Jézus Krisztus, szép fényes hajnal… – énekelték Balog Zoltán volt miniszter vezetésével az Országos Református Cigánymisszió konferenciájának résztvevői. A református egyház zsinati hivatalában tartott keddi rendezvényen Balog nem korábbi politikusként, még csak nem is a Fidesz pártalapítványa kuratóriumi elnökeként, hanem református lelkipásztorként, fővédnöki minőségben szólalt fel.
Életünk lényegét érinti a kérdés, hogy melyik az erősebb: a vér szava, vagy Isten szava? – kezdte az áhítat után Balog Zoltán. A „vér szava” nem egyszerűen csak genetika, családi összetartozás, hanem történelem és kultúra is. Erőt adhat, de rombolóvá és destruktívvá is válhat, ha „negatív identitást” teremt.
Példaként felidézte azt beszélgetést, amit a kilencvenes évek elején folytatott egy akkori SZDSZ-es parlamenti képviselővel. Rövid töprengés után arra jutott, hogy félreteszi a diszkréciót: elárulta, hogy Derdák Tiborról van szó. Balog beszámolója szerint Derdák elmondta, hogy ő tulajdonképpen református lenne. A Bibliát nem olvassa ugyan, templomba se jár, de minden vasárnap az ebédnél „szidjuk a katolikusokat”.
Nem derült ki, hogy Balog Zoltán miért éppen ezzel a nyilván önironikus, viccesnek szánt történettel hozakodott elő. Hangsúlyozta viszont, hogy számára az a fontos, mi az, ami felülírja a negatív identitást. Úgy vélte, hogy a sok rossz példa ellenére esetenként a multikulturalizmus is alkalmas lehet erre. Igazából azonban Isten akarata képes rá, amely „nem egymásra, hanem egymásnak ítél bennünket”. A vér szavát felülírja Isten szava.
A romák integrációjáról szólva Balog Zoltán állította, hogy nekik, keresztényeknek (protestáns szóhasználattal: keresztyéneknek) olyan lehetőségük van, ami másoknak nincs. Okos programokat mások is tudnak írni, végrehajtani már kevésbé – jelentette ki.
Elmesélte, hogy egy településen több száz millióból építtettek közösségi házat, majd a polgármester közölte, „ide nem engedjük be a roma gyerekeket, itt padlószőnyeg van”. Közben nem messze onnan önkéntesek kevés pénzből, szeretettel vittek sikeres programot.
A református lelkipásztor szemérmesebbnek bizonyult, mint Derdák esetében: nem nevezte néven a polgármestert. (Azt csak remélni lehet, hogy Balog intézkedett, amikor észlelte a romák elleni diszkriminációt.)
Nem tagadjuk el a valóságot, de nem válhatunk rezignálttá, kiábrándulttá – folytatta a volt miniszter. Balog Zoltán szerint „nem engedhetjük, hogy ellenfeleink ártó szándékai határozzák meg az életünket”, ám arra nem utalt, hogy kik a szóban forgó ellenfelek, és minek az ellenfelei.
„A leszakadt vagy leszakadófélben lévő településeken, mélyszegénységben élő emberek életében az egyház a keresztyén közösségbe hívással, a hit és a megbékélés új lehetőségének felkínálásával tudja a leghatékonyabb és a legmarandóbb változást munkálni” – állt a Reformátusok a cigányok között című konferencia meghívójában. A református zsinat 2013-ban fogadta el az egyház cigánymissziós stratégiáját. Ezt követően a református egyház és gyülekezetei „szerteágazó spirituális és felzárkózást célzó szolgálattal kapcsolódtak be a cigány közösségek életébe”.
Balog Zoltán áhítata és felszólalása előtt Dani Eszter, a cigánymissziós iroda vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon – attól függően, hova születnek – nagyok a különbségek a gyerekek esélyei között. A szegregátumokban élők hihetetlen, szinte behozhatatlan hátrányokkal küzdenek. A cél az – mondta Dani Eszter –, hogy az egyre nagyobbra nyíló társadalmi olló dinamikája megforduljon, uralkodóvá váljon a szeretet és igazság lehetőségeket teremtő ereje.
