Előfizetés

Londonba látogat Trump, de Meghan Markle nem találkozik vele

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.29. 12:55

Fotó: MATT DUNHAM / AFP
A hercegné korábban nőgyűlölőnek és megosztó személyiségnek nevezte az amerikai elnököt.
Sussex hercegnéje, Meghan Markle nem csatlakozik a brit királyi családnak azon tagjaihoz, akik találkoznak Donald Trumppal, aki június 3-án látogat majd az Egyesült Királyságba írja a CBS News.  A portál szerint Trumppal és feleségével Melaniával a királynő, Károly herceg és Camilla Parker Bowles találkzik majd hétfőn. A királyi köszöntő után egy privát ebéden is részt vesznek majd, ahová Vilmos és Harry herceg, valamint Katalin hercegné is csatlakozik hozzájuk. Harry felesége Meghan Markle azonban nem vesz részt ezen az eseményen és a későbbieken sem, amelyeken az amerikai elnök is jelen lesz.
Meghan távollétének hivatalos oka, hogy még mindig szülési szabadságon lesz egy hónapos gyermekével.

Ám többen annak is tulajdonítják a döntést, hogy a hercegné sosem szimpatizált igazán Trumppal, 2016-ban nyilvánosan is egy nőgyűlölő, ellentmondásos személynek nevezte.

Aggasztó mértékben halmozza az aranyat Oroszország

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2019.05.29. 10:00
Oroszország eközben csökkenti amerikai értékpapír-befektetéseit
Fotó: Alexey Filippov / Sputnik
Az orosz állam ugyan évek óta bővíti aranytartalékait, de a legfrissebb hírek szerint ez már olyan nagyságrendben folytatódik, ami már aggodalmat kelt néhány nyugati országban.
A Daily Express nemzetközi szervezetek adataira hivatkozva az egész világ számára rossz hírnek nevezi, hogy Oroszország 2019 első negyedévében időarányosan az elmúlt hat év legnagyobb aranyfelhalmozását hajtotta végre: 68 százalékkal több aranyat vásárolt, mint tavaly ilyenkor. Az aranytartalékok növelésével párhuzamosan jelentősen csökkentette amerikai értékpapír-befektetéseit, hogy ezzel is mérsékelje függőségét a dollártól. A RIA-Novosztyi orosz hírügynökség az Arany Világtanácsra hivatkozva ezt megerősítette: eszerint Moszkva az első három hónapban 55,3 tonna aranyat vett, ami annál is több, mint amennyiről a Daily Express beszámolt. A tartalék így már 2168 tonna. A kormányok és központi bankok által végrehajtott nagy aranyvásárlások ritkán bizonyulnak jó jelnek a világbéke és az együttműködés szempontjából – véli a Daily Express cikkírója. A szankciók szorításában vergődő Oroszország vezetése a leglehetetlenebb megoldásokkal igyekszik, hol sikerrel, hol kevésbé sikeresen, mérsékelni azokat a károkat, amelyeket a Krím elcsatolása óta elszenved. A kiszámíthatatlan nemzetközi helyzet és Donald Trump amerikai elnök nem kevésbé kiszámíthatatlan politikája arra sarkallja, hogy felkészüljön a globális válságra.  Oroszország a világ államai között az ötödik az aranytartalék nagyságát tekintve. Ha azonban az első negyedévben tapasztalt ütemben folytatja vásárlásait, akkor megelőzheti Franciaországot és Olaszországot, és bekerül abba a trojkába, amelyet az Egyesült Államok és Németország ural. Kínát már maga mögé utasította, és jó esélye van a további előrelépésre. Az amerikaiak utolérése azonban lehetetlennek tűnik. Változóban van a világ valutatérképe. Oroszország márciusban ismét nagy arányban csökkentette amerikai értékpapír-befektetéseit, követve az elmúlt év gyakorlatát. Bankjai újabb amerikai szankcióktól tartanak. De nem egyedülálló az orosz magatartás: Kína, Japán és Brazília – az amerikai értékpapírok legnagyobb birtokosai – szintén új utakat keresnek. Az orosz kommentátorok a dollár „leépítését” a nemzetközi trend részének, elkerülhetetlen stratégiai lépésnek tekintik. Nemcsak a fejlődő ázsiai országok, hanem még Franciaország is óvatosabbá vált. Emmanuel Macron elnök egy tévéinterjújában annak a véleményének adott hangot, hogy az európai vállalatok túlságosan függő helyzetbe kerültek a dollártól.  Az orosz állam aranyvásárlásai tavaly már meghaladták az országban kibányászott arany mennyiségét. Az újonnan felfedezett szibériai lelőhelyeknek köszönhetően azonban az arany kitermelése Oroszországban fokozatosan növekszik, és 2030-ra megduplázódhat.   

