Kedden reggel szivárgott ki az a törvénymódosítás-csomag az Indexen, mellyel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) augusztustól teljesen átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatát. A hamarosan a parlament elé vinni kívánt javaslat elutasítja az összes kompromisszumot, ami az elmúlt hónapokban körvonalazódott az MTA és az ITM között.
Miután az MTA nemet mondott a minisztériumnak, Palkovics László a nyílt erőpolitikát választotta, és egy olyan tervet nyújtott be, mellyel önkényesen elvenné az Akadémiától a 15 kutatóközpontot és kutatóintézetet.
„A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek” –reagált hivatalos honlapján az Akadémia. –
– tették hozzá.
Ehhez hozzátartozik, hogy Palkovics korábban azt állította, nem nyúlnak az MTA vagyonához, hiszen az a tulajdon- és jogbiztonság elvébe ütközne. Ehhez képest most a vagyon teljes és ingyenes használatba adásáról van szó – írja az Index.
Az MTA vezetősége a közleményben sorolja mely pontokon veszi semmibe a korábbi megállapodástervezet már konszenzusos részeit Palkovics László minisztériuma:
A tervezet nem biztosítja a kutatóhálózat alapfinanszírozását, „alapfinanszírozás nélkül pedig a kutatóintézetek tudományos működése ellehetetlenül”.
Az intézményhálózatot irányító testület tagjait is a miniszterelnök nevezné ki, „a megoldás nem biztosítja a valódi paritást, amely a tudomány művelésének egyik elengedhetetlen szakmai biztosítéka”.
Az irányító testületben nem biztosított a kutatóhálózat képviselőinek részvétele.
A javasolt módosítások – a korábbi megállapodásokkal ellentétben – nem tartalmaznak garanciát a kutatóhálózat meghatározott idejű egyben tartására, és bármilyen átszervezés lehetőségét az irányító testület egyszerű – nem minősített – többségének kezébe adják.
A kutatóintézeti vezetők azt is aggályosnak tartják, hogy az előterjesztés nem rendelkezik arról, hogy a kutatóhálózat tagintézményeinek vezetői a jelenleg hatályos nyílt pályáztatási eljárással és az Irányító Testület minősített többségi döntésével kerüljenek pozíciójukba:
– olvasható az Akadémia közleményében. „Ez a törekvés, valamint a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felépítése és abban az illetékes miniszter megnövekedett szerepe potenciálisan veszélyezteti a kutatás és a tudomány Alaptörvényben is garantált szabadságát.”
Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa felhívja a Kormányt, hogy az előterjesztést a Stratégiai Bizottság konszenzussal elfogadott és mindkét fél által aláírt határozati javaslatait követve dolgozza ki, „mert az jelenlegi formájában nem teremt fenntartható és működőképes intézményi keretet a minőségi tudományos kutatások számára”.
