Oroszoknak adják el Orbánék a Dunakeszi Járműjavítót

Publikálás dátuma
2019.05.29. 06:42

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A verseny kizárásával az orosz Transzmasholding hazai leányvállalatának adja el az állam a csak öt éve visszaszerzett, nagy múltú Dunakeszi Járműjavítót - döntött az Orbán-kormány.
Versenyeztetés nélkül az orosz Transzmasholding áttételes tulajdonában lévő TMH Hungary Investnek kell eladni az állami tulajdonú Dunakeszi Járműjavító Kft.-t, valamint egyes, hozzá tartozó ingatlanokat – derül ki a kedd esti Magyar Közlönyből. Az Orbán Viktor kézjegyével ellátott kormányhatározat szerint a "külgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügylet" árát független vagyonértékelő határozza meg, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) felé fennálló tartozás átszáll a vevőre, amelynek fenn kell tartania a MÁV Csoporttal meglévő kapcsolatait. A jelenleg az állam többségi, valamint az állami MÁV és a dolgozók kisebbségi tulajdonában álló, első sorban vasúti kocsik javításával és gyártásával foglalkozó Dunakeszi Járműjavító több mint száz éves múltra tekint vissza. 1996 óta állt az ABB, az ABB Daimler-Benz, a DaimlerChrysler Rail Systems, 2001-től pedig a szintén német Bombardier többségi tulajdonában is, de 2014-ben visszavette a magyar állam. A cég tavalyelőtt 6 milliárdos bevétel mellett 69 milliós nyereséget ért el, ami kiugró az azt megelőző időszakhoz képest. A vevő a hazai közönség előtt elsősorban a 3-as metró szerelvényeinek vitatott felújítása kapcsán lehet ismert, a BKV perli is a céget, mert az nem hajlandó kifizetni a kötbért. A - leányvállalatán, a Metrovagonmason keresztül - a legnagyobb orosz vasúti gyártónak számító Transzmasholding áttételes részvényesei Iszkandar Mahmudov, Andrej Bokarev elnök-vezérigazgató, Dimitrij Komisszarov, Kirill Lipa vezérigazgató, illetve a cégben közel tíz éve részvényes francia Alstom. A tulajdonosi összetétel a Kreml-közeli orosz oligarchák belső átrendeződései mentén gyakorta változik. Az idén februárban – minden bizonnyal a vásárlás kapcsán – alapított TMH Hungary Invest tulajdonosa a három éves Transmashholding Hungary Kft., amelynek anyacége a svájci TMH International AG. Bár ez a társaság már közvetlenül az orosz Transzmasholding leányvállalataként mutatkozik be, a tulajdonosi szerkezet hemzseg az offshore-szerű, adómérséklésre csábító cégektől. A sajtó számított az ügyletre. A Transzmasholding régóta együttműködik a Dunakeszi Járműjavítóval: a cégpárostól tavaly Egyiptom több mint egymilliárd euró értékben 1300 vasúti kocsit rendelt. Az Index a tavalyi választások előtt idézte Kirill Lipát, aki szerint a voksolás után három hónapon belül cégéhez kerülhet a járműjavító fele. Miután ez elmaradt, a Magyar Narancs arról cikkezett, hogy az MNV zárt, meghívásos pályázatot hirdetett a cégre, amelyen bejelentkezett a svájci Stadler is. Mi több, a – már akkor is erős győzelmi esélyekkel induló - Transzmasholdingot még noszogatni is kellett. Ehhez képest a mostani kormányhatározat már kifejezetten kizárja a versenyeztetés lehetőségét. Magyar szempontból azt sem túl biztató, hogy Andrej Bokarev tavalyelőtti szavai szerint nem pénzzel, hanem jövőbeni megrendelésekkel fizetnének. A magyar állam 2014-ben mindenesetre 2,1 milliárd forintért szerezte vissza a nagy múltú gyártót.
Szerző
Frissítve: 2019.05.29. 11:24

