, illetve a NATO-ra utalt, korábban többször is hangoztatta ugyanis, hogy a koszovói albánok lépései mögött az amerikaiak állnak. A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnoka, Vincenzo Grasso megerősítette, hogy a koszovói rendőrség a pristinai ügyészség utasítására tartóztatja le egy szervezett bűnözéssel gyanúsított csoport tagjait, de az akció nemcsak a szerbek lakta Észak-Koszovóban, hanem Koszovó teljes területén zajlik, és nem a szerbek ellen irányul. Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy
a KFOR magyar tagjai közbe akartak lépni, de a parancsnok visszahívta őket azzal az indokkal, hogy korrupció elleni harcról van szó.

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.
Szerző
Témák
lövöldözés

Merkel megbánta döntését

Publikálás dátuma
2019.05.28. 13:56

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
Nem így képzelte el a közös munkát, s számos kivetnivalót talál az utódjelölt teljesítményében.
Angela Merkel korábban maga is támogatta, hogy Annegret Kramp-Karrenbauert válasszák meg a kereszténydemokrata CDU elnökének, miután ősszel lemondott a párt elnöki tisztségéről. A német sajtó által csak AKK-ként emlegetett politikust december elején meg is választották a CDU élére, így ő a legesélyesebb arra, hogy hazája következő kancellárja legyen, de mint kiderült, Merkel nem így képzelte el a közös munkát, s számos kivetnivalót talál az utódjelölt teljesítményében. A Bloombergnek nyilatkozó két forrás szerint ezért Angela Merkel eltökéltebb, mint valaha, hogy nem adja át tisztségének lejárta, 2021 ősze előtt a kancellári tisztséget Kramp-Karrenbauernek, mert nem tartja alkalmasnak erre. A volt CDU-elnök szerint ezt bizonyítja, hogy a kereszténydemokraták minden korábbinál gyengébben szerepeltek a vasárnapi európai parlamenti választáson. A CDU elnöksége június 2-án és 3-án ülésezik, így nem kizárt, hogy a kialakult helyzet miatt komoly viták lesznek majd a kancellár és a CDU elnöke között. Merkelnek az sem tetszik, hogy Kramp-Karrenbauer egy sor gesztust tett a kereszténydemokraták konzervatív erőinek, ennek is szerepe lehetett abban, hogy március óta folyamatosan csökken a CDU megítélése a közvélemény-kutatások szerint. AKK munkáját már csak a megkérdezettek 36 százaléka értékelte pozitívan az ARD május elején közzétett felmérése szerint. Ezzel mintegy húsz százalékkal áll Angela Merkel mögött.
Szerző
Témák
Angela Merkel CDU
Frissítve: 2019.05.28. 16:26

