Márciusra halasztják az azonnali fizetést

Publikálás dátuma
2019.05.31. 12:41

Fotó: Shutterstock
A lakossági és vállalati ügyfelek számára csak 2020. március 2-ától lesz elérhető az azonnali fizetési rendszer, július 1-jétől éles próbaüzem lesz.
Ahogyan az a korábbi nyilatkozatok alapján már várható volt, elhalasztják az azonnali átutalási rendszer július 1-jétől tervezett indulását. Egy hónap múlva csak az éles próbaüzem kezdődik, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig 2020. márciusától lesz elérhető az azonnali fizetés. A jegybank közleménye szerint „az MNB és a GIRO Zrt. oldaláról az infrastruktúra teljes mértékben készen áll az éles üzemi működésre, ugyanakkor a piaci szereplők oldalán azonosított kockázatok miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2019. május 28-i ülésén úgy döntött, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzése és a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérése érdekében az ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető.” Emlékeztettek: az azonnali fizetési rendszer létrehozásáról még 2017 elején hozta meg a döntést jegybank. Az azonnali átutalás lényege, hogy az év minden napján, 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet majd átutalásokat teljesíteni, és lehetőség lesz a jelenlegi hosszú számlaszámok helyett a kedvezményezett más azonosítóját például mobiltelefonszámát vagy e-mailcímét megadni. „A példa nélküli beruházás a hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli, ezért a jegybank folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését. Ennek fényében indokolt, hogy a vonatkozó rendeletben meghatározott 2019. július 1-i időpontban csak a rendszer éles próbaüzeme induljon meg, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor. A döntést megalapozó rendeletmódosítás értelmében a 2020. március 2-i határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására.” – írta a jegybank. A döntés nem váratlan, a Magyar Bankszövetség már pár hete kérte a határidő eltolását. Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki kormányinfón pedig azt mondta: a döntést ugyan a jegybank hozza meg, de tárcája támogatná egy tesztidőszak bevezetését. Mint megírtuk: az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító GIRO készen áll, a pénzintézeteknek azonban nagy kihívást jelent lefejleszteni és a meglévőhöz hozzákapcsolni az új rendszert, biztosítani a 24 órás hozzáférést. Bartha Lajos, MNB ügyvezető igazgatója kedden egy konferencián a bankok felkészültségvel kapcsolatban azt mondta: mindenki komolyan vette a feladatot, és a többség készen áll, de 35 szereplő van, különböző méretekkel, problémákkal és felkészültséggel. Már akkor jelezte: a jegybank a biztonságos indulásra fog törekedni.      
Szerző

Megugrott az élelmiszerek ára az elmúlt négy évben

Publikálás dátuma
2019.05.31. 11:19

Fotó: Molnár Ádám
A fejes káposzta az abszolút csúcstartó, 226 százalékkal kerül többe.
A Pénzcentrum arról közölt egy összeállítást pénteken, hogy mennyit is drágultak az egyes termékek Magyarországon az elmúlt 4 évben. A portál a KSH adatsorai alapján megállapította, hogy a fejes káposzta az abszolút csúcstartó, négy év alatt 226 százalékot drágult. A második a vöröshagyma 152 százalékos áremelkedéssel. A késő burgonyának 136 százalékkal növekedett az ára a boltokban mindössze 4 év leforgása alatt, míg a paradicsom csaknem negyedével drágult. Érdekesség az élelmiszerek kapcsán, hogy mialatt a ponty kilója 1080 forintról 2170-re emelkedett, ami 101 százalékos drágulás, addig a legtöbb hústermék minimálisan (10 százalék alatt) drágult, vagy olcsóbb is lett a vizsgált időszakban. Az olasz felvágott 2019. áprilisában 22,8 százalékkal kerül többek, mint 2015. januárjában. Nagyon megszaladt a párizsi árcédulája is, négy év alatt 19,4 százalékkal drágult. A kolbász és a gépsonka nagyjából hét százalékot drágult a vizsgált időszakban, a sertés rövidkaraj pedig 4,2 százalékkal kerül többe napjainkban, mint 2015-ben. A baromfihús olcsóbb lett az évek során, ahogyan a karaj kivételével a vizsgált sertéshúsok is. A csirkecombot majdnem 23 százalékkal adják olcsóbban, mint négy éve, a bontott csirke és a szárny kilója pedig több mint 15 százalékkal lett olcsóbb. A pulyka- és a csirkemell 4 illetve 4 százalékkal kerül kevesebbe most, mint négy évvel ezelőtt, a sertéscomb ára pedig 7,6 százalékot csökkent ez idő alatt. A tejek között a 2,8%-os ESL 2,45 százalékkal lett olcsóbb, a másfél százalékosé pedig 4,78-cal csökkent.  A portál szerint összességében elmondható, hogy a KSH 93 terméket vizsgáló vásárlói kosarában
az élelmiszerek (42 ilyen van) átlagára 11,71 százalékkal növekedett 4 év alatt, 726 forintról 811-re.

