Választmányi helyosztó

Publikálás dátuma
2019.05.31. 08:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Szombaton dönti el az MSZP választmánya azt, hogy ki lesz a párt európai parlamenti (EP) képviselője – mert bár a szocialisták hivatalos álláspontja egyértelműnek tűnik, valójában nem az.
Emlékeztetőül: az EP-választáson 6,6 százalékos eredményt elérő szocialisták egy embert delegálhatnak az Európai Parlamentbe. Listájukat Tóth Bertalan vezeti, a pártelnök viszont itthon marad, hogy az őszi önkormányzati választásra készítse fel az MSZP-t. A szabályok szerint a megüresedett képviselői helyekről a választmány dönt. Ha a párt parlamentjének nevezett testület nem foglal állást, akkor a kongresszus által szentesített névsorban következő jelölt emelkedik brüsszeli képviselővé – ebben az esetben automatikusan Ujhelyi István menne újra Brüsszelbe, a kampányfőnök ugyanis a lista második helyezettje. Csakhogy a jelek szerint a választmány akarata eltérhet a kongresszusétól, azt pedig Szanyi Tibor, a lista harmadik helyezettje vetette fel először, hogy ez a testület döntsön a mandátum sorsáról.
A választmány mozgástere ebben az ügyben meglehetősen tág, hiszen lista bármelyik nevére rámutathat – függetlenül attól, hogy az hanyadik a lajstromban. Ami a testületet korlátozza, az az elnökség álláspontja. A vezérkar ugyanis javaslatot tehet a brüsszeli mandátum betöltésére. És itt kezd bonyolódni a képlet. Ha a választmány az ajánlatot visszadobja, azt az elnökség ellene irányuló kvázi bizalmi szavazásként értékelheti, és lemondhat vagy felajánlhatja lemondását, mondván az önkormányzati választásokra is a választmánnyal együtt kell felkészítenie a pártot, de ez a jelek szerint nem fog menni. Márpedig ha a vezérkar távozik, akkor egy felmenő rendszerű tisztújítás veszi kezdetét az MSZP-ben, ami a nyarat el is viszi, így a párt érdemben képtelen lenne felkészülni az önkormányzati választásokra.
Szerző
Frissítve: 2019.05.31. 08:55

„Győzni fogunk!” – bizakodik az állam ügyvédje

Publikálás dátuma
2019.05.31. 07:30

Fotó: Népszava
Nem nyugszik bele Varga István ügyvéd, hogy a Politikatörténeti Intézetet (PTI) nem sikerült azonnali hatállyal kirakni Alkotmány utcai székhelyéről.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében eljáró ügyvéd lapunknak elmondta, hogy fellebbezést nyújtott be az elutasító döntés ellen. Szerinte azonban a lényeget ez nem érinti, nevezetesen azt, hogy végső soron a PTI-nek távoznia kell az ingatlanból. A procedúráról legutóbb a Népszava május 21-ei számában írtunk. Varga István egyebek mellett azzal érvelt, hogy a Politikatörténeti Intézet (PTI) – általa jogellenesnek tartott – ingatlanhasználata akadályozza a kormány terveit, így például annak előkészítését, hogy az épületet átalakítsák a Kúriának otthont adó Igazságügyi Palotává. A PTI ellenbeadványa viszont a „fennálló jogszabályok megkerülésére vonatkozó alaptalan igénynek” minősítette a kiürítési kérelmet. A Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma a PTI javára döntött: úgy ítélte meg, hogy az azonnali kiürítés elrendelésével súlyosabb hátrányt okozna az intézetnek, mint annak elmaradásával az államnak. A bíróság idézte a PTI kifogását: az állam nem mutat együttműködési készséget. „Nincs együttműködési kötelezettségünk, nincs miről tárgyalni” – jelentette ki kérdésünkre Varga István. A bíróság mostani végzését, ami ellen a fellebbezést benyújtotta, mellékszálnak nevezte. Az ingatlan kiürítése iránti per érdemben még csak most kezdődik, következő hónapban lesz az első tárgyalás. A régóta tartó eljárásban a Kúria tavaly novemberi döntése hozott fordulatot. A Kúria nem állította, hogy a PTI törvénysértően használná az ingatlant, de az erről szóló 1996-os megállapodást érvénytelennek minősítette, és kimondta, az intézet használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. „Jogilag nem kérdéses, hogy mi lesz a pereskedés vége. A PTI-nek mennie kell, méghozzá mindenfajta kártalanítás nélkül” – jelentette ki Varga István, aki biztosra veszi, hogy „győzni fogunk”. Arra számít, hogy a nyári törvénykezési szünet után, az ősz folyamán végérvényesen lezárul az ügy. A PTI évtizedek óta használja az Alkotmány utcai ingatlant. Bár megfelelő ellentételezés esetén az intézet hajlandó lenne távozni az épületből, az állam semmit nem akar fizetni. „A bíróság egyetlen szóval sem rögzítette azt, hogy az ítélethozatalt megelőző kiköltözésnek az lenne az akadálya, hogy az állam nem fizet kártalanítást” – utalt a cikkünkben idézett végzésre az ügyvéd. A jogi értelmezésektől függetlenül kérdés, mennyiben nevezhető méltányosnak az, hogy egy – baloldali szellemiségű – tudományos intézetet az állam egyetlen fillér nélkül utcára akar tenni. Varga István erre csak annyit mondott, hogy ennek megítélése nem tartozik a kompetenciájába, ő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogi képviseletében jár el.

