Teljes kifosztása előtt még tárgyalóasztalhoz ülhet az MTA vezetősége

Publikálás dátuma
2019.05.29. 18:44
Lovász László, az MTA elnöke és Palkovics László, az innovációs minisztérium vezetője (jobbra)
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Palkovics László tárcája csütörtökön egyeztetne az Akadémiával a kutatóhálózatok einstandjáról.
Május 30-án egyeztetne a kutatóhálózatok teljes leválasztásáról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – derül ki az érintett, vagyis az Akadémia közleményéből. Mint írják, az MTA vezetése 2019. május 27-én délután kapta meg a kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet normaszövegét az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.   Az MTA tehát még egyszer, formális keretek között elmondhatja Palkovics minisztériumi képviseletének – adott esetben magának Palkovics Lászlónak – azt, amit már kedden jeleztek: nem fogadják el az egyoldalú, megkérdezésük nélkül hozott törvénymódosítási javaslatot, ami önkényesen elvenné az Akadémiától 15 kutatóközponját és kutatóintézetét. A tervezetről ráadásul úgy döntött a tárca, hogy Palkovics korábban állította, nem nyúlnak majd az MTA vagyonához, hiszen az a tulajdon- és jogbiztonság elvébe ütközne. 
A kutatóintézetek vezetősége szerdán egy állásfoglalást is elfogadott, melyben hosszasan részletezik, miért veszi semmibe a korábbi megállapodástervezet már konszenzusos részeit Palkovics minisztériuma. A felsorolt érvek között szerepel, hogy 
  • A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek.
  • A tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt.
  • A javasolt törvénymódosítások nem biztosítják a kutatóhálózat jövőbeli alapfinanszírozását, alapfinanszírozás nélkül pedig a kutatóintézetek tudományos működése ellehetetlenül.
  • A módosítások szerint az intézményhálózatot felügyelő és irányító testület elnökén túl annak tagjait is a mindenkori miniszterelnök nevezi ki. Ez a megoldás nem biztosítja a valódi paritást, amely a tudomány művelésének egyik elengedhetetlen szakmai biztosítéka. Az irányító testületben nem biztosított a kutatóhálózat képviselőinek részvétele.
  • A kutatóhálózat tudományos működésének autonómiáját kérdésessé teszi, ha a kutatóhálózat titkárságának gazdasági vezetőjét a felelős miniszter nevezi ki.
Az MTA jelezte, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap tüntetést tart az Akadémia mellett. 
Szerző

Ujhelyi pert nyert a Lokál ellen

Publikálás dátuma
2019.05.29. 17:09

Fotó: Népszava
A bíróság helyreigazításra kötelezte a lap internetes oldalát.
Újabb pert nyert Ujhelyi István az őt korábban korrupcióval meggyanúsító kormánypárti médiumokkal szemben: szerdán a Lokál internetes oldalát kötelezte első fokon helyreigazításra a bíróság, miután – többek között Nacsa Lőrinc kormánypárti politikus kijelentéseire hivatkozva – a lap hamis tényállításokat közölt a politikus szegedi házával, illetve annak állítólagos felújításával kapcsolatban – olvasható az MSZP-s politikus honlapján. A perben a mai napon meghallgatták azt a Baranyi Sándort is, aki a Szeviép korábbi vezetőjeként többek között a Délmagyar című lapnak adott interjúban vádolta meg Ujhelyit. A bíróság mai döntése értelmében Baranyi tanúvallomása elégtelen volt ahhoz, hogy kijelentéseit igazolni is tudja.” Korábban a Figyelő című hetilap már közölte, hogy valótlanságokat híresztelt Ujhelyi Istvánról, az EchoTV pedig egyelőre azzal kíván kibújni a hasonló jogi eljárás alól, hogy április elseje óta az EchoTV Zrt. nem folytat médiaszolgáltatást – áll a politikus honlapján.
Szerző

Saját törvénysértéseit orvosolná Handó

Publikálás dátuma
2019.05.29. 16:58
Handó Tünde
Fotó: Népszava
Módosító javaslatokat tett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíráskodással összefüggő salátatörvény tervezetéhez, amelyek között a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a bírói tanács által megállapított törvénysértésekkel összefüggő módosításokat is megfogalmazott.
Mindez az OBT közleményéből derült ki, amelyben a tanács sorra vette Handó Tünde javaslatait.
Ezek között előkerült az a korábbi ötlet, hogy az OBT létszámát a mai 15-ről emeljék 26 főre, s a tanács tagjait nem küldöttértekezlet („elektorok”), hanem az egyes összbírói értekezletek választanák meg: minden ítélőtábla és törvényszék egy-egy bírót delegálna. Az OBT szerint e javaslat egyetlen célja a jelenlegi összetételű OBT idő előtti menesztése. Törvénybe iktatná Handó, hogy a 8 fős vagy kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke újra kinevezhető legyen akkor is, ha már egymást követő két alkalommal betöltötte a tisztséget, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a tisztségre más nem nyújtott be pályázatot. Az OBT emlékeztetett: a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét éppen így, vagyis törvénysértő módon nevezték ki a bírói tanács egyetértése nélkül, s a módosítási szándék szerintük arra utal, hogy az az OBH elnöke is osztja az OBT aggályait. Handó a bírák áthelyezésének szabályait is módosítaná, nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését. Az OBT szerint ezzel Handó „kifejezetten bizalmi elvre akarja építeni a vezetők kiválasztását, ami a törvény által előírt pályázati rendszerrel nem összeegyeztethető”. Az OBH elnöke azt is törvénybe iktatná, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, de az OBH elnökének határozatai ellen nem. Handó indokként meg is jelöli, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban. Az OBT szerint Handó ezzel elérné, hogy ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánít – ami rendszeres gyakorlata –, döntése ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. Az OBT úgy vélte, Handó a javaslatokkal utólag szeretné orvosolni az OBT által megállapított törvénysértéseket, amelyek miatt a tanács kezdeményezte tisztségtől való megfosztását az Országgyűlésnél.
Szerző
Témák
OBH Handó OBT