A kormányhoz fordul Suzuki-gyárból kizárt szakszervezeti szövetség

Publikálás dátuma
2019.05.28. 14:44

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A MASZSZ törvénytelen eljárásról beszél, az Orbán-kabinettől és az ENSZ szervezetétől kér segítséget.
Határozottan tiltakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), hogy a Suzuki nem engedte be a gyárba a szakszervezeti képviselőket – jelezte közleményében az érdekvédő szervezet. A MASZSZ szerint a vállalat eljárása ellentétes a magyar jogszabályokkal, illetve a nemzetközi munkaügyi normákkal, ezért kedden az Nemzeti ILO Tanácshoz fordul jogorvoslatért. Szabálytalanságot azért emlegethetnek, mert a Munka törvénykönyve szerint, ha csupán egyetlen szakszervezeti tag is van egy cégnél, akkor oda a szakszervezeti vezetők bemehetnek. A Suzukinál pedig a február elején megalakult szakszervezetnek már mintegy 300 tagja van. 

Mi az az ILO?

Az ILO  - International Labour Organisation, vagyis Nemzetközi Munkaügyi Tanács 1919-ben jött létre, és az ENSZ szaképpviseleteként működik. Magyarország 1922-ben csatlakozott a nemzetközi szervezethez, amely két hét múlva ünnepli megalakulásának századik évfordulóját.  A Nemzeti ILO Tanács pedig  az ILO, a magyar kormány, a munkavállalók és a munkáltatók képviselőit fogja össze, és egyfajta érdekkegyeztető fórumként szolgál.

A szakszervezeti szövetség sajnálatosnak tartja, hogy a Suzuki nem hajlandó érdemi szociális párbeszédre, miközben a kormánytól – annak stratégiai partnereként – több milliárdos állami támogatást kapott.  A kormánytól pedig azt várják, hogy a hangzatos jelszavak helyett határozottan lépjen fel a magyar dolgozók képviseletében A MASZSZ kirekesztésének ennél látványosabb következménye is volt: lapunk számolt be róla először, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség félpályás útlezárással tiltakozott a kizárás miatt, mert úgy vélték, a a cég semmibe veszi a magyar munkavállalók jogait. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.28. 16:31

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2019.05.28. 14:35

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az alapkamat szintjét változatlanul, 0,9 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A döntés összhangban van a piaci várakozásokkal, különösen, hogy a jegybankárok már régóta nem az alapkamat esetleges módosításával, hanem más eszközökkel, például az egynapos betét kamatával befolyásolják a monetáris feltételeket” – kommentálta az MNB-döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hozzátetette: „Várakozásaink szerint a jegybank a júniusban megjelenő inflációs jelentés, vagyis a legfrissebb inflációs trendek alapján szigorításról dönt majd. A többéves csúcsra emelkedő infláció, valamint a lendületes, 5 százalékot meghaladó GDP-bővülés ugyanis indokolja a szigorúbb monetáris feltételeket”. Ha lesz szigorítás júniusban, akkor sem az alapkamatot emeli majd az MNB, hanem – a legutóbbi, márciusi döntéshez hasonlóan – más megoldásokat alkalmaz: például az egynapos betét kamatát növelheti, ami ezzel a pozitív tartományba kerülne vagy szűkítheti a likviditást a piacon.
Szerző
Témák
MNB alapkamat

