A Hableánynak esélye sem volt, de azt még nem tudni, ki hibázott

Publikálás dátuma
2019.05.30. 09:06

Fotó: Besenyei Gergely / AFP
Egy hajózási szakértő szerint szinte biztosan emberi mulasztás történt.
Szállodahajóval ütközött és elsüllyedt a Hableány nevű városnéző hajó szerda éjjel a Dunán, a Parlamentnél. Ez események rövid összefoglalója: 
  • A hajón 33 dél-koreai turista és két fős magyar személyzet tartózkodott.
  • Hét ember meghalt, heten kórházban vannak, több embert még keresnek, csütörtök délelőtt a Csepel-szigetnél.
  • A mentést nehezíti a megáradt folyó erős sodrása, az esős, párás idő.
  • A hajóroncsot éjjel megtalálták a Margit-hídnál.
  • A balesetben részes szállodahajót még az éjjel ellepték a rendőrök.
A jószerencsén múlott, hogy eddig nem történt ilyen baleset - vélte egyik hajózásban jártas forrásunk, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint a felvételen is jól látható - a Dunán a sötét, esős időben, rendkívül rossz látási körülmények és áramlási viszonyok ellenére szerda este is gyakorlatilag nyüzsögtek az össze-vissza mozgó városnéző hajók. Bár a nagy szállodahajók radarral is üzemelnek, a hídláb-közeli szűk helyen, ahol a baleset történt, a hajóskapitányoknak a látásukra kell hagyatkozniuk. Az esős, borult időben, az erős parti fények mellett igen nehéz időben észrevenni az egyébként is alacsony, a vízből alig egy-két méterrel kiemelkedő Hableány méretű városnéző hajó sziluettjét. A szakértő szerinte egészen biztos, hogy valamilyen emberi mulasztás okozta a balesetet, ám hogy pontosan ki és mit hibázott, azt csak hosszú, alapos vizsgálat tisztázhatja. A nyilvános videofelvételből az látszik, hogy a szállodahajó úgy halad be a Margit híd alá, hogy egy félkörből, szinte "keresi" a bejáratot a két pillér között, majd a híd alatt többször kitér jobbra-balra. Az erős sodrásban egyetlen kis kormánymozdulat is eredményezheti, hogy folyó áramlása félresodorja a hajó orrát.
Kérdéses, hogy hogyan került a két hajó éppen a Margit híd alatti, beszűkülő, örvényekkel teli szakaszon ilyen veszélyes közelségbe, azaz előfordult-e hogy a szállodahajó éppen a híd alatt, ilyen bizonytalan helyzetben akart volna előzési manővert végrehajtani, vagy valami más történt. Ami szinte biztos: a Hableánynaknak és utasainak esélye sem volt. A hátulról beleszaladó szállodahajó könnyedén "lenyomhatta" a hajó tatját, az alacsony fedélzeten végigsöprő, az utastérbe beáramló víz pedig pillanatok alatt elsüllyeszthette a hajót.
A Hableány korábban
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Frissítve: 2019.05.30. 10:08

