„Most kell tüntetni az MTA-ért!”

Publikálás dátuma
2019.05.31. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ha a közigazgatási bíróságok ügyében hátrálására lehetett bírni a kormányt, akkor az MTA ügye sincs veszve – vélik kutatók, akik vasárnapra tüntetést szerveznek.
 – Most kell kiállni a Magyar Tudományos Akadémiáért (MTA), most van esély arra, hogy legyen kézzelfogható eredménye a tüntetésnek – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Emese, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egyik alapítója, aki szerint a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló tervek visszavonása is azt mutatja: meghátrálásra lehet kényszeríteni a kormányt. Úgy véli, az európai parlamenti választások után a Fidesz-KDNP-n nagy a nemzetközi nyomás, és akár az is elképzelhető, hogy az MTA ügyében visszavonulót fújnak. – Vasárnap délután kettőkor mindenkinek az utcán a helye, akinek fontos a magyar tudomány jövője – mondta. A kormány – az MTA-val kötött eddigi megállapodásokat és az Akadémia Közgyűlésének határozatát figyelmen kívül hagyva – törvénymódosítással fosztaná meg mind a 15 kutatóintézetétől az Akadémiát. Emellett arra is kötelezné, hogy az intézetekhez tartozó ingatlanokat, eszközparkokat ingyenes használatra adja át az újonnan létrehozandó, állami Eötvös Loránd Kutató Hálózatnak. Az MTA szerint ez elfogadhatatlan és az Alaptörvényt is sérti. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón úgy tett, mintha nem értené, mi az MTA problémája, szerinte ugyanis az akadémiai vagyon állami vagyon. – Az MTA magánjogi jogalany, a tulajdona magánjogi tulajdon, ami közcélokat szolgál. Ilyen értelemben magántulajdonnak tekinthető, ezzel a miniszternek is tisztában kellene lennie – mondta Szilágyi Emese, aki a jogtudomány területén végez kutatásokat. Az MTA delegációja csütörtökön találkozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőivel, hogy megtegyék észrevételeiket az akadémiai törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Érdemi egyeztetés azonban nem volt, az MTA egy jegyzék formájában adta át állásfoglalását az ITM-nek. Ebben leszögezték: változatlanul fenntartják korábbi álláspontjukat arról, hogy a kutatóhálózatnak az Akadémiánál kell maradnia, egy „a kormány céljait jobban szolgáló” irányítási struktúrával. Vagyis az MTA továbbra is kompromisszumos megoldást javasol az ITM egyoldalú, politikai szempontok által vezérelt javaslatai helyett. Leszögezték azt is: egyedi magánjogi szerződések keretében kívánják és fogják – a szükséges mértékben – biztosítani jelenlegi intézményeik számára az MTA tulajdonában lévő vagyontárgyak használati jogát. A kormány terveivel az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör sem ért egyet. Mint szerdai nyilatkozatukban írták, a kutatóhálózat leválasztását célzó törvénytervezet alkotmányellenes, antidemokratikus és elhibázott. A fiatal kutatókból álló Lendület Kutatócsoport pedig arra hívta fel a figyelmet: az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. 

Vonulás az Akadémiáért

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délután két órára szervez tüntetést Budapesten, a gyülekező a Fővám téren lesz, innen vonulnak az MTA elé. A megmozdulásra Pálinkás József korábbi MTA-elnök is mozgósított. „Mindenkinek el kell jönni! Ez nem akadémiai ügy! Ez a magyar szabadság ügye! Ha ez elvész, senki nem lesz biztonságban az önkény ellen!” – írta.

Szerző
Témák
MTA

Megússzák a büntetést a kamupártok emberei

Publikálás dátuma
2019.05.31. 08:28
Illusztráció: Tóth Gergő
Az érintett körzetek nagy részében 14 hónap alatt sem a választási iroda, sem a választási bizottság elnökét nem hallgatta meg a rendőrség.
Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánlás-hamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig – írja a HVG. Mindkettőben a Bács-Kiskun megyei Ügyészség járt el, amely mindkét esetben hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amiért a vádlottak azt állították, ők maguk gyűjtötték az ajánlásokat, miközben valójában nem. A büntetéseket nem igazán lehet súlyosnak nevezni: 
az egyik eset két, büntetett előéletű vádlottjára próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, illetve közérdekű munkát szabott ki a bíróság, két büntetlen előéletűt pedig próbára bocsátott. A másik esetben ismeretlen mértékű pénzbüntetést kapott az elkövető.

