Duna;hajóbaleset;hajókatasztrófa;

- Korábban már korlátozták volna a nagy szállodahajók közlekedését, de győzött az ezeket üzemeltető cégek lobbiereje

Nem segít a dunai közlekedési helyzeten, hogy botrányosan rossz a hazai hajós szakemberképzés.

Szalma Botond, Magyar Hajózási Országos Szövetség korábbi elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója, jelenleg a Plimsoll Zrt. ügyvezetője szerint önmagában nem kellett volna problémát okozni, hogy esős, időben indultak neki a városnéző hajók a Dunának, ahogy a vízen lévő hajók nagy száma sem jelenthetne közvetlen balesetveszélyt. Szerinte a szerda esti balesetet rengeteg minden előidézhette, rossz radarhasználat, hozzá nem értés, a kormány, a hajó főgépének a meghibásodása, pillanatnyi figyelmetlenség, rossz, elhibázott manőver. Ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kellene várni, mire jutnak a hatóságok, majd le kell vonni ebből a szakmai konzekvenciákat, illetve milyen rendszerszintű változásokra lehet majd szükség.

Az egyik ilyen, megválaszolandó kérdés, hogy jó-e a Dunán a nagy szállodahajók a belvárosi szakaszon történő esti áthaladása? Szalma Botond elmondta: korábban ő maga is tett olyan javaslatot a kormányzatnak, hogy az ilyen nagy hajókat Újpesten, illetve a Szabadság-híd alatt kössenek ki és a köztes területen az utasokat a kisebb hajókat üzemeltető magyar vállalkozások vigyék el várost nézni. Végül azonban a nagy szállodahajókat üzemeltető társaságok lobbiereje győzött, így a nagy méretű szállodahajókat beengedték a belvárosi folyószakaszra.

A másik kérdés, hogy szükség van-e önálló ágazati szakpolitika kialakítására. Így Szalma Botond szerint ma ilyen lényegében nincsen, de még a Közlekedési Minisztériumot is megszüntették 2006-ban, ami Európában mindenképpen egyedülálló.

Mivel a balesetben emberi hiba is szerepet játszhatott, rákérdeztünk, hogy jelenleg milyen a hazai szakemberképzés. Szalma Botond úgy fogalmazott: "botrányosan rossz". A középfokú képzés kifejezetten gyengének minősíthető, kvázi afféle gyorstalpalókon kerülnek ki a hajós szakemberek. A jelenlegi gyakorlatban 5 év alatt lehet valakiből hajóvezető, holott Szalma szerint ehhez legalább 10 éves gyakorlatra lenne szükség, ráadásul úgy, hogy a jelölt végigjárja a szakmai szamárlétra minden fokát, így matróztól, kormányoson át másodkapitányig és csak utána lehessen hajókapitány. 

Nem követi a megnövekedett forgalmat a hajózási szabályozás, gyakorlatilag mindenki össze-vissza járkál a Dunán – mondta a Népszavának nyilatkozó hajózási szakember.