Próbál feltápászkodni a padlóról a Jobbik

Publikálás dátuma
2019.05.30. 08:15

Fotó: Vajda József / Népszava
Voltak félelmeink, hogy csak két mandátumot szerzünk. Ennyire rossz eredményre azonban senki nem számított, ilyen forgatókönyv egyszerűen nem létezett – számolt be lapunknak a Jobbikban uralkodó letargikus hangulatról a párt egyik politikusa.
Az EP-választás éjszakáján Gyöngyösi Márton listavezető és Jakab Péter szóvivő a „soha nem látott” külső nyomással, a kormányzati támadásokkal, vagy például a pártot anyagilag lenullázó számvevőszéki büntetésekkel magyarázta, hogy a Jobbik szavazatainak aránya nem érte el a 6,5 százalékot. A gyenge szereplés az eddigi három mandátum helyett csupán egyre volt elegendő. Már az is siker, hogy a Jobbikot nem sikerült a földdel egyenlővé tenni – próbálta menteni a menthetőt Jakab Péter. A lapunk által megkeresett fővárosi és vidéki jobbikosok közül többen szóvá tették ugyanakkor, hogy a párt első megnyilvánulásaiból hiányzott a „szembenézés és az önkritika”. Még csak az se hangzott el, hogy csalódást keltett az eredmény. Arról persze nincs vita, hogy a Fidesz tényleg iszonyatosan nehéz helyzetbe hozta a Jobbikot. – Ebben az országban a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) mozgat mindent. Még azt is eldönti, melyik ellenzéki párt hogyan szerepeljen. A Jobbikot lenyomták, a DK-t felhozták. A Fidesznek mostantól már csak gyurcsányozni kell. Ez már bevált, és be is fog válni – erősítette a szkeptikusok táborát egy közepes méretű városban élő jobbikos politikus.
– Úgy kezdtük el a kampányt, hogy semmi pénzünk nem volt – mesélte az egyik megkérdezett. Ennek ellenére szerinte mégsem lehet mindent a külső körülményekre fogni: „El kell ismerni, nem sikerült a mozgósítás. A szimpatizánsainkat nem tudtuk meggyőzni arról, hogy menjenek el szavazni.” Ehhez ugyanis olyan markáns üzenetekre lett volna szükség, amelyek megkülönböztetik a Jobbikot a többi párttól. – A programunkat jól összeraktuk, de ez senkit nem érdekelt. A kampányunk rossz volt – állapította meg egy másik jobbikos. A párt vezetői megtartották tisztségüket. A lapunkhoz eljutott információk szerint a tagság megosztott az ügyben. Varga-Damm Andrea például a Mandiner.hu-nak nevét is vállalva azt mondta, hogy Sneider Tamás pártelnök helyében egy ilyen kudarc után „én biztos azonnal felajánlottam volna a lemondásomat”. A másik tábor azzal érvel, hogy az önkormányzati választások előtt a párt stabilitását veszélyeztetné egy rendkívüli tisztújítás. Már amennyiben a mostani eredmény után lehet még stabilitásról beszélni a Jobbikban. - Innen még föl lehet állni – bizakodott az egyik nyilatkozó, aki elismerte, hogy egyelőre ő sem látja pontosan, milyen stratégiát kellene követni. Ennek kidolgozása az elkövetkező hetek feladata lesz. Az egyik megyeszékhelyen élő politikustársa hangsúlyozta: annak semmi értelme, hogy a gyenge EP-eredmény miatt szakítsanak a néppártisággal. Elkötelezték magukat, hogy ezt az irányvonalat követik, nem szabad váltaniuk. - Nem adjuk fel, megyünk tovább, harcolunk! – jelentette ki, igaz, ennél több konkrétummal ő sem tudott szolgálni. A kérdés változatlanul az: hogyan tovább? Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa a Népszavának a minap elmondta, hogy a Jobbik számára lehetséges kiút lenne, ha a „vidék pártjaként” pozicionálná magát újra. Az egyik jobbikos politikustól megtudtuk, hogy ugyanez az elképzelés már felmerült pártjában. A baj csak az, hogy a megvalósításhoz sok pénzre és sok aktivistára is szükség van. A Jobbik pillanatnyilag mindkettőből hiányt szenved.

Gyöngyösi megy az Európai Parlamentbe

A vasárnapi választás éjszakáján még nem volt egyértelmű, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik listavezetője tölti be a párt egyetlen EP-mandátumát. Szerdán hivatalossá vált, hogy ő megy ki az Európai Parlamentbe: a párt közleménye szerint a Jobbik országos elnöksége úgy döntött, hogy nem változtat az országos választmány által elfogadott európai parlamenti választási lista sorrendjén. Ebből az is következik, hogy Gyöngyösi Márton helyett új vezetője lesz a Jobbik parlamenti frakciójának.

Szerző

„Könyörgött, ne hagyjam, hogy elvigyék”