Az egyéb termékek (ruha, cipő, háztartási cikkek, újság, stb.) kevésbé drágultak: a 33 vizsgát tétel átlagára 11313 forintról 11950-re növekedett, ami 5,63 százalékos drágulást jelent. A legdurvábbat a szolgáltatások (hajvágás, vezetési oktatás, csatornadíj, múzeumi belép stb.) drágultak 2015 és 2019 között: a KSH által vizsgált 16 tétel átlagára 10291 forintról 13214 forintra, 28,4 százalékot emelkedett 4 év alatt.
Szerző
Témák
élelmiszerek KSH

MET-kézben megtáltosodott a Tigáz

Publikálás dátuma
2019.05.31. 09:00

Fotó: Shutterstock
Tavaly, miután a kormányfőhöz közel álló MET-hez került, kilőtt a kelet-magyarországi Tigáz eredménye.
Kiugró eredményemelkedést ért el a hazai gázvezeték-üzemeltetők közül a kormányfő-közeli MET áttételes tulajdonában lévő Tigáz-DSO Kft. - derül ki a cégbíróságon már leadott mérlegekből. A leghosszabb, több mint 33 ezer kilométeres, kelet-magyarországi hálózatot üzemeltető társaság 2017-es 3 milliárdos nyereségét tavaly – miután a céget 1996-ban privatizáló olasz ENI-től a MET tulajdonába került - 24 milliárdra növelte. Ehhez képest a fővárosi rendszert üzemeltető, állami NKM Földgázhálózati Kft. eredménye maradt körülbelül 2 milliárd, a hasonló hátterű NKM Észak-Dél Zrt. profitját félmilliárdról egymilliárdra emelte, az E.ON Közép-dunántúli Zrt. nyeresége egymilliárdról 642 millióra esett, míg az E.ON Dél-dunántúli Zrt. háromszázmilliós mínuszból kétszázmilliós pluszba fordult. Habár a Tigáz-cég könyveiből nem derül ki, a MET-nél kérdésünkre közölték, hogy a nyereségből az anyavállalat, vagyis a Tigáz Zrt. nem vesz fel osztalékot. Míg a magántulajdonú energiacsoportok gázhálózati társaságaikból nem vettek fel osztalékot, addig az állami NKM mindkét cégéből kivonta a teljes, összesen hárommilliárdos nyereséget. A – hálózati cégeket általában tulajdonló - gázszolgáltók szintjén hasonló folyamatok figyelhetők meg. Míg a Tigáz Zrt. tavaly másfél milliárdosról 26 milliárdosra növelte eredményét, addig az állami NKM Földgázszolgáltató eredménye némi csökkenéssel lényegében maradt 7 milliárd körül. Bár az E.ON Hungária a nemzetközi számviteli szabályok szerint ötszázmilliós veszteségből tavalyra 35 milliárdos nyereségbe fordult, ez leginkább árampiaci tevékenységének tudható be. E hármasból ugyanakkor egyedül az E.ON visz haza osztalékot: mintegy kilencmilliárd forintot. A Tigáz eredményugrása már csak azért is fura, mert a gázhálózat-üzemeltetés bevételei a papíron egységes elvek alapján kiszámolt állami tarifákból tevődnek össze. Igaz, míg korábban ez a számítás átláthatónak számított, a 2013-as rezsicsökkentés előzményeként a Fidesz titkosította a kalkulációkat, illetve sokak szerint indokolatlan terheket rótt a gázvezeték-cégekre. Erről máig uniós kötelezettségszegési eljárás zajlik. Habár az elmúlt évek során a lakossági gáztarifa nem változott, annak belső szerkezetét a kormány és a közműhivatal negyedévente változtatgatta. Eszerint folyamatosan csökkent a gáz mint termék belső díja és nőtt a hálózatokra fordítható hányad. A nagy hazai gázcégek közül az elmúlt évtizedek során tartósan a legrosszabb eredményeket éppenséggel az akkor még olasz hátterű Tigáz mutatta fel. Miután az Orbán-kabinet tovább csavart a srófon, az olaszok mellett a német RWE és a francia Engie is megszabadult magyar gázeszközeiktől. Utóbbiak rendre az állam tulajdonába kerültek. Most ugyanakkor a MET-cég jóval nagyobb nyereséget ért el az államiaknál. Az egykoron a Mol bázisán alakult, energiakereskedelemmel foglalkozó, központját mára Svájcba áttelepítő MET összetett, offshore-jellegű részvényesi hálózatában az elmúlt idők során megjelent például a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István, tavaly pedig állítólag szinte teljes egészében átvette az exmolos menedzser, Lakatos Benjámin. 2018-ban amúgy az öt éve szintén MET-kézbe került Dunamenti Erőmű százmilliós tavalyelőtti eredményét kétmilliárd fölé emelte. A tulajdonos ezt is a cégben hagyja.

Nálunk előzi a magyar oligarchát a horvát

Kevéssé rózsás képet fest a MET-ről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal épp a parlament asztalán fekvő éves jelentése. Eszerint a hazai gáz-nagykereskedelmi piacon „a PPD Hungária Kft. térnyerése figyelhető meg a MET Magyarország Zrt.-vel szemben”. Grafikonjuk tanúsága szerint előbbi cég lényegében átvette a MET körülbelül ötödrésznyi piaci részesedését. A PPD egy 18 éves, horvát alapítású energiakereskedő, amit később - magyar áttétellel – az E.ON vett át és 2011-ben eladtaPavao Vujnovac horvát vállalkozónak. Azóta felívelt a PPD csillaga, hisz az orosz Gazprom e céggel kötött hosszú távú gázszerződést Horvátország ellátására. Vujnovacot így hírbe hozzák úgy az orosz gázmultival, mint az országot irányító jobbközép HDZ-vel is. A MET-nél a piaci átrendeződést lapunknak nem kívánták kommentálni.

Gázvezetékcég-eredmény (milliárd forint)

 2017 / 2018 Tigáz DSO 3,2 / 24,4 NKM Földgázhálózati 2 / 2,2 NKM Észak-Dél 0,5 / 1,1 E.ON Közép-dunántúli 1,1 / 0,6 E.ON Dél-dunántúli -0,3 / 0,2 Forrás: Igazságügyi Minisztérium

Szerző