Egy régóta eldöntött intézkedés újbóli bejelentésével kezdte Varga Mihály pénzügyminiszter a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv 13+1 pontjának ismertetését a csütörtöki kormányinfón. Eszerint július 1-jétől 2 százalékkal 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. Ezt az adót a munkáltatók fizetik a dolgozóik után, így ha az kevesebb, nagyobb a mozgásterük a bérek emelésére. Erre a tavaly év végi háromoldalú bértárgyalásokon a kormány gyakran hivatkozott is. Eközben azonban a munkaadói szervezetek kérésére sem volt hajlandó elmozdulni azon álláspontjáról, hogy csak az év közepétől csökkenti a szochot. A 2 százalékos idei mérséklés egyébként a 2016-os bérmegállapodás óta napirenden van. Varga Mihály most a vállalkozásoknak nyújtott jelentős – az idén 144, jövőre 156 milliárd forintos – segítségről beszélt a járulék csökkentése kapcsán.
Mint mondta: a magyar gazdaság továbbra is növekedési lendületben van, teljesítménye 5,5 százalék, ami az Eurostat szerint a legmagasabb az unióban. Az eurózóna gazdaságilag jelentősebb országaiban azonban már megfigyelhető a lassulás. A kormány célja, hogy Magyarország továbbra is felzárkózási pályán maradjon, és a magyar gazdaság növekedése legalább 2 százalékkal meghaladja az Európai Unió növekedési átlagát. Miután pedig a munkahelyteremtésben kifejezetten sikeres volt a kormány, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek csökkentik a munkát terhelő adókat – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A szocho csökkentésen túl ugyanakkor leginkább az adóadminisztrációs terhek enyhítéséről és adónemek összevonásáról beszélt. Mivel az elmúlt években egyre több kis- és középvállalkozás választotta a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva), a jövő héten benyújtandó adócsomagban javasolni fogják az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivezetését – közölte. A bérpapírokon pedig most külön szereplő nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokat egységesítik.
A kiva mértékét 2020. január 1-jétől a jelenlegi 13-ról 12 százalékra csökkentik, ami a Pénzügyminisztérium számításai szerint 40 ezer vállalkozást hoz mintegy 5 milliárd forinttal kedvezőbb helyzetbe. Kezdeményezni fogják a 100 millió forint feletti árbevételű cégeknél most előírt adóelőlegfeltöltési kötelezettség eltörlését is. A reklámadót pedig 2022. december 31-ig felfüggesztik, azaz addig a kulcs 0 százalék lesz.
Varga Mihály szerint a gazdaság növekedését az építőipar és a turizmus segítette a leginkább, ezért e téren is ösztönzőket vezetnek be. A vendéglátáshoz hasonlóan a szálláshelyszolgáltatások 18 százalékos áfáját is 5 százalékra csökkentik. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor itt is 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást vezetnek be.
Azon a több mint 2800 kistelepülésen, ahol a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) elérhető lesz, az új lakóingatlanok építésénél vagy a használtak bővítésénél továbbra is visszaigényelhető lesz 5 millió forintig az áfa. Az önkormányzatok számára már elérhető munkásszálló-építési támogatást elérhetővé teszik a vállalkozások számára is. (A gomba módra szaporodó, régi motelekből, szállodákból átalakított vagy éppen újonnan felépíttet munkásszállókra egyre több ukrán, szerb, mongol vendégmunkás érkezik, komoly konfliktusokat generálva ezzel a munkahelyeken.) A kormány ezzel egyidejűleg három lépésben csökkenti a jelenleg még 500 millió forint feletti fejlesztések esetén járó adókedvezmény korlátját: 2020-tól kisvállalatok esetében 300, középvállalatnál 400 millió forint, 2021-től 200, illetve 300, 2022-től pedig 50, illetve 100 millió forint után lehet majd igénybe venni a kedvezményt. Ez 6-7 ezer vállalkozást érinthet a kormány szerint.
A kabinet döntött a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 10 milliárd forintos, az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemeléséről is. A mezőgazdaságban kiterjesztik az öntözési programot: az elmúlt évek szárazságai és az öntözött területek EU-ban is kifejezetten alacsonynak számító aránya miatt a kormány 2020-2030 között évi 17 milliárd forinttal támogatja majd az ez irányú fejlesztéseket. A kutatás-fejlesztésre adható keretet pedig 32 milliárd forinttal 157 milliárd forintra emelik.
Június 3-tól bevezetik a Magyar Állampapír Plusz kötvényt is, amely Varga Mihály szerint vonzó – az ötödik évben 6 százalék körüli – kamatot kínál, és a postahivatalokban valamint a lakáskasszák ügynöki hálózatában is bárki számára megvásárolható lesz. Az új kötvény bevezetéséről egyébként már szintén korábban megszületett a döntés. Varga Mihály újságírói kérdésre elmondta azt is: a nyugdíjkötvény bevezetését változatlanul ősszel tervezi a kormány. Azért akkor, hogy most ne vegye el a figyelmet az új állampapírtól. Szintén kérdésre válaszolva mondta el: nem tart adóbevétel-kieséstől, hiszen a gazdaságvédelmi akcióterv célja éppen az, hogy növekedjen a gazdaság, ha pedig így lesz, akkor több adó is érkezik be az államkasszába.
Kérdés, mennyire lesz látványos a most bejelentett akcióterv hatása, hiszen a lépések részben már korábban eldöntött intézkedéseket, vagy korábbi programok hosszabbítását, bővítését jelentik. Jelentős pénzszórásról nincs szó, inkább célzott programokról, illetve a vállalkozások működési környezete válik talán egy kissé egyszerűbbé.
