Túladóztatják a magyarokat: 200 ezres bruttó bérből csak 110 ezret vihet haza a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.05.28. 19:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyar költségvetés még mindig kiemelkedően magas, 45 százalékos elvonást alkalmaz a bérekből.
Magyarországon még mindig különösen magas az úgynevezett adóék. A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya eléri a 45 százalékot, miközben a régiós átlag 40 százalék. Itthon 200 ezer forintos bruttó bérből csak 110 ezer forintot vihet haza a dolgozó - hangzott el a Mazars Könyvszakértő és Tanácsadói Kft. keddi sajtótájékoztatóján. A 22 közép- és kelet-európai adatait tartalmazó adóbrossúrából kiderül, hogy két régióbeli országban, Macedóniában és Litvániában nem vált be az egykulcsos adó, és visszatértek a progresszív, több kulcsosra, ami a magánszemélyek adóterheinek a növekedésével járt. A horvátok és a lengyelek viszont örülhettek, mert ebben a két országban az alacsonyabb adósáv felső összeghatárát jelentősen megemelték - mondta H. Nagy Dániel adóigazgató.  Ugyanakkor a munkaadók által fizetett, a nettó bérek 160 százalékát elérő bérköltségek is kiemelkedően rossznak mondhatóak, bár 2017-2018-ban kismértékben sikerült ezen javítani. Ismeretes, hogy 2019 júliusától újabb két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulás (szocho) mértéke, amely 19,5 százalék helyett 17,5 százalékos lesz. Látszólag brutális mértékben csökkentették a szocho-t Litvániában és Romániában. A balti országban 31 százalékról 1,75 százalékra, keleti szomszédunknál pedig 22,75 százalékról 2,25 százalékra. Itt azonban valójában az történt, hogy az adóterhet áthárították a munkaadóról a munkavállalóra, természetesen a bérek felbruttósítása mellett. Így mindkét országban jelentős mértékben növekedtek a bruttó bérek, a nettó viszont nem.  Nálunk kivételesen magas az általános fogyasztási adó (áfa), 27 százalékos, szemben a régió 21 százalékos mértékével. (A második helyezett Horvátország 25 százalékkal, de jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.) Az utóbbi időben az áfa-kulcsokon általában nem változtatnak, de Oroszországban januárban két százalékpontos emelést hajtottak végre 18-ről 20 százalékra.  Mivel az áfánál a legnagyobb az adókikerülés veszélye, a kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Céljuk az értékesítési folyamat teljes körű monitorozása, az adózatlan ügyletek feltárása és az adócsalás csökkentése. Magyarországon tavaly az online számlázást is bevezették, aminek első tapasztalatai jók. Az Európai Unió arra kötelezi az adótanácsadókat, hogy minden ügyletükről  adjanak számot az adóhatóságnak. Magyarország jövőre csatlakozik ehhez az előíráshoz. A Mazars tapasztalata az, hogy ahol már bevezették, ott az ügyfelek kevesebb megbízást adnak a tanácsadóknak, mert tartanak helyi "NAV"-tól.  A hazai ellenőrző hatóság újítása, hogy egyre kevesebb helyszíni vizsgálatot tart a nagy cégeknél. Ehelyett figyelemfelhívó levelet küldött ki 800 társaságnak, és felkérték ezeket önrevízióra. Ezt szükség szerint többször is megismétli, s ha az ügyfél nem együttműködő, csak akkor számíthat helyszíni ellenőrzésre.
Szerző

Fizetőssé válnak az Elmű-ÉMÁSZ e-töltői is

Publikálás dátuma
2019.05.28. 18:47

Az elkövetkező egy hónapos tesztidőszak alatt öt töltőpontjukon 10 forintot kérnek kWh-nként a töltésért.
Keddtől kilowattóra (kWh)-alapú fizetést vezet be elektromosautó-töltőin az Elmű-ÉMÁSZ. A cég közlése szerint az elkövetkező egy hónapos tesztidőszak alatt öt töltőpontjukon 10 forintot kérnek kWh-nként a töltésért. Ezek:
  • 1054 Budapest, Akadémia u. 1.
  • 1146 Budapest, Állatkerti körút 1.
  • 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 15.
  • 1073 Budapest, Erzsébet krt. 13.
  • 1132 Budapest, Tisza utca 1.
Az Elmű-ÉMÁSZ többi - összesen mintegy száz, saját, illetve általa üzemeltetett – e-töltője a tesztidőszak alatt az eddigieknek megfelelően, változatlanul ingyen használható. Az egy hónap letelte után viszont valamennyi töltőpontjukon egységesen 99 forint lesz a kWh-nkénti tarifa. A töltés az eddigi megoldásoktól eltérően eCharge+ elnevezésű applikációjuk segítségével lehetséges. A fizetős töltőkön egyszersmind megszűnik a szerződésazonosítós telefonos indítási mód. Lapunk számításai szerint ez alapján mintegy kétszáz kilométer megtételéhez szükséges töltés körülbelül 2500 forintba kerül. (Korábbi felmérések szerint száz kilométer megtételéhez körülbelül 15 kWh áramra van szükség.) Ez fele-harmada a hagyományos üzemanyag költségének. Ugyanakkor háromszor annyiba kerül, mint az otthoni, lakossági tarifás töltés. Az e-töltés a nyilvános kutak többségén továbbra is ingyenes, bár a Mol 1900, illetve 2900 forintot kér el minden mezkezdett töltés után. Az Elmű-ÉMÁSZ a lépést azzal magyarázza, hogy most sokan nem az otthoni töltés mellett, hanem helyett veszik igénybe az ingyenes nyilvános töltési lehetőséget. Emellett így az e-autósok „érdekeltté válnak a töltők megfelelő és rendeltetésszerű használatában” is. 
Szerző

