Jegyzékben kéri az MTA a kutatóhálózatot elvenni hivatott törvénytervezet átgondolását

Publikálás dátuma
2019.05.30. 20:41

Fotó: Népszava
Tételesen sorolják, hogy mi az, amiről megegyeztek már a Palkovics-féle minisztériummal, mégis kimaradt a törvénytervezetből.
Jegyzéket adták át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) képviselői május 30-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőinek - közölte a tudós testület csütörtökön. A közleményben az MTA kiemelte, hogy változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott:
a kutatóhálózat maradjon az akadémiánál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával.

A jegyzék tételesen felsorolja az összes olyan rendelkezést, amik az ITM és az MTA stratégiai és szakmai munkacsoportjának konszenzussal elfogadott határozataiból nem teljesülnek a törvénytervezetben. Az MTA kéri e határozatok érvényre juttatását.
Többek között a főhivatású kutatói foglalkoztatás és az alapellátási támogatás visszaemelését kérik, és amellett is állást foglalnak, hogy az átalakítás 2020. január 1-jétől lépjen hatályba. A jegyzékben az MTA leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek szerintük az alaptörvénybe ütköznek. Az MTA egyedi magánjogi szerződések keretében kívánja és fogja - a szükséges mértékben - biztosítani jelenlegi intézményei számára a tulajdonában lévő vagyontárgyak használati jogát - írják.
A jegyzék külön foglalkozik a törvénytervezet azon pontjaival, amelyek az MTA köztestületét érintik a kutatóhálózati átalakítással összefüggésben, valamint azokkal a tervezett változásokkal is, amelyek az MTA szerint nem indokolhatók a törvényjavaslat deklarált céljaival. Ezek között az MTA kéri változatlanul hagyni az MTA-törvény azon rendelkezését, amely az akadémiai költségvetési szervek felsorolását tartalmazza.
A közlemény felidézi azt is, hogy az MTA fiatal kutatói, a Lendület kutatócsoport-vezetők május 30-án nyílt levelet jelentettek meg, amelyben arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt és a kormányt, hogy "ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet" ne támogassák. A levelet több mint 100 kutatócsoport-vezető írta alá.
Frissítve: 2019.05.31. 16:44

Megszólaltak a túlélők: túl későn jött a segítség

Publikálás dátuma
2019.05.30. 20:19

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A Hableányról vízbe zuhant emberek tehetetlenül nézték, ahogy elsodorja az ár utastársaikat, a mentőalakulatok pedig csak nem jöttek. Sokan több családtagjukat is elvesztették szerda éjjel.
Túl későn érkezett a segítség, nyilatkozták a szerda este 35 emberrel a fedélzetén elsüllyedt turistahajó megmentett utasai a Yonhap dél-koreai hírügynökségnek. Heten élték túl a balesetet, 21 embert - 19 turistát és a két fős legénységet - eltűntként keresnek.
"Olyan gyors volt az áramlás, az emberek elsodródtak, és csak nem jött a segítség"

- fogalmazott egyikük, a 31 éves Jung. Ő a fedélzeten fényképezett, amikor közeledni látta a szállodahajót, de meg sem fordult a fejében, hogy összeütközhetnek. A baleset után a vízbe zuhant, később sikerült megkapaszkodnia egy mentőbójába, és még egy másik utasnak, a 32 éves Yoonnak is sikerült egy életmentő kötelet dobnia.
Yoon szerint nagyjából tízen lehettek a hajó belsejében, amikor az felborult. Mindenki más a fedélzeten fényképezett, vagy készülődött a leszálláshoz, aztán azonnal a vízbe zuhant a baleset miatt. Vacogva várták a mentőket, miközben tehetetlenül nézték a többi, távolodó utas újra és újra elmerülő fejét.
"A később megérkező mentőcsapat csak azokat az embereket húzta ki, akik, mint én, eleve megkapaszkodtak, és kint voltak a vízből"

- nyilatkozta a 60 éves Ahn, aki szintén a túlélők között van.
A Yonhapnak egy 31 éves, bolti eladóként dolgozó nő arról is mesélt, ő 28 éves öccsével jött Magyarországra. Öccsét kikapcsolódni hozta el, miután nemrég kirúgták munkahelyéről. Ő is a 19 eltűnt utas egyike. A nő egyből felhívta szüleiket a baleset után, akik azonnal Budapestre indultak. Egy családtagja az utazást szervező turisztikai ügynökséget hibáztatja.
Hwang, egy 49 éves nő is a túlélők között van. Három hozzátartozójával jött Budapestre, akik szerda éjjel eltűntek a vízben.
A legfiatalabb áldozat egy 6 éves kislány, aki 38 éves anyjával és 60 körüli nagyszüleivel utazott. Egy szomszédjuk szerint nagymamája 60. születésnapját ünnepelhették a tragikus úttal.
A túlélők azt nyilatkozták, egy belvárosi szállodába vitték őket, miután kikerültek a kórházból.
Szerző
Frissítve: 2019.05.30. 21:47

„Vagy felébred a döntéshozó a figyelmeztetésekre, vagy valahol egyszer csak megroppan a rendszer”

Publikálás dátuma
2019.05.30. 19:49

Fotó: Shutterstock
Elunták a kormányzat hallgatását – ezzel magyarázta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt, hogy szerdán kemény hangú állásfoglalást tettek közé honlapjukon. Egyebek mellett sérelmezték, hogy hiába egyeztettek csaknem egy éven át az egészségügyi ágazatban szükséges béremelésekről, és zárult kölcsönös elégedettséggel a tárgyalássorozat, semmi nem változott. A közlemény végén a kamara felteszi a kérdést, hogy az egymást érő egészségügyi botrányok és a túlmunka egyre gyakoribb megtagadása mikor éri el azt a szintet, amikor a kormány már hajlandó érdemi lépéseket tenni. Ám hiába futott végig a kamara segélykiáltása az elmúlt 24 órában a sajtón a kormányzat azóta sem reagált semmit. Ezzel együtt Éger úgy vélte, muszáj volt a kamara vezetőtestületének megszólalnia. Ma ugyanis a biztonságos betegellátás már az önként vállalt túlmunkával és a munkajogi szabályok sorozatos megsértésével sem biztosítható. Bármelyik pillanatban szakadhat a rendszer, most a traumatológusok, máskor meg más szakmák jelzik, hogy annyiért, amennyiért most kell, nem hajlandók dolgozni. „Vagy felébred a döntéshozó a figyelmeztetésekre, vagy valahol egyszer csak megroppan a rendszer” – állította a kamara elnöke. Az elnök szerint érthetetlen az is: miközben nincs elég szakember a betegágyak mellett, 1200 orvos és mintegy 3500 szakdolgozó fél éve vár annak elbírálására, hogy dolgozhat-e tovább, ha eléri a nyugdíjkorhatárt. A kamara elnöke szerint további súlyos diszkrimináció az egészségügyben dolgozókkal szemben az: míg a Munka Törvénykönyve alá tartozók, ha nyugdíj mellett dolgoznak januártól csak a 15 százalékos személyi jövedelem adóra kötelezettek, a közalkalmazotti státuszú egészségügyieknek viszont az összes közterhet fizetniük kell.
Szerző