Orbánék nélkül is megvan a többség

Matematikailag nincs szüksége a néppártnak a 13 fős fideszes delegációra, így nem véletlen hogy sokan úgy látják a pártcsaládon belül: ha Orbán Viktor maradni akar, akkor teljesítenie kell a feltételeket.

Megkezdődött a huzavona az Európai Unió két intézménye között Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök utódjának kiválasztásáról. Kedden az Európai Parlament vezérkara és a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács is rendkívüli ülést tartott Brüsszelben, hogy értékelje az EP-választások eredményét, és számba vegye a lehetséges jelölteket.

Egyelőre mindkét testület köti az ebet a karóhoz: a parlament ragaszkodik hozzá, hogy az Európai Bizottság (EB) következő elnöke a pártcsaládok vezetői jelöltjei — úgynevezett Spitzenkandidatjai — közül kerüljön ki, másként nem hagyja jóvá a kinevezését. A kormányok viszont nem akarják kiengedni a kezükből a jelölés jogát, amit az uniós szerződés nekik biztosít.

Az elnökből és a politikai csoportok vezetőiből álló Elnökök Konferenciája kedd délelőtt egy közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a néppárti, szocialista, zöldpárti és szélsőbaloldali politikusok leszögezik: kitartanak a szándékuk mellett, miszerint az EB elnöke csak az lehet, aki már a választások előtt bejelentkezett a tisztségre. Ennek a feltételnek kizárólag a Spitzenkandidatok felelnek meg. A közleményhez nem csatlakoztak a szélsőjobboldaliak és a liberálisok, utóbbiak kezdettől fogva ellenezték a vezető jelöltek rendszerét, és nem is nevezték meg saját emberüket.

A papírforma Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) vezető jelöltjének kedvezne, mert mögötte áll a legnagyobb pártcsalád és frakció, valamint Angela Merkel német kancellár. De a második legtöbb taggal rendelkező szocialista csoport ugyancsak kitart a saját embere, Frans Timmerans mellett, míg a liberálisok és a Zöldek igyekeznek értésre adni, hogy a támogatásuk sokba fog kerülni.

A parlamenti nyilatkozat egyértelmű jelzés kívánt lenni az EU28-aknak: ne dédelgessenek olyan álmokat, hogy előjöhetnek a saját választottjukkal. Az állam- és kormányfők most nem is készültek erre, inkább megbízták Donald Tusk elnököt, hogy a júniusi csúcsra készítsen elő egy javaslatcsomagot a lehetséges jelöltek nevével az EU intézményeinek ősszel megüresedő tisztségeire. Az Európai Bizottság elnöki pozíciója mellett, betöltésre vár majd az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az EU külügyi főképviselőjének a posztja. Ezek elosztásakor képviseletet kell kapniuk a kis és a nagy, az északi és déli, a keleti és nyugati tagállamoknak, valamint a különféle politikai irányzatoknak. Fontos szempont lesz az is, hogy nők is megfelelő arányban jussanak vezető tisztségekhez.

A Spitzenkandidat rendszer legelszántabb ellenzője Emmanuel Macron a brüsszeli tanácskozásra érkezvén azt mondta: az uniós tisztségek elosztásakor figyelembe kell venni a választások eredményét, de csak azok aspirálhatnak valamely posztra, akik “elkötelezettek a reformok mellett és tapasztalatuk is van a végrehajtáshoz”. Macron ezzel értésre adta, hogy a kormányzati múlt is nagy súllyal esik a latba. A feltételt Manfred Weberre szabta, akinek sokan a szemére vetik, hogy nincs ilyen gyakorlata. A néppárti politikus jelöltsége körüli német-francia viszály azt sejteti, hogy nem lesz gyors megállapodás a bizottsági elnök személyéről.

Közben az is egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem központi kérdés az Európai Néppárt számára, a Fidesz és az EPP kapcsolata nem került elő a pártcsaládhoz tartozó vezetők csúcs előtt tartott találkozóján. Silvio Berlusconi az eszmecseréről távozóban közölte: hétfő este hosszú telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktorral, és hamarosan találkozni is fognak. - Szeretném meggyőzni őt, hogy maradjon az EPP tagja, és a pártcsaládot is szeretném meggyőzni, hogy fogadja vissza Orbánt — mondta a volt olasz kormányfő, aki a Forza Italia nevű párt elnökeként vett részt a néppárti találkozón.

A kereszténydemokrata pártcsalád döntéshozatalát ismerő forrásaink szerint Orbán Viktor nem vette fel a kapcsolatot a pártvezetéssel az EP-választások óta. A Fidesz politikáját értékelni hivatott háromtagú “bölcsek tanácsa” folytatja a munkát, de egyelőre nem tervez magyarországi utazást. Szeptemberre elkészülnek a jelentésükkel, ha Orbánék addig nem távoznak maguktól a pártcsaládból. A végső döntést a magyar párt tagságáról az EPP novemberi kongresszusa fogja meghozni, amint arról Joseph Daul elnök korábban beszámolt.

Forrásaink szerint a néppártban jelenleg nem központi kérdés, hogy mi lesz a Fidesz sorsa. Ennél sokkal fontosabbnak tartják, hogy sikerül-e egy olyan EU-párti koalíciót létrehozni az Európai Parlamentben, amelynek segítségével megvalósíthatják a politikai programjukat és pozícióba juttathatják a jelöltjeiket az EU intézményeiben. Az EPP vezérkara nem tart attól, hogy az EP demokratikus pártjai amiatt fogják elutasítani az együttműködést a pártcsaláddal, hogy a Fideszt a soraikban tudják. - Ha Orbán Viktor maradni akar, akkor teljesítenie kell a feltételeket — hallottuk. A 13 fős magyar delegációra matematikailag sincs szüksége a néppártnak, mert nélküle is biztosított az első helye a parlamenti frakciók között. Hírek szerint csak egyetlen párt fontolgatná a távozást a Fidesszel, a volt szlovén miniszterelnök, Janez Jansa SDS nevű pártja.

Emmanuel Macron pártjához tartozó Pascal Canfin mindenesetre kijelentette: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy az EPP rakja ki a Fideszt, az En Marche és az általa dominált liberális képviselői csoport csak ez esetben hajlandó tárgyalni bármiféle szövetségről.