Közvetve ugyan, de élesen bírálta az amerikai elnököt a német kancellár, amikor a Harvard Egyetem díszdoktorává avatták – írja a Die Welt.
Szokatlanul érzelmes felszólalásában Merkel rámutatott, hogy a protekcionizmus a kereskedelmi viszályokkal együtt a szabad világkereskedelmet és azon keresztül a jólét alapjait veszélyezteti. Úgy fogalmazott, hogy minden eddiginél jobban szükség van a sokoldalú gondolkodásmódra és cselekvésre, hiábavaló, ha az államok a saját szakállukra lépnek, amire a sokezer jelenlévő tanár, diák és hozzátartozó éljenezve reagált. A szónok kitért arra, hogy globális, nem pedig nemzeti megközelítésre van szükség, nyitottnak kell lenni a világra, nem szabad elszigetelődni és közösen kell eljárni, nem pedig egyedül.
A klímaváltozásról szólva kifejtette, hogy ami emberileg csak lehetséges, azt meg kell tenni, mert a jelentségnek megálljt kell parancsolni, hiszen az az egész emberiséget fenyegeti. Ez most még lehetséges, de mindenkinek ki kell vennie belőle a részét. Egyedül azonban nem fog sikerülni. Egyúttal őszinteségre hívott fel, mert az nem lehet, hogy bárki igazságnak nevezze a hazugságot. A hazugságot pedig annak kell minősíteni, ami. Ennél a kijelentésénél sokan felállva tapsoltak. A politikus beszélt arról is, hogy ki kell tartani az elidegeníthetetlen értékek mellett, azoknak kell meghatározniuk a tetteket. Sürgette, hogy a nemzetközi közösség álljon ki a demokráciáért és az elvekért. Mert a szabadság, demokrácia, béke és jólét nem magától értetődő.
Megállapította, hogy falak leomolhatnak, diktatúrák eltűnhetnek, a felmelegedést meg lehet fékezni, az éhséget le lehet győzni és a betegségeket fel lehet számolni. Továbbá meg lehet szüntetni a menekülthullám okait. Ehhez azonban nem azt kell nézni, hogy mi az, ami nem megy, hanem azt, hogy mit lehet tenni. A saját jövőjére vonatkozó mondatokból az derült ki: lehet, hogy mégiscsak marad a politikánál.