Túladóztatják a magyarokat: 200 ezres bruttó bérből csak 110 ezret vihet haza a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.05.28. 19:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyar költségvetés még mindig kiemelkedően magas, 45 százalékos elvonást alkalmaz a bérekből.
Magyarországon még mindig különösen magas az úgynevezett adóék. A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya eléri a 45 százalékot, miközben a régiós átlag 40 százalék. Itthon 200 ezer forintos bruttó bérből csak 110 ezer forintot vihet haza a dolgozó - hangzott el a Mazars Könyvszakértő és Tanácsadói Kft. keddi sajtótájékoztatóján. A 22 közép- és kelet-európai adatait tartalmazó adóbrossúrából kiderül, hogy két régióbeli országban, Macedóniában és Litvániában nem vált be az egykulcsos adó, és visszatértek a progresszív, több kulcsosra, ami a magánszemélyek adóterheinek a növekedésével járt. A horvátok és a lengyelek viszont örülhettek, mert ebben a két országban az alacsonyabb adósáv felső összeghatárát jelentősen megemelték - mondta H. Nagy Dániel adóigazgató.  Ugyanakkor a munkaadók által fizetett, a nettó bérek 160 százalékát elérő bérköltségek is kiemelkedően rossznak mondhatóak, bár 2017-2018-ban kismértékben sikerült ezen javítani. Ismeretes, hogy 2019 júliusától újabb két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulás (szocho) mértéke, amely 19,5 százalék helyett 17,5 százalékos lesz. Látszólag brutális mértékben csökkentették a szocho-t Litvániában és Romániában. A balti országban 31 százalékról 1,75 százalékra, keleti szomszédunknál pedig 22,75 százalékról 2,25 százalékra. Itt azonban valójában az történt, hogy az adóterhet áthárították a munkaadóról a munkavállalóra, természetesen a bérek felbruttósítása mellett. Így mindkét országban jelentős mértékben növekedtek a bruttó bérek, a nettó viszont nem.  Nálunk kivételesen magas az általános fogyasztási adó (áfa), 27 százalékos, szemben a régió 21 százalékos mértékével. (A második helyezett Horvátország 25 százalékkal, de jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.) Az utóbbi időben az áfa-kulcsokon általában nem változtatnak, de Oroszországban januárban két százalékpontos emelést hajtottak végre 18-ről 20 százalékra.  Mivel az áfánál a legnagyobb az adókikerülés veszélye, a kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Céljuk az értékesítési folyamat teljes körű monitorozása, az adózatlan ügyletek feltárása és az adócsalás csökkentése. Magyarországon tavaly az online számlázást is bevezették, aminek első tapasztalatai jók. Az Európai Unió arra kötelezi az adótanácsadókat, hogy minden ügyletükről  adjanak számot az adóhatóságnak. Magyarország jövőre csatlakozik ehhez az előíráshoz. A Mazars tapasztalata az, hogy ahol már bevezették, ott az ügyfelek kevesebb megbízást adnak a tanácsadóknak, mert tartanak helyi "NAV"-tól.  A hazai ellenőrző hatóság újítása, hogy egyre kevesebb helyszíni vizsgálatot tart a nagy cégeknél. Ehelyett figyelemfelhívó levelet küldött ki 800 társaságnak, és felkérték ezeket önrevízióra. Ezt szükség szerint többször is megismétli, s ha az ügyfél nem együttműködő, csak akkor számíthat helyszíni ellenőrzésre.
Szerző

Fizetőssé válnak az Elmű-ÉMÁSZ e-töltői is

Publikálás dátuma
2019.05.28. 18:47

Az elkövetkező egy hónapos tesztidőszak alatt öt töltőpontjukon 10 forintot kérnek kWh-nként a töltésért.
Keddtől kilowattóra (kWh)-alapú fizetést vezet be elektromosautó-töltőin az Elmű-ÉMÁSZ. A cég közlése szerint az elkövetkező egy hónapos tesztidőszak alatt öt töltőpontjukon 10 forintot kérnek kWh-nként a töltésért. Ezek:
  • 1054 Budapest, Akadémia u. 1.
  • 1146 Budapest, Állatkerti körút 1.
  • 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 15.
  • 1073 Budapest, Erzsébet krt. 13.
  • 1132 Budapest, Tisza utca 1.
Az Elmű-ÉMÁSZ többi - összesen mintegy száz, saját, illetve általa üzemeltetett – e-töltője a tesztidőszak alatt az eddigieknek megfelelően, változatlanul ingyen használható. Az egy hónap letelte után viszont valamennyi töltőpontjukon egységesen 99 forint lesz a kWh-nkénti tarifa. A töltés az eddigi megoldásoktól eltérően eCharge+ elnevezésű applikációjuk segítségével lehetséges. A fizetős töltőkön egyszersmind megszűnik a szerződésazonosítós telefonos indítási mód. Lapunk számításai szerint ez alapján mintegy kétszáz kilométer megtételéhez szükséges töltés körülbelül 2500 forintba kerül. (Korábbi felmérések szerint száz kilométer megtételéhez körülbelül 15 kWh áramra van szükség.) Ez fele-harmada a hagyományos üzemanyag költségének. Ugyanakkor háromszor annyiba kerül, mint az otthoni, lakossági tarifás töltés. Az e-töltés a nyilvános kutak többségén továbbra is ingyenes, bár a Mol 1900, illetve 2900 forintot kér el minden mezkezdett töltés után. Az Elmű-ÉMÁSZ a lépést azzal magyarázza, hogy most sokan nem az otthoni töltés mellett, hanem helyett veszik igénybe az ingyenes nyilvános töltési lehetőséget. Emellett így az e-autósok „érdekeltté válnak a töltők megfelelő és rendeltetésszerű használatában” is. 
Szerző