Ajándékot kapott a turizmus

Publikálás dátuma
2019.05.30. 17:17

Fotó: Shutterstock
Számos, már eddig is napirenden lévő intézkedést tartalmaz a kormány gazdaságvédelmi akcióterve, a szállásadók azonban örülhetnek.
Egy régóta eldöntött intézkedés újbóli bejelentésével kezdte Varga Mihály pénzügyminiszter a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv 13+1 pontjának ismertetését a csütörtöki kormányinfón. Eszerint július 1-jétől 2 százalékkal 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. Ezt az adót a munkáltatók fizetik a dolgozóik után, így ha az kevesebb, nagyobb a mozgásterük a bérek emelésére. Erre a tavaly év végi háromoldalú bértárgyalásokon a kormány gyakran hivatkozott is. Eközben azonban a munkaadói szervezetek kérésére sem volt hajlandó elmozdulni azon álláspontjáról, hogy csak az év közepétől csökkenti a szochot. A 2 százalékos idei mérséklés egyébként a 2016-os bérmegállapodás óta napirenden van. Varga Mihály most a vállalkozásoknak nyújtott jelentős – az idén 144, jövőre 156 milliárd forintos – segítségről beszélt a járulék csökkentése kapcsán. Mint mondta: a magyar gazdaság továbbra is növekedési lendületben van, teljesítménye 5,5 százalék, ami az Eurostat szerint a legmagasabb az unióban. Az eurózóna gazdaságilag jelentősebb országaiban azonban már megfigyelhető a lassulás. A kormány célja, hogy Magyarország továbbra is felzárkózási pályán maradjon, és a magyar gazdaság növekedése legalább 2 százalékkal meghaladja az Európai Unió növekedési átlagát. Miután pedig a munkahelyteremtésben kifejezetten sikeres volt a kormány, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek csökkentik a munkát terhelő adókat – fogalmazott a pénzügyminiszter. A szocho csökkentésen túl ugyanakkor leginkább az adóadminisztrációs terhek enyhítéséről és adónemek összevonásáról beszélt. Mivel az elmúlt években egyre több kis- és középvállalkozás választotta a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva), a jövő héten benyújtandó adócsomagban javasolni fogják az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivezetését – közölte. A bérpapírokon pedig most külön szereplő nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokat egységesítik. A kiva mértékét 2020. január 1-jétől a jelenlegi 13-ról 12 százalékra csökkentik, ami a Pénzügyminisztérium számításai szerint 40 ezer vállalkozást hoz mintegy 5 milliárd forinttal kedvezőbb helyzetbe. Kezdeményezni fogják a 100 millió forint feletti árbevételű cégeknél most előírt adóelőlegfeltöltési kötelezettség eltörlését is. A reklámadót pedig 2022. december 31-ig felfüggesztik, azaz addig a kulcs 0 százalék lesz. Varga Mihály szerint a gazdaság növekedését az építőipar és a turizmus segítette a leginkább, ezért e téren is ösztönzőket vezetnek be. A vendéglátáshoz hasonlóan a szálláshelyszolgáltatások 18 százalékos áfáját is 5 százalékra csökkentik. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor itt is 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást vezetnek be. Azon a több mint 2800 kistelepülésen, ahol a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) elérhető lesz, az új lakóingatlanok építésénél vagy a használtak bővítésénél továbbra is visszaigényelhető lesz 5 millió forintig az áfa. Az önkormányzatok számára már elérhető munkásszálló-építési támogatást elérhetővé teszik a vállalkozások számára is. (A gomba módra szaporodó, régi motelekből, szállodákból átalakított vagy éppen újonnan felépíttet munkásszállókra egyre több ukrán, szerb, mongol vendégmunkás érkezik, komoly konfliktusokat generálva ezzel a munkahelyeken.) A kormány ezzel egyidejűleg három lépésben csökkenti a jelenleg még 500 millió forint feletti fejlesztések esetén járó adókedvezmény korlátját: 2020-tól kisvállalatok esetében 300, középvállalatnál 400 millió forint, 2021-től 200, illetve 300, 2022-től pedig 50, illetve 100 millió forint után lehet majd igénybe venni a kedvezményt. Ez 6-7 ezer vállalkozást érinthet a kormány szerint. A kabinet döntött a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 10 milliárd forintos, az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemeléséről is. A mezőgazdaságban kiterjesztik az öntözési programot: az elmúlt évek szárazságai és az öntözött területek EU-ban is kifejezetten alacsonynak számító aránya miatt a kormány 2020-2030 között évi 17 milliárd forinttal támogatja majd az ez irányú fejlesztéseket. A kutatás-fejlesztésre adható keretet pedig 32 milliárd forinttal 157 milliárd forintra emelik. Június 3-tól bevezetik a Magyar Állampapír Plusz kötvényt is, amely Varga Mihály szerint vonzó – az ötödik évben 6 százalék körüli – kamatot kínál, és a postahivatalokban valamint a lakáskasszák ügynöki hálózatában is bárki számára megvásárolható lesz. Az új kötvény bevezetéséről egyébként már szintén korábban megszületett a döntés. Varga Mihály újságírói kérdésre elmondta azt is: a nyugdíjkötvény bevezetését változatlanul ősszel tervezi a kormány. Azért akkor, hogy most ne vegye el a figyelmet az új állampapírtól. Szintén kérdésre válaszolva mondta el: nem tart adóbevétel-kieséstől, hiszen a gazdaságvédelmi akcióterv célja éppen az, hogy növekedjen a gazdaság, ha pedig így lesz, akkor több adó is érkezik be az államkasszába. Kérdés, mennyire lesz látványos a most bejelentett akcióterv hatása, hiszen a lépések részben már korábban eldöntött intézkedéseket, vagy korábbi programok hosszabbítását, bővítését jelentik. Jelentős pénzszórásról nincs szó, inkább célzott programokról, illetve a vállalkozások működési környezete válik talán egy kissé egyszerűbbé.       