Csökkenő építőipari utánpótlás

Publikálás dátuma
2019.05.28. 17:55

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az építőipar külső tartalékai, az extenzív növekedés támaszai kimerülnek 2019-ben és át kell térni a hatékonyság javítására – jelentette ki Koji László a az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, a kormány építőipari stratégiájáról tartott tegnapi sajtótájékoztatón az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM). Tavaly és idén is az építőipar saját beruházásait 30-30 százalékkal növelte, amihez kellett a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, illetve a 2-2,5 százalékos kereskedelmi banki hosszúlejáratú beruházási hitelek is. A kormány tavaly 16, idén 6 milliárd forintos forrást különített el a technológiai fejlesztésekre és jövőre is ennyit szán erre a célra. A szakma azt javasolta, hogy a főleg uniós támogatásokból megvalósuló infrastrukturális beruházás és a lakásépítés beruházási igények növekedése miatt a 2020-as támogatást is hozzák előre. A kormány a második félévben 3 milliárddal toldja meg az 2019-es támogatási keretet, kierjesztve azt az eszközvásárlás mellett építési szoftverek vásárlására is – hűtötte le a várakozásokat Palkovics László. Az innovációs miniszter kifejtette: a gazdasági kabinet elfogadta az ITM által kidolgozott építésgazdasági stratégiát, amely nagy hangsúlyt helyez az ágazat termelékenységének, hatékonyságának a növelésére és az építőiparban használható digitális eszközök terjedésére. A stratégia megalkotására azért volt szükség, mert a magyar építőipar 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű megrendelés állománnyal rendelkezik, a tervezett beruházások teljesítéséhez pedig az ágazatnak 40-60 százalékos termelékenység növelésre van szüksége - tette hozzá. 
Az építőipari stratégia egyik fontos eleme az építőipari információs módszer elterjesztésének támogatása. Ez ugyan már ma is létezik Magyarországon, de csak kevés cég alkalmazza és azok is a megrendelők kérésére. Egyelőre nagy a hazai ágazatnak a lemaradása az előregyártott elemek alkalmazásában is a német, vagy az osztrák építőiparhoz képest, pedig ezekkel felgyorsítható és hatékonyabbá tehető a kivitelezés. A stratégia része a szakképzés fejlesztése. Arra ösztönöznék a vállalatokat, hogy minél több egyetemi hallgatót fogadjanak, képezzenek, de az egyetemeknek is forrásokat ígért a miniszter az építőipari informatikai oktatás bővítésére. A szakmunkásképzés is óriási bajban van. Míg 2005-ben még 30 ezren, addig tavaly már alig 9 ezren tanultak valamilyen építőipari szakmát szakmunkás-, illetve szakközépiskolákban – jelezte a gondot Koji László. Igaz, hogy a 2013-ban, a mélyponton mindössze 245 ezren dolgoztak a szektorban és most év végére 100 ezerrel többen lesznek, de jelentős részük képzetlen, segéd, vagy betanított munkás. A fogyatkozó utánpótlás miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felnőttképzésre is. Palkovics László elismerte, hogy bonyolult a hazai építőipari szabályozás, sok párhuzamossággal és ez főleg az önfoglalkoztató, illetve a 2-3 munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozókat hoz nehéz helyzetbe. Ezért a kormány – állította a tárcavezető - tervezi a szabályozás egyszerűsítését is. A lakásépítési hullám még 2020-ban is tarthat és idén 23-24 ezer új lakás készülhet el, de 2021 első negyedévében az előrejelzések szerint már 2,5 százalékos visszaesés várható. Év végére még nagyobb lehet majd a csökkenés – mondta a Népszavának Koji László. A szakember hozzátette, a tavalyi 3 437 milliárd forintos építőipari teljesítmény idén túllépheti a 4 ezer milliárdot.
Szerző
Frissítve: 2019.05.29. 11:25