Az ORFK összesítése szerint a 112 nyomozásból:
  • 12-őt átminősítettek választás rendje elleni bűncselekményre
  • 15-öt megszüntettek,
  • 31-et felfüggesztettek,
  • 17-et pedig hatáskör hiánya miatt áttettek a NAV-hoz.
Jelenleg 35 büntetőeljárás zajlik – írja a lap.  Az Átlátszó tavaly nyáron mind a 106 egyéni választókerület választási irodáját megkereste, hogy összesen hány visszaéléssel találkoztak, illetve tettek-e ezek miatt feljelentést – ez utóbbi kérdésre a 80 válaszadó közül 27 válaszolt igennel. Őket most – közel egy év után – újra megkereste a HVG a kérdéssel, hogy mit tudnak a nyomozások állásáról, és hogy a választási szervek vezetőit kihallgatta-e már a rendőrség vagy a nyomozóhatóság. A 27 megszólított közül 15 válaszolt a lapnak. Az érintett körzetek nagy részében 14 hónap alatt sem a választási iroda, sem a választási bizottság elnökét nem hallgatta meg a rendőrség, és a nyomozás állásáról sincsen információjuk. 
Ahol pedig kaptak információt, ott az eljárást a legtöbb esetben felfüggesztették, arra hivatkozva, hogy az elkövető kiléte nem megállapítható.

Szerző
Témák
kamupártok

Választmányi helyosztó

Publikálás dátuma
2019.05.31. 08:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Szombaton dönti el az MSZP választmánya azt, hogy ki lesz a párt európai parlamenti (EP) képviselője – mert bár a szocialisták hivatalos álláspontja egyértelműnek tűnik, valójában nem az.
Emlékeztetőül: az EP-választáson 6,6 százalékos eredményt elérő szocialisták egy embert delegálhatnak az Európai Parlamentbe. Listájukat Tóth Bertalan vezeti, a pártelnök viszont itthon marad, hogy az őszi önkormányzati választásra készítse fel az MSZP-t. A szabályok szerint a megüresedett képviselői helyekről a választmány dönt. Ha a párt parlamentjének nevezett testület nem foglal állást, akkor a kongresszus által szentesített névsorban következő jelölt emelkedik brüsszeli képviselővé – ebben az esetben automatikusan Ujhelyi István menne újra Brüsszelbe, a kampányfőnök ugyanis a lista második helyezettje. Csakhogy a jelek szerint a választmány akarata eltérhet a kongresszusétól, azt pedig Szanyi Tibor, a lista harmadik helyezettje vetette fel először, hogy ez a testület döntsön a mandátum sorsáról.
A választmány mozgástere ebben az ügyben meglehetősen tág, hiszen lista bármelyik nevére rámutathat – függetlenül attól, hogy az hanyadik a lajstromban. Ami a testületet korlátozza, az az elnökség álláspontja. A vezérkar ugyanis javaslatot tehet a brüsszeli mandátum betöltésére. És itt kezd bonyolódni a képlet. Ha a választmány az ajánlatot visszadobja, azt az elnökség ellene irányuló kvázi bizalmi szavazásként értékelheti, és lemondhat vagy felajánlhatja lemondását, mondván az önkormányzati választásokra is a választmánnyal együtt kell felkészítenie a pártot, de ez a jelek szerint nem fog menni. Márpedig ha a vezérkar távozik, akkor egy felmenő rendszerű tisztújítás veszi kezdetét az MSZP-ben, ami a nyarat el is viszi, így a párt érdemben képtelen lenne felkészülni az önkormányzati választásokra.
Szerző
Frissítve: 2019.05.31. 08:55