MET-kézben megtáltosodott a Tigáz

Tavaly, miután a kormányfőhöz közel álló MET-hez került, kilőtt a kelet-magyarországi Tigáz eredménye.

Kiugró eredményemelkedést ért el a hazai gázvezeték-üzemeltetők közül a kormányfő-közeli MET áttételes tulajdonában lévő Tigáz-DSO Kft. - derül ki a cégbíróságon már leadott mérlegekből. A leghosszabb, több mint 33 ezer kilométeres, kelet-magyarországi hálózatot üzemeltető társaság 2017-es 3 milliárdos nyereségét tavaly – miután a céget 1996-ban privatizáló olasz ENI-től a MET tulajdonába került - 24 milliárdra növelte. Ehhez képest a fővárosi rendszert üzemeltető, állami NKM Földgázhálózati Kft. eredménye maradt körülbelül 2 milliárd, a hasonló hátterű NKM Észak-Dél Zrt. profitját félmilliárdról egymilliárdra emelte, az E.ON Közép-dunántúli Zrt. nyeresége egymilliárdról 642 millióra esett, míg az E.ON Dél-dunántúli Zrt. háromszázmilliós mínuszból kétszázmilliós pluszba fordult. Habár a Tigáz-cég könyveiből nem derül ki, a MET-nél kérdésünkre közölték, hogy a nyereségből az anyavállalat, vagyis a Tigáz Zrt. nem vesz fel osztalékot. Míg a magántulajdonú energiacsoportok gázhálózati társaságaikból nem vettek fel osztalékot, addig az állami NKM mindkét cégéből kivonta a teljes, összesen hárommilliárdos nyereséget.

A – hálózati cégeket általában tulajdonló - gázszolgáltók szintjén hasonló folyamatok figyelhetők meg. Míg a Tigáz Zrt. tavaly másfél milliárdosról 26 milliárdosra növelte eredményét, addig az állami NKM Földgázszolgáltató eredménye némi csökkenéssel lényegében maradt 7 milliárd körül. Bár az E.ON Hungária a nemzetközi számviteli szabályok szerint ötszázmilliós veszteségből tavalyra 35 milliárdos nyereségbe fordult, ez leginkább árampiaci tevékenységének tudható be. E hármasból ugyanakkor egyedül az E.ON visz haza osztalékot: mintegy kilencmilliárd forintot.

A Tigáz eredményugrása már csak azért is fura, mert a gázhálózat-üzemeltetés bevételei a papíron egységes elvek alapján kiszámolt állami tarifákból tevődnek össze. Igaz, míg korábban ez a számítás átláthatónak számított, a 2013-as rezsicsökkentés előzményeként a Fidesz titkosította a kalkulációkat, illetve sokak szerint indokolatlan terheket rótt a gázvezeték-cégekre. Erről máig uniós kötelezettségszegési eljárás zajlik. Habár az elmúlt évek során a lakossági gáztarifa nem változott, annak belső szerkezetét a kormány és a közműhivatal negyedévente változtatgatta. Eszerint folyamatosan csökkent a gáz mint termék belső díja és nőtt a hálózatokra fordítható hányad.

A nagy hazai gázcégek közül az elmúlt évtizedek során tartósan a legrosszabb eredményeket éppenséggel az akkor még olasz hátterű Tigáz mutatta fel. Miután az Orbán-kabinet tovább csavart a srófon, az olaszok mellett a német RWE és a francia Engie is megszabadult magyar gázeszközeiktől. Utóbbiak rendre az állam tulajdonába kerültek. Most ugyanakkor a MET-cég jóval nagyobb nyereséget ért el az államiaknál.

Az egykoron a Mol bázisán alakult, energiakereskedelemmel foglalkozó, központját mára Svájcba áttelepítő MET összetett, offshore-jellegű részvényesi hálózatában az elmúlt idők során megjelent például a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István, tavaly pedig állítólag szinte teljes egészében átvette az exmolos menedzser, Lakatos Benjámin.

2018-ban amúgy az öt éve szintén MET-kézbe került Dunamenti Erőmű százmilliós tavalyelőtti eredményét kétmilliárd fölé emelte. A tulajdonos ezt is a cégben hagyja.