Hetek múlva is kerülhetnek elő holttestek a dunai hajókatasztrófa után

A búvárok jó esetben csak a karjukig látnak ott, ahol a Hableány elsüllyedt, és csak reménykedhetnek benne, hogy az áldozatokat a roncson belül találják meg.

- A szakadó eső, a sötétség, a hideg víz., a megáradt folyó mind olyan tényező, melyek külön-külön i nehezítik a mentést, a búvárok munkáját – mondta a Népszavának Bodó László, a Kötél Egyesület parancsnoka. – Ráadásul a Hableány a Duna fő sodrási szakaszán süllyedt el, ahol még ideális időjárási körülmények között is nehéz merülni, ilyen helyzetben pedig a látótávolság minimális, a búvár örül, ha látja a nyomásmérő óráját.

Bodó László szerint csak szerencsés véletlennek lesz köszönhető, ha a búvárok bárkit megtalálnak a hajóroncson kívül, sokkal valószínűbb, hogy a roncsban találnak majd áldozatokat, illetve másokat a Duna vet partra.

- A tapasztalat azt mutatja, hogy tizenkét órán belül néhány tíz kilométeres körzetben sodródhatnak partra holttestek – magyarázta -, amelyek viszont mélyre lemerültek, csak jóval később, akár két hét múlva kerülhetnek elő, amikor bomlásnak indultak. A hideg víz lassítja ezt a folyamatot, így nem lehet tudni, hol bukkannak majd fel tetemek.

A búvárok számára most a legfontosabb feladat, hogy a mélyben rögzítsék a hajót, s alkalmassá tegyék a kiemelésre.

Borzalmasan nehéz munka, hiszen, bár a búvárt ilyen esetekben rögzítik, mégis nagyon figyelnie kell a sodrásra – folytatta Bodó László – nem tudni, mennyire stabilan áll az elsüllyedt hajó, milyen sérülései vannak, melyek veszélyesek lehetnek. Az erős sodrás miatt nagyon figyelni kell az oxigénkészletre is, hiszen ilyenkor sokkal gyorsabb fogy, mint nyugodt vízbe merüléskor. És természetesen az áradás miatti rengeteg uszadék is gondot okoz, főleg, mert tényleg semmit sem lehet látni odalent. A Duna egy csendes, nyári napon is sötét víz, ilyenkor pedig egy nagy feketeség az egész.