MET-kézben megtáltosodott a Tigáz

Publikálás dátuma
2019.05.31. 09:00

Fotó: Shutterstock
Tavaly, miután a kormányfőhöz közel álló MET-hez került, kilőtt a kelet-magyarországi Tigáz eredménye.
Kiugró eredményemelkedést ért el a hazai gázvezeték-üzemeltetők közül a kormányfő-közeli MET áttételes tulajdonában lévő Tigáz-DSO Kft. - derül ki a cégbíróságon már leadott mérlegekből. A leghosszabb, több mint 33 ezer kilométeres, kelet-magyarországi hálózatot üzemeltető társaság 2017-es 3 milliárdos nyereségét tavaly – miután a céget 1996-ban privatizáló olasz ENI-től a MET tulajdonába került - 24 milliárdra növelte. Ehhez képest a fővárosi rendszert üzemeltető, állami NKM Földgázhálózati Kft. eredménye maradt körülbelül 2 milliárd, a hasonló hátterű NKM Észak-Dél Zrt. profitját félmilliárdról egymilliárdra emelte, az E.ON Közép-dunántúli Zrt. nyeresége egymilliárdról 642 millióra esett, míg az E.ON Dél-dunántúli Zrt. háromszázmilliós mínuszból kétszázmilliós pluszba fordult. Habár a Tigáz-cég könyveiből nem derül ki, a MET-nél kérdésünkre közölték, hogy a nyereségből az anyavállalat, vagyis a Tigáz Zrt. nem vesz fel osztalékot. Míg a magántulajdonú energiacsoportok gázhálózati társaságaikból nem vettek fel osztalékot, addig az állami NKM mindkét cégéből kivonta a teljes, összesen hárommilliárdos nyereséget. A – hálózati cégeket általában tulajdonló - gázszolgáltók szintjén hasonló folyamatok figyelhetők meg. Míg a Tigáz Zrt. tavaly másfél milliárdosról 26 milliárdosra növelte eredményét, addig az állami NKM Földgázszolgáltató eredménye némi csökkenéssel lényegében maradt 7 milliárd körül. Bár az E.ON Hungária a nemzetközi számviteli szabályok szerint ötszázmilliós veszteségből tavalyra 35 milliárdos nyereségbe fordult, ez leginkább árampiaci tevékenységének tudható be. E hármasból ugyanakkor egyedül az E.ON visz haza osztalékot: mintegy kilencmilliárd forintot. A Tigáz eredményugrása már csak azért is fura, mert a gázhálózat-üzemeltetés bevételei a papíron egységes elvek alapján kiszámolt állami tarifákból tevődnek össze. Igaz, míg korábban ez a számítás átláthatónak számított, a 2013-as rezsicsökkentés előzményeként a Fidesz titkosította a kalkulációkat, illetve sokak szerint indokolatlan terheket rótt a gázvezeték-cégekre. Erről máig uniós kötelezettségszegési eljárás zajlik. Habár az elmúlt évek során a lakossági gáztarifa nem változott, annak belső szerkezetét a kormány és a közműhivatal negyedévente változtatgatta. Eszerint folyamatosan csökkent a gáz mint termék belső díja és nőtt a hálózatokra fordítható hányad. A nagy hazai gázcégek közül az elmúlt évtizedek során tartósan a legrosszabb eredményeket éppenséggel az akkor még olasz hátterű Tigáz mutatta fel. Miután az Orbán-kabinet tovább csavart a srófon, az olaszok mellett a német RWE és a francia Engie is megszabadult magyar gázeszközeiktől. Utóbbiak rendre az állam tulajdonába kerültek. Most ugyanakkor a MET-cég jóval nagyobb nyereséget ért el az államiaknál. Az egykoron a Mol bázisán alakult, energiakereskedelemmel foglalkozó, központját mára Svájcba áttelepítő MET összetett, offshore-jellegű részvényesi hálózatában az elmúlt idők során megjelent például a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István, tavaly pedig állítólag szinte teljes egészében átvette az exmolos menedzser, Lakatos Benjámin. 2018-ban amúgy az öt éve szintén MET-kézbe került Dunamenti Erőmű százmilliós tavalyelőtti eredményét kétmilliárd fölé emelte. A tulajdonos ezt is a cégben hagyja.

