Szemétszedésért ingyenes kajakozást ad egy dán cég

Publikálás dátuma
2019.06.01. 11:11

Fotó: Frithjof Fosse / Greenkayak
A kajakozás közbeni szemétszedéssel 2017 óta már 11 tonnányi hulladékot gyűjtöttek össze Koppenhága kikötőjében, a programot most kiterjesztik Dublin, Bergen és Hamburg vizeire is.
Mivel a természetben található szemét mindannyiunk felelőssége, a felszámolásának is közös ügynek kell lennie – vallja egy dán cég, amely ingyenes kajakozási lehetőséget kínál mindenkinek, aki a „szembejövő” hulladékot összegyűjti, és ezt a tényt a közösségi oldalain posztolja is – számolt be a Roadster.
A kétszemélyes kajakokkal egyelőre Dániában, Németországban, Svédországban és Norvégiában lehet evezés közben szemetet szedni. Ezzel a módszerrel 2017 óta már 11 tonnányi hulladékot gyűjtöttek össze Koppenhága kikötőjében, és most már Dublin, Bergen és Hamburg vizeire is kiterjesztik a programot.
„Dániában szeretnek az emberek kiülni a kanálisok partjaira, ám sajnálatos módon közben az úszó szemetet kell nézniük. Ilyenkor nem dobhatod le a felsődet és ugorhatsz be a vízbe, viszont beülhetsz egy kajakba és máris tehetsz valamit az ügy érdekében

– magyarázta Tobias Weber-Andersen, a GreenKayak alapítója.

Szerző

Ezrével öli az alaszkai madarakat a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2019.05.31. 18:34

Fotó: SAMUEL BLANC / Samuel Blanc / Biosphoto
Közel tízezer madár is éhen halhatott 2016 végén, mert a táplálékukat jelentő halak északra úsztak a melegedő óceánvíz elől.
Az éghajlatváltozás is szerepet játszott több ezer kontyos lunda pusztulásában Alaszka partjainál - állapították meg a kutatók, akik szerint a tengeri madarak éhen haltak, amikor a táplálékukat jelentő halak északra úsztak a melegedő óceánvíz elől.
Csak 2016 októbere és 2017 januárja között, három hónap alatt több mint 350 tengeri madár tetemét sodorta partra a víz a Bering-tengeren fekvő Szent Pál-szigeten - írja a BBC hírportálja. Az elpusztult madarak többsége kórosan lesoványodott kontyos lunda (Fratercula cirrhata) volt, de egy másik tengeri madár, a bóbitás alka (Aethia cristatella) is nagy számban előfordult a tetemek között.
Az amerikai szakemberek szerint 3150 és 8500 közötti madár pusztulhatott el mindössze néhány hónap leforgása alatt.

"Az egyre gyakrabban előforduló és egyre nagyobb volumenű tömeges pusztulások a klímaváltozással állhatnak összefüggésben" - mondta Timothy Jones, a Washingtoni Egyetem munkatársa, aki a Plos One című folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője volt.
A kutatók az alaszkai partok közelében, a Bering-tengeren élő kontyos lundákra fókuszálták a tanulmányukat. Ezek madarak hallal és gerinctelen tengeri állatokkal táplálkoznak. A szakemberek aggódnak, mert a szokatlanul meleg óceánvíz súlyos változásokat eredményez az óceáni táplálékhálózatban. Az elpusztult kontyos lundák többsége épp vedlési ciklusban lévő felnőtt példány volt. A kutatók szerint a tollhullatás amúgy is stresszes időszak a madarak számára, és az, hogy vedlés előtt nem jutottak elegendő táplálékhoz, jelentősen csökkenthette a túlélési esélyeiket.

Korallokkal teli kertet találtak a Mariana-árok fenekén

Publikálás dátuma
2019.05.31. 10:42

Fotó: XINHUA / AFP
Színpompás koralloknak és szivacsoknak otthont adó „tengerfenéki kerteket” fedeztek fel kínai kutatók a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén található Mariana-árokban.
A Kohszüe (Tudomány) elnevezésű kutatóhajón dolgozó szakemberek egy távirányítású vízi járművel (ROV) térképezték fel a mélytengeri árok déli részén magasodó tengeri hegy keleti gerincét. A valós idejű videók révén a kutatók elsőként 880 méteres mélységben figyeltek meg egy virágállatokkal, szivacsokkal és kígyókarúakkal teli „kertet”, majd a további vizsgálatok során újabb területeket fedeztek fel.
A kutatóhajón dolgozó Hszü Kujtung szerint egy ilyen oligotróf – tápanyagban szegény – óceánterületen nagyon nagy ritkaságnak számítanak az ilyen színpompás korallerdők. A Csendes-óceán ezen vidékén a felszíni és a tengerfenéki vizek ritkán cserélődnek egymással, mivel egész évben állandó a hőmérséklet, mindez pedig azt jelenti, hogy a tengerfenéken lévő tápanyagok nem jutnak fel a felszínre. Hszü szerint azonban a vizsgált tengeri hegy keleti gerincét érintő óceáni áramlatok összetettek és gyorsak, ezért rengeteg szerves anyagot képesek szállítani a korallokhoz. A kutató hozzátette, hogy az érintett területen a tengerfeneket nagyméretű sziklák borítják, amelyek biztos alapot nyújtanak a korallok és szivacsok számára.
A Mariana-árokban található a Föld legmélyebb pontja, a Challenger-mélység, ahol a tenger mélysége 11 034 méter.
Szerző