Déjá vu: ismét előrehozott választások jöhetnek Izraelben

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.05.29. 09:30

Fotó: THOMAS COEX / AFP
Benjamin Netanjahunak ma éjfélig van ideje arra, hogy tető alá hozzon egy alkut.
Izraelben még csak hetek teltek el az április kilencedikei előrehozott választások óta, de a politika máris megint teljesen összegabalyodott. Az alapprobléma a következő: matematikailag hiába lenne meg a jobboldal kényelmes többsége a kormányalakításhoz, az öt mandátumot bezsebelő Izrael a Hazánk megmakacsolta magát, és nem hajlandó csatlakozni a koalícióhoz. Az Avigdor Lieberman vezette szélsőjobboldali alakulat és az ultraortodox pártok között úgy tűnik kibékíthetetlen ellentét feszül az ortodox zsidók katonai szolgálatát szabályozó törvényjavaslat miatt: míg Lieberman a tavaly első olvasatban egyszer már megszavazott szigorúbb verzióhoz ragaszkodik, addig az ortodoxok enyhítést szeretnének. A negyvennyolcból egyikük sem enged, viszont nélkülük nincs meg a szükséges többség a kormányzáshoz. Benjamin Netanjahunak ma éjfélig van ideje arra, hogy tető alá hozzon egy alkut. Izrael történetében nem lenne példa nélküli, ha a pártok az utolsó pillanatban megegyeznének, olyan viszont még sosem történt, hogy szükségessé váljon a választások tulajdonképpeni megismétlése. Egyelőre úgy tűnik, Lieberman kész elmenni a falig, többször leszögezte, hogy bár Benjamin Netanjahut támogatja, ebben a kérdésben nem hátrál meg. Persze az sincs kizárva, hogy a dörzsölt politikus csak kivár az utolsó pillanatig, hogy a lehető legjobb feltételeket csikarja ki. A héja természetéről ismert pártvezér állítólag ismét a védelmi miniszteri pozícióra áhítozik. Tavaly viszont éppen az adta meg az első lökést a koalíció szétesésének, hogy lemondott tisztségéről, és kivonult a szövetségből, mert szerinte nem bántak elég kemény kézzel a gázai övezetet uraló radikális Hamásszal. Miután azonban a Likud politikusai már elég kemény támadásokat intéztek Lieberman ellen, ő sem maradt adós a válasszal, és kevés az esélye a békülésnek. Ha nem sikerül megegyezni, vagy a többséghez szükséges egy plusz képviselőt szerezni valahonnan az ellenzék soraiból, akkor Netanjahunak elvileg lenne lehetősége arra, hogy újabb két hét haladékot szerezzen. Valószínűbb azonban, hogy a szerda éjféli határidőig megszavazzák a kneszet feloszlatását - ehhez elég 61 képviselő -, és ezzel megelőzhetnék, hogy Reuven Rivlin államelnök az ellenzéket bízza meg koalícióalakítással. Kedd este a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnt, hogy ismét előrehozott választásokat tartanak Izraelben. Ennek legkorábbi dátuma augusztus 27. lehet, de akár október végéig is kitolódhat. Bonyolítja a helyzetet, hogy Netanjahut szorítja az idő. A kormányfőre ugyanis október elején várnak a meghallgatások korrupciós ügyeiben, ezért állítólag szeretné, ha még a vádemelés előtt az új kormány egyik első dolga lenne a számára mentelmi jogot biztosító törvény megszavazása.  Teljesen kiszámíthatatlan viszont, hogy a történtek milyen hatással lennének a szavazásra. Elképzelhető, hogy a Likud még erősebb felhatalmazást kapna, hogy egyedül is a kezébe vehesse az ország sorsát. Lehet az is, hogy bejönnének Lieberman számításai, és ismét ő lenne a királycsináló. Ám szintén elképzelhető, hogy inkább az ellenzéknek adnának esélyt, amivel a jobboldal nem tudott élni. Az izraeli politika tehát 360 fokot bejárva ugyanoda jutott vissza, ahonnét majd egy éve elindult: a bizonytalansághoz. Csakhogy egy választás lebonyolítása nem olcsó mulatság, az izraeli pénzügyminisztérium becslései szerint legalább 475 millió sékelbe (több mint 38 milliárd forintba) kerülne az adófizetőknek, hogy vezetőik nem tudtak megegyezni. Ráadásul ez csak a jéghegy csúcsa: a Jerusalem Post korábbi számításai szerint mivel a választás napja munkaszüneti nap, az izraeli gazdaság 5 milliárd sékelt bukik ilyenkor.

Háború és béke

Az izraeli hadsereg a politikai marakodás közepette sem pihent, nem is teheti, hiszen a térségben ismét rendkívüli feszültség uralkodik, elsősorban Irán miatt. Hétfő este is újabb incidens borzolta a kedélyeket: az izraeli légierő válaszcsapásért mért egy szíriai légvédelmi egységre, miután az előtte rálőtt egy, az izraeli légtérben rutinfeladatot végző repülőre. Izrael többször világossá tette, hogy bármilyen támadás vagy az állandó iráni katonai jelenlét kiépítése Szíriában vörös vonalat jelent. Az esetleges előrehozott választások másik hozadéka, hogy nagy valószínűséggel ezzel Donald Trump béketervének bemutatása is ismét csúszik. Az „évszázad alkujának” részleteit hosszú halasztások után júniusban hozták volna nyilvánosságra, ám izraeli kormány nélkül ennek nem sok értelme lenne. Igaz, azzal sem sok, hiszen a palesztinok látatlanul is nemet mondtak az Egyesült Államok közvetítésére.