Publikálás dátuma
2019.05.30. 07:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hiába végezte lelkiismeretesen a munkáját, mégis kirúgták és elvették nevelt gyermekét annak a zalai nevelőszülőnek, aki konfliktusba került a helyi gyermekközpont egyik vezetőjével.
– Ha mindaz igaz lenne, amit az itteni pszichológus összehordott rólam, már rég a zárt osztályon kellene feküdnöm – panaszolta lapunknak az 53 éves Ibolya (kérésére nem a valódi nevét használjuk), aki 18 évig nevelőszülőként dolgozott a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központban. Állítása szerint soha semmilyen panasz nem volt rá, a háziorvos és a védőnő, akikhez a gyerekekkel járt, szeretik és elismerik mindazt, amit a nehéz sorsú gyermekekért tesz. Nevelt fel beteg, fogyatékosnak ítélt gyermeket, évekig nevelt egy droghasználattal küzdő fiút, csecsemőkorú gyermeket. Majd egyik napról a másikra alkalmatlannak találták nevelőszülőnek; a központban egy pszichológiai vizsgálat elvégzésére kötelezték, amely tavaly decemberben kezdődő időskori agyzsugorodást és különböző mentális problémákat állapított meg nála. Elbocsátották, a 2016 márciusa óta gondozása alatt álló, jelenleg négy és fél éves kisfiút (egy Németországban élő magyar prostituált gyermekét) elvették tőle – ez a gyermeknek és Ibolyának is nagy megrázkódtatás volt. – Itt éppen az asztal alá bújt. Próbáltam felkészíteni arra, ami történni fog, de folyamatosan könyörgött, ne hagyjam, hogy elvigyék. A szívem szakadt meg – mesélte Ibolya egy, a gyermekről készült mobiltelefonos videófelvétel lejátszása közben, amit akkor mutatott meg nekünk, amikor felkerestük zalaegerszegi otthonában. A két hálószobás, tiszta és rendezett lakásban minden a gyermekekről szól: a polcok, szekrények jó minőségű gyermekruhákkal, játékokkal vannak tele. Ibolya számára a gyerekek az elsők; a szűkös anyagiak ellenére mindig odafigyelt, semmiben se szenvedjenek hiányt. Az asszonnyal él 19 éves nevelt fia is: ő volt az első gyermek, akit gondozásába vett. A fiú akkor még csak 15 hónapos volt, de már túl volt egy agyrázkódáson és egy agyvérzésen. Bár a szakemberek azt jósolták, a gyermek soha nem lesz teljesen egészséges, valószínűleg járni sem fog tudni, de Ibolya és férje – aki három éve hunyt el – ebbe nem akartak beletörődni. Addig küzdöttek, amíg a gyerek hároméves korában végül „elindult” – és egy egészséges, jelenleg az önállósodás küszöbén álló fiatalemberré cseperedett. – Nagyon meglepett, ami Ibolyával történt, öt év alatt, amíg jártam hozzájuk, soha semmilyen probléma nem merült fel vele kapcsolatban, szépen ellátta a gyerekeket, akik ragaszkodtak hozzá, szerették. Ő is a sajátjaként szerette, nevelte őket – nyilatkozta lapunknak az a területi védőnő, aki folyamatos összeköttetésben volt az asszonnyal és az általa nevelt gyerekekkel. – A gyerekek jelentik az életemet. Ezután sem adom fel – mondta Ibolya arra a kérdésünkre, hogyan képzeli el az életét, miután felnőtt fia kirepül a fészekből. Egy másik – nem zalaegerszegi és nem is állami fenntartású – gyermekotthonban szívesen fogadták: az ott elvégzett pszichológiai vizsgálat teljesen alkalmasnak találta. A szakvélemény szerint Ibolya nevelőszülőként eltöltött hosszú évei és az ezek alatt megszerzett tapasztalatai is maximálisan bizonyították a feladatra való rátermettségét, kitartását és türelmét. Akkor Zalaegerszegen mégis mi lehetett a probléma? Az asszony szerint személyes konfliktus áll a háttérben, ami közte, valamint a nevelőszülői hálózat jelenlegi vezetője között alakult ki. Ibolya többször szóvá tett „dolgokat” a gyermekotthon működésével, a gyermekekkel való bánásmóddal kapcsolatban, úgy véli, ezt „elégelték meg”.  Próbáltuk elérni a nevelőszülői hálózat vezetőjét, valamint az Ibolyánál agyzsugorodást és mentális problémákat megállapító pszichológust is, de megkeresésünkre nem reagáltak. Zalaegerszegen tett látogatásunkkor felkerestük a gyermekvédelmi központot, ám az igazgató éppen házon kívül volt – telefonon viszont sikerült elérnünk. Annyit mondott, nem akar nyilatkozni – és nem is nyilatkozhat – az ügyben, keressük a fenntartót, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. Megtettük, ezt követően mégis a zalai gyermekvédelmi központ igazgatójától kaptunk választ. Azt írta, Ibolya alkalmasságával csak azután merültek fel kérdőjelek, miután a férje elhunyt. Szerettük volna konkrétumokat is megtudni, ám az intézményvezető csak annyit közölt: a nevelőszülői felülvizsgálat szakmai szempontok alapján zajlik, s ha egy érintett annak eredményével nem elégedett, kérheti a vizsgálat megismétlését az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál. Arra, hogy egy másik pszichológiai vizsgálat teljesen alkalmasnak találta Ibolyát nevelőszülőnek, nem reagált. Szerettük volna megtudni, Zala megyét mennyire sújtja az országszerte tapasztalható nevelőszülő-hiány, de erre a kérdésünkre sem kaptunk választ. 

Kevés a speciális nevelőszülő

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a nevelőszülők száma évek óta stagnál, 5400-5600 között ingadozik. Ennél is kevesebben vannak azok, akik különleges és speciális szükségletű gyerekeket vehetnek gondozásba: a KSH legutóbbi, 2017-re vonatkozó adatközlése szerint országosan 1055 különleges nevelőszülő és mindössze 15 speciális nevelőszülő látta el a speciális és fogyatékossággal élő gyerekek gondozását. Mindeközben a szakellátásban élő gyerekek száma folyamatosan nő: 2017-ben a 23 ezret is meghaladta.

Szerző