Varga már lezárta a Kesma-ügyet

Varga István idén februárig a „fideszes médiaholding”, a több száz kormánypárti sajtóterméket magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumi elnöke volt. Aztán, amikor egyik nyilatkozatában a kormánytól független sajtót méltatta, lemondásra kényszerült. Ebben a témában korábban sem, most sem tudtuk megszólaltatni. Varga István szűkszavúan közölte: „Lemondtam a kuratóriumi elnökségről, a magam részéről lezártam az ügyet. Nem nyilatkozom”.

Szerző
Frissítve: 2019.05.31. 07:58

Die Welt: már régóta féltek a magyar hajósok, hogy tragédia történhet

Publikálás dátuma
2019.05.31. 06:46

Fotó: BESENYEI GERGELY / AFP
Lázasan keresik a szerencsétlenség okait. Különlegesen kiképzett búvárokat küldött Ausztria Budapestre.
A magyar hajós körökben már régóta féltek, hogy komoly baleset történhet, most lázasan keresik a szerencsétlenség okait – írja a Die Welt. Hasonló tragédia még nem fordult elő Budapesten. Első ránézésre a hajók biztonságosak, a felügyelet szigorú és megbízható. Ám közelebbről szemügyre véve a dolgokat, már előkerül olyasmi, ami fokozta a balesetek kockázatát, főleg esténként. A cikkben kitérnek arra, hogy először is elképesztően megugrott az idegenforgalom. A dunai sétautak igen népszerűek és jól jövedelmeznek, így pár éve a nagy hajózási társaságok is beszálltak. Gondot jelent ugyanakkor, hogy ezen a területen is érezteti hatását a munkaerőhiány. A kis hajókon gyakran dolgoznak amatőrök, akik éppen csak, hogy belekóstoltak a szakmába. Bennfentesek szerint sűrűn előfordul, hogy a kapitány nem tudja megértetni magát a legénységgel. Utóbbi időnként nincs tisztában még a jelzésekkel sem. Végül pedig fontos tényező, hogy egynémely jármű már igencsak koros. De szinte biztosra lehet venni, hogy ez esetben emberi mulasztás okozta a bajt. A politikai következmények máris jelentősek, mind Magyarországon, mind Dél-Koreában. Budapesten folyik a kampány az önkormányzati választásokra. A katasztrófa rosszul jöhet Tarlós István számára, ha bebizonyosodik, hogy felelősség terheli a hatóságokat, vagy ha a rendőrség a nyomozás során valamilyen hibát elkövetve, esetleg csigalassúsággal lejáratja magát. Ennek megfelelően rengeteg szakembert vezényeltek ki a Duna partjára a dráma után. A magyar turizmus számára hatalmas a tét: a folyami körutak évente több millió vendéget vonzanak és hatalmas bevételi forrást jelentenek.
A Neue Kronen Zeitung eközben arról ír, hogy Ausztria Budapestre küldte a Cobra terrorelhárító egység 10, különlegesen kiképzett búvárját, hogy segítsenek a TEK szakembereinek az életveszélyes víz alatti bevetéseknél. A különleges csapat tagjainak csaknem felét átirányították a magyar fővárosba. Az ideiglenes osztrák kormány belügyminisztere teljesen természetesnek nevezte, hogy egy ilyen súlyos helyzetben, amennyire csak lehet, támogatják a szomszédos államot, ideértve a legkorszerűbb felszerelést is. A jelentés hozzáteszi, hogy a roncs négy méter mélyen van a Margithíd alatt. A folyó árad, a víz hőmérséklete alig haladja meg a 10 fokot. Odalent semmit sem lehet látni.
Szerző
Frissítve: 2019.05.31. 06:51