Áldozat szerepében a volt kancellár

Publikálás dátuma
2019.05.28. 13:45
Alexander Van der Bellen
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az osztrák államfő került főszerepbe Sebastian Kurz kabinetjének menesztése után. Neki kell ütőképes ideiglenes kormányt életre hívnia. Szakértőket hív a kabinetbe.
Ausztriában ugyan az államelnöknek csak jelképes feladatkörei vannak, Alexander Van der Bellen mégis kulcsszerepet játszik az úgynevezett Ibiza-videó kiszivárogtatása utáni időszakban. Kezdetben azt kérte, hogy a parlament ne buktassa meg Sebastian Kurz kormányát, amelyből távoztak az Osztrák Néppárt (ÖVP) volt koalíciós partnerének, az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a miniszterei. Miután azonban a hétfői bizalmi szavazáson mind az ellenzéki szociáldemokraták, mind az FPÖ képviselői Kurz kabinetje ellen voksoltak, még fontosabb feladat hárult az államfőre. Van der Bellen kedden délelőtt felmentette a teljes kormányt, de ideiglenesen, az új kabinet felállásáig, ismét megbízta az ország ügyeinek irányításával. Csakhogy az átmeneti kormány kancellárja már nem Kurz, hanem az eddigi pénzügyminiszter, Hartwig Löger, aki a botrányos felvételek napvilágra kerülése után minden posztjáról lemondott volt FPÖ-elnök, Heinz-Christian Strache után ült az alkancellári székbe. Sebastian Kurz parlamenti képviselő maradhatna ugyan, de nem veszi át mandátumát, így frakcióvezető sem lesz, sőt az őt törvényileg megillető járandóságát sem veszi fel. Ez nyilvánvalóan politikai húzás az Osztrák Néppárt részéről: az előrehozott parlamenti választásig Kurzot áldozatnak állítják be, akit feleslegesen és érdemtelenül buktatott meg az ellenzék. A közhangulat egyelőre Kurz-párti, múlt hétvégi felmérés szerint 52 százalék nem támogatta megbuktatását. Másrészt a már csak volt kancellár minden idejét a választási kampánynak szentelheti, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ehhez tényleg nagyon ért. Nem véletlenül nevezte a sajtó egy része némi éllel „médiakancellárnak”. Az is az ÖVP első emberére vall, hogy leváltása után szó sem volt letörtségről sem az ő, sem pártja részéről. Amolyan „leváltási partit” rendeztek sramlizenével, lufikkal és az ilyenkor természetesen elmaradhatatlan sörrel. A sajátos buliban körvonalazódott az ÖVP egy másik stratégiája is: összemosni a Szabadságpártot a szociáldemokratákkal. Az egyik felszólaló azt hangoztatta, hogy az FPÖ-t és az SPÖ-t „összehozta a gyűlölet”. A vasárnapi európai parlamenti választás, amelyen a Néppárt Ausztriában több mint 34,55 százalékot szerzett, még jobban megerősítette Kurzék csekélynek amúgy sem nevezhető önbizalmát. Amikor Pamela Rendi-Wagner beszélt a parlamentben a hétfői bizalmi szavazás előtt, az ÖVP meglehetősen pökhendi módon fogadta a kormányt nem éppen dicsérő szavakat. Tény, hogy a felmérések egyelőre egyértelműen az ÖVP-nek kedveznek, de az önteltség visszaüthet. Ha ugyanis a párt az előrehozott választáson nem szerez abszolút többséget, vagy a kabinet távozását nem támogató liberális Neosszal alakítandó koalíciója sem lenne elég a kormányalakításhoz, akkor az ÖVP nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. A párt azonban láthatóan egyre jobban eltávolodik a szociáldemokratáktól, és elképzelhetetlennek tűnik a nagykoalíció. A hétfői felszólalások szerint az FPÖ képviselői sem akarnának még egyszer szövetkezni Kurzcal.
Látszólag nagy jelentősége nem lesz a köztársasági elnök által létrehozandó kormánynak, ez azonban valójában nincs így. Bár Ausztria szeptember elején vagy közepén választ, a kabinet több mint három hónapig irányítja az ország ügyeit, majd hónapokat vehet igénybe az is, amíg az előrehozott választás után megalakul az új kormány. 2017-ben bő két hónap telt el az októberi választás és az ÖVP-FPÖ koalíció megalakulása között. Ha ezt vesszük alapul, akkor egy hónap híján fél évig lehet hivatalban az átmeneti kabinet, ráadásul az Európai Unió szempontjából nagyon is fontos időszakban, amikor az állam- és kormányfőknek el kell dönteniük, kiket jelölnek majd az EU legfontosabb posztjaira. Az Európai Tanács keddi, rendkívüli csúcsértekezletén már Hartwig Löger képviselte Ausztriát. Van der Bellen elnök vezető tisztségviselőkből és szakértőkből álló, vagyis klasszikus értelemben vett szakértői kormányt hív életre, politikusok nélkül. Az elnöknek lesz dolga bőven, hiszen el kell érnie azt, hogy a parlament többsége is támogassa az új ideiglenes kabinetet, és ne essen az ország egyik válságból a másikba.

Rossz hangulat az SPÖ-nél

A vasárnapi EP-választási eredményt nagyon rosszul fogadták a szociáldemokraták, hiszen kiderült, hogy az SPÖ nem tudott profitálni a Strache-botrányból. A pártban azonban arra jutottak: nem vonnak le belőle személyi konzekvenciákat, így Pamela Rendi-Wagner lesz a kancellárjelölt a szeptemberi választáson. Hiába bukott meg Kurz kormánya, az SPÖ-nél érezhetően nem túl jó a hangulat. Mint az osztrák közszolgálati televízió, az ORF honlapján írta, a pártelnökség tagjai nem szívesen kommunikáltak a média képviselőivel. A tiroli pártvezető, Georg Dornauer úgy vélte, tapasztaltabb emberekre lenne szükség a pártban. Mint a Der Standard írta, a párt tagsága nemcsak a rosszul sikerült EP-kampány miatt nincs elragadtatva a vezetőségtől, hanem az sem tetszett sokaknak, hogy az Ibiza-videó után túl lassan reagált.