Több demográfiai csomag is kitelne a készpénzhasználat árából

Publikálás dátuma
2019.05.28. 10:59
Hét évtizede fizethetünk forinttal FOTÓ: NÉPSZAVA
Többet költünk a készpénzre, mint a demográfiai csomagra. Amíg azonban a banki szolgáltatások ilyen drágák, nem kell csodálkozni azon, hogy a nyugdíjasok fele készpénzben veszi fel juttatását.
Jó néhány demográfiai csomag beleférne abba az összegbe, amibe hazai készpénzhasználat kerül. Csupán a logisztikára – a bankjegyek tervezésére és előállítására, a hamisítás elleni védelemre, a szállításra és őrzésre – évente több mint 400 milliárd forintot költünk. Az elmaradt hozamokról és a szürkegazdaságban mozgó pénzekről akkor még nem is beszéltünk – fogalmazott Gion Gábor a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Portfolio konferenciáján. Mint mondta: a hazai készpénzállomány folyamatosan, drasztikusan növekszik, és jelenleg mintegy 6 ezer milliárd forintra rúg. Ebből azonban mintegy 1500 milliárd forint forog csak ténylegesen, a többi „valahol ül”. Sejtéseink szerint a banki trezorokban is vannak összegek, bár ezt a bankok nem ismerik el, de persze jelentős összeg van a lakosságnál is – mondta. A hazai készpénzállomány a GDP arányában is nagyon jelentős, annak több mint 14 százaléka, miközben az EU-átlag 10 százalék. Ez azt is jelenti, hogy a magyar készpénzállomány az ötödik legmagasabb az EU-ban. Nemzetközi összehasonlításban Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a „fintech-bajnokoknak” tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon. Gion Gábor úgy vélte: a készpénzhasználat korlátozása csupán politikai akarat kérdése. Az unió számos országában bevezettek már korlátokat: határokat húznak, bizonyos összegek felett nem lehet például készpénzben fizetni. Magyarországon ilyen korlátok csupán a vállalati szférában vannak. Van tehát még hova fejlődnünk – jelentette ki.    
Csak a vállalati szférában van készpénz fizetési összeghatár
Fotó: Shutterstock
A kormány igyekszik mindent megtenni, hogy az elektronikus fizetési formák felé terelje a lakosságot, de a pénzintézeteknek is van tennivalójuk, nélkülük ezt nehéz megoldani. Ezek közé tartozik a számlavezetési díjak, a csoportos beszedési megbízások, állandó átutalások díjának csökkentése, illetve kedvezmények biztosítása a nyugdíjasok számára – sorolta az államtitkár. Felidézte a jegybank elemzését, amely szerint a magyar bankrendszer az egyik legdrágább az EU-ban. Ez ellen a bankok tiltakoznak, de csöndesen elismerik, a drágábbak közé tartoznak – mondta. Gion Gábor szerint ráfér a bankokra egy kis önmérséklet. A nyugdíjasok számára például egyetlen bank sem kínál speciális számla-konstrukciókat. Ebben a helyzeteben nincs mit csodálkozni azon, hogy a nyugdíjasok fele készpénzben veszi fel juttatásait. Ha az emberek nem érzik, hogy megéri nekik számlát nyitni, akkor nem is fognak számlát nyitni a bankoknál. Mert lehet ugyan, hogy a lakosság pénzügyi tudatosságán van még mit javítani, de számolni azért tudnak – fogalmazott Gion Gábor.   A Pénzügyminisztérium államtitkárának szavai kapcsán érdemes felidézni: a kormány nemrégiben saját pénzügyminisztere javaslatát söpörte le az asztalról a családvédelmi akcióterv végrehajtásának érdekében. Mégpedig azt a javaslatot, amely a tranzakciós illeték további csökkentésével éppen a készpénzhasználat visszaszorítását célozta volna. Varga Mihály ezen javaslata a 20 ezer forint feletti átutalások után június 1-től éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket. (Januártól már eltörölték a 20 ezer forint alatti átutalások illetékét, ezen összeg felett azonban jelenleg még az utalt összeg 0,3 százalékát, maximum 6 ezer forintot fizetni kell.) A tranzakciós illetéket ugyan a bankoktól szedik be, a pénzintézetek azonban ezeket a költségeket áthárítják ügyfeleikre. Részben emiatt a banki szolgáltatások díja a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése óta a duplájára nőtt. Varga Mihály javaslata viszont a csomagalapú árazás felé tolta volna a pénzintézeteket, azaz nem az átutalások összegétől és gyakoriságától függött volna a bankolás költsége.  Ezt a javaslatot azonban Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnökének indítványára visszavonták, nyilván a kormány tudtával. Az indoklás pedig az volt, hogy „a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani”.    A kormány az idei költségvetésben 220 milliárd forintos bevétellel számolt a tranzakciós illetékből, ennek 2-5 százalékáról mondott volna le a javaslattal. Az eddigi közlések szerint a családvédelmi akcióterv évente 150 milliárd forintba kerül majd. A készpénzfizetési rendszer – mint Gion Gábor szavaiból is kiderült – ennek többszörösével terheli a magyar nemzetgazdaságot.
Szerző
Frissítve: 2019.05.28. 12:39