Nálunk előzi a magyar oligarchát a horvát

Kevéssé rózsás képet fest a MET-ről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal épp a parlament asztalán fekvő éves jelentése. Eszerint a hazai gáz-nagykereskedelmi piacon „a PPD Hungária Kft. térnyerése figyelhető meg a MET Magyarország Zrt.-vel szemben”. Grafikonjuk tanúsága szerint előbbi cég lényegében átvette a MET körülbelül ötödrésznyi piaci részesedését. A PPD egy 18 éves, horvát alapítású energiakereskedő, amit később - magyar áttétellel – az E.ON vett át és 2011-ben eladtaPavao Vujnovac horvát vállalkozónak. Azóta felívelt a PPD csillaga, hisz az orosz Gazprom e céggel kötött hosszú távú gázszerződést Horvátország ellátására. Vujnovacot így hírbe hozzák úgy az orosz gázmultival, mint az országot irányító jobbközép HDZ-vel is. A MET-nél a piaci átrendeződést lapunknak nem kívánták kommentálni.

Gázvezetékcég-eredmény (milliárd forint)

 2017 / 2018 Tigáz DSO 3,2 / 24,4 NKM Földgázhálózati 2 / 2,2 NKM Észak-Dél 0,5 / 1,1 E.ON Közép-dunántúli 1,1 / 0,6 E.ON Dél-dunántúli -0,3 / 0,2 Forrás: Igazságügyi Minisztérium

Szerző

324,92 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.31. 07:26

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
Az euró 324,92 forinton forgott reggel hét órakor, 13 fillérrel emelkedett az árfolyama a csütörtök esti 324,79 forinthoz képest. A dollár árfolyama 291,65 forintról 291,97 forintra, a svájci franké pedig 289,46 forintról 290,43 forintra erősödött. A jent 2,6773 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,6589 forinttal. Az euró 1,1128 dolláron forgott péntek reggel, 0,02 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,25 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1187 frankon jegyezték. Egy dollárért 1,0053 frankot kértek, 0,22 százalékot veszített értékéből a dollár. A jenhez képest 0,53 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 109,02 jent ért. 
Szerző
Témák
forint euró dollár

Mégis lesz agrárnapelemprogram

Publikálás dátuma
2019.05.30. 20:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Orbán-kormány a 2017-ben meghirdetett, majd tavaly lefújt agrárnapelem-programhoz hasonló rendszer kidolgozásába fog.
Négymilliárd forintot különít el a kormány „naperőművek termőföldi telepítésére” - derül ki a ma esti Magyar Közlönyből. Orbán Viktor ez év végi határidővel felhívja az illetékes minisztereket a kisteljesítményű naperőművek termőföldi telepítésére vonatkozó törvényi környezet felülvizsgálatára - beleértve a hálózati csatlakozás és a menetrend be nem tartásának pótdíjazási szabályait is -, illetve a megfelelő csatlakozásokhoz szükséges állami beruházások megszervezésére. A határozat erőteljesen hasonlít Lázár János egykori kancelláriaminiszter 2017 végi földművesnapelemes kezdeményezéséhez. Igaz, az akkori kormányhatározat a mostaninál jóval konkrétabb célokat fogalmazott meg. Eszerint hatszáz, majd később háromezer földművest szerettek volna egyenként fél-fél megawattos napelemtelep kialakítására bírni nehezen művelhető mezőgazdasági területeken. Olyannyira, hogy ennek nyomán kívánták lenullázni az ország árambehozatalát. A célhoz akkor nyolcmilliárdot különítettek el, illetve vissza nem térítendő támogatást ígértek. Az az Agrárkamara által akkor százmillió forint fejében elvégzett igényfelmérés állítólag élénk érdeklődést mutatott. A választások után azonban, tavaly év végén az új Orbán-kabinet a kezdeményezést egy mondatos határozattal eltörölte. Azóta – többnyire a DK-s Vadai Ágnes visszatérő kérdéseire - az illetékes innovációs és technológiai tárca leginkább kitérő válaszokat adott arra a kérdésre, hogy miért törölték el az agrárnapelem-programot és mit ajánlanak helyette. Cseresnyés Péter parlamenti államtitkár például uniós támogatási kiírásokat ajánlott, ám mint kiderült, azon agrárgazdálkodók vagy nem indulhatnak, vagy csak saját energiaigények kielégítésére.
Szerző
Témák
agrárium napelem