Márciusban már 367 200 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 244 200 forintos nettó átlagfizetést és éves szinten 10,2 százalékos növekedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva még szebb számok jöttek ki: őket kivéve már átlagosan bruttó 377 100 forintot keresett márciusban az átlagos munkavállaló.
A KSH azonban - bár elvileg január óta rendelkezésére áll a teljes munkavállalói létszámra vonatkozó adatbázis - továbbra is csupán a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozók bérét veszi figyelembe az átlagbérszámításkor. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió munkavállaló fizetési adataival nem számolnak. Mégpedig éppen azokéval nem, akik a minimálbér vagy a garantált bérminimum körüli béreket keresik csak.
Ezeket a fizetéseket is beszámítva szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál harmadával kisebb – úgy 246 ezer forint körül - lenne az átlagbér. A KSH arra hivatkozik, hogy az új adatbázis – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) havonta beküldött céges adóbevallások – éppen az öt főnél kisebb cégek esetén hiányos. A NAV viszont nem válaszol arra a kérdésre, hogy valóban alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük.
Az elemzők ebben az évben 10 százalék körüli bérnövekedést várnak a kifeszített munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség miatt, a reálbér növekedése viszont csak 6,5-6,7 százalék között lehet.