Döntenek az azonnali átutalásról

Mi támogatnánk egy tesztidőszak bevezetését, de a döntést a jegybank hozza – közölte Varga Mihály az azonnali átutalási rendszer esetleges csúszásával kapcsolatos felvetésre. Az azonnali átutalási rendszerre – amelyben az utalt összegek az év minden napján másodpercek alatt érkeznek meg a fogadó félhez - a hatályos jogszabályok szerint július 1-jétől át kellene állnia minden banknak. A Magyar Bankszövetség azonban nemrégiben a határidő eltolását javasolta. Hogy lesz-e halasztás, az elméletileg pénteken dől el, amikor a bankvezérek és az MNB vezetői összeülnek. A központi infrastruktúrát biztosító GIRO készen áll, a pénzintézeteknek azonban nagy kihívást jelent lefejleszteni és a meglévőhöz hozzákapcsolni az új rendszert, biztosítani a 24 órás hozzáférést. Bartha Lajos, MNB ügyvezető igazgatója kedden ezzel kapcsolatban azt mondta: a jegybank figyelemmel kíséri, hogy állnak a bankok a felkészüléssel. Mindenki komolyan vette a feladatot, a többség készen áll, de 35 szereplő van, különböző méretekkel, problémákkal és felkészültséggel. A jegybank a biztonságos indulásra fog törekedni.    

Szerző

A Bosch nem vesz részt a kereskedelmi háborúban

Publikálás dátuma
2019.05.30. 15:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Visszautasította  Daniel Korioth, a német Bosch-csoport magyarországi vezetője azokat a gyanúsításokat, amelyek a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikk nyomán azt sugallták, hogy a társaság - a Siemens és a szoftvergyártó SAP társaságában - vizsgálja, hogy van-e értelme fenntartani az üzleti kapcsolatokat a Huawei Technonlogies kínai telekommunikációs céggel az amerikai szankciók fényében. Daniel Korioth a Népszava érdeklődésére a csütörtöki sajtótájékoztatón kifejtette, hogy világszerte - így természetesen Magyarországon is - nyitott üzletpolitikát folytatnak, nem hívei semmifajta kereskedelmi háborúnak, beleértve azt is, amelyet Donald Trump amerikai elnök május 15-én indított az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelmében. Ennek nyomán az USA kereskedelmi minisztériuma megtiltotta az amerikai cégeknek az üzletkötést olyan külföldi gyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek országuk számára.  Mint ismeretes az elmúlt napokban a stuttgarti államügyészség 2 millió eurós szabálysértési bírság kiszabásával és 88 millió eurónyi jogtalanul szerzett nyereség elvonásával lezárta a Bosch-sal szemben a Volkswagen konszern dízelbotrányában játszott szerepe miatt indított eljárást. A Bosch a dízelmotorok vezérlőberendezései szállítójaként keveredett bele a VW botrányába. A dízelmotorok emissziós értékeit a motorvezérlő szoftverrel manipulálta az autógyár. Lapunk érdeklődésére Daniel Korioth elmondta, hogy bírságot elfogadják, nem fellebbezik meg. A cég levonta ebből a kellemetlen ügyből a tanulságot, elismerte hogy a németországi gyáruk nem tanúsított kellő gondosságot. Elfogadtak egy minden munkatársukra érvényes etikai kódexet, amely arra is szolgál, hogy hasonló esetek ne ismétlődjenek meg.
Szerző
Frissítve: 2019.05.30. 17:16

325,85 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.30. 08:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 325,85 forinton állt az euró a szerda esti 326,06 forint után.
A svájci frank jegyzése 290,76 forintról 290,32 forintra, a dolláré pedig 292,87 forintról 292,51 forintra gyengült.
Az euró jegyzése nem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1134 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1137 dollárt ért az euró.
Szerző