Még nem fenyeget áradás, de a következő hetekben gondok lehetnek

Bár egyelőre nem veszélyesen magas a folyók szintje, nem kizárt, hogy a következő hetekben jöhet olyan árhullám, amely problémákat okozhat.

Több hazai folyón tartanak fokozott figyelőszolgálatot a vízügyi szakemberek, miután a jelentős mennyiségű esőzések nyomán emelkedett a vízszint. Mint azt néhány hete megírtuk, igazi nagy árvízveszély akkor fenyeget, ha az Alpokban leesett nagyobb mennyiségű hó olvadása jelentős esőzésekkel jár együtt.

Vaszkó András, az Országos Meteorológiai szolgálat munkatársa lapunknak ismét megerősítette, valóban sok volt a csapadék az elmúlt napokban. Ezért péntek-szombatra ismét várható, hogy a Duna szintje Nagybajcsnál – Győrtől északra – újra megközelíti, esetleg meghaladja a másodfokot. Az előrejelzések alapján a Tiszán nem számítanak lényeges változásra a következő napokban, az esőzések azonban változtathatnak ezen. A folyón már levonult egy kisebb hullám, Tiszabecsnél haladta meg az első fokot a készültség, de csökkent a vízszint, amely nem vagy csak alig fog emelkedni, mert a vízgyűjtő területeken nincs nagy csapadék. Az Alpokban viszont még a novembert idéző májusban is hullott jó néhány centi hó, hogy ott hogy alakul az olvadás, azt még meg kell várni.

Mivel legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, talán sokan elfeledkeztek róla, mit tehetnek azért, hogy csökkentsék a károkat, mit is fedez akár több éve kötött biztosításuk. A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, amennyiben a tulajdonos rendelkezik lakásbiztosítással – erősítette meg a Magyar Biztosítók Szövetsége. A MABISZ kommunikációs vezetője, Lambert Gábor lapunknak elmondta, ez valóban azt jelenti, hogy a gátakon, töltéseken túli területekre vonatkoznak a szerződések, vagyis azokat a károkat térítik a biztosítók, amelyek akkor keletkeznek, ha ezeken átcsap a víz, esetleg gátszakadás következik be. A biztosítók az ár, illetve hullámterületeken lévő ingatlanokra jellemzően nem is kötnek szerződést, vagy ha igen, akkor az árvízkárokat kiveszik a fedezetek köréből. Érdemes folyamatosan átnézni a régi, esetenként tíz éves szerződéseket, hiszen nem árt tudni, pontosan miről szólnak. Az utóbbi években sok újabb lehetőség is megjelent a biztosítók kínálatában, döntő részük csatlakozott a MABISZ 2013-ban elkészített standard lakásbiztosítási termékvázlat-szabályozásához. Ez a szerződések összehasonlíthatóságát, áttekinthetőségét segíti. 16-32 -féle elemi kár ellen is védhetnek a lakásbiztosítási szerződések, mint például a földrengés, beázás, viharkár, vagy éppen az árterületeken kívüli árvizek. A károkat az ártéren belül is lehet mérsékelni, veszély esetén érdemes például áramtalanítani az elektromos hálózatot, s elzárni a gáz- és vízvezetékrendszer főelzáró csapját.