Budapest;zajszennyezés;zajártalom;Fővárosi Negyed;

2019-05-31 16:17:54

Csendben belehalunk a zajba

Budapesten csaknem egymillió embernek kell a még elviselhető 45-50 decibel feletti zajterhelésben élnie, sőt, többségük éjszaka is kapja a dózist. Mindez a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka.

Továbbra is súlyos zajártalomban él a főváros lakosainak jó része: a legfrissebb mérési adatokból kiderül, hogy a budapesti lakosság legalább felének, egymillió embernek kell többé-kevésbé folyamatos, határérték feletti zajban élnie, és ebből negyedmillióan vannak azok, akik kifejezetten magas, 70 decibel (dB) feletti zajhatásnak vannak kitéve. Sokan közülük éjszaka sem tudnak pihenni a túl erős hanghatástól. A zajtérképhez készített intézkedési tervből kiderül ugyanis, hogy csaknem 800 ezer embernek éjszaka is zajártalom mellett kell aludnia.

Ráadásul a térképekből az is kirajzolódik, ami más, európai zajfertőzött nagyvárosokra is igaz: ez a fajta ártalom sokkal inkább a szegényebb lakosságot érinti, míg a tehetősebbeket kevéssé. A korábbi méréshez hasonlóan látszik, hogy a fővárosban jobbára csak a hegyvidéki, budai kerületekben élők élnek a zajküszöb alatt, azaz a belvárosból oda hazatérőknek legalább van lehetőségük nyugodt környezetben pihenni, míg a pesti oldal lakónegyedeinek többsége folyamatosan komoly terhelés alatt állnak.

Már a 2007-es budapesti zajtérkép is azt mutatta, hogy a főváros területének nagy részén határérték feletti a terhelés. Ez nagyvárosi lakókörnyezetben, nappal 55 decibelt jelent, ami időszakosan – például építkezés esetén – átmenetileg felmehet 60-65 decibelre. Valójában viszont a belváros területének nagy részén 60-70 decibeles a zaj, a nagyobb utak mentén – Váci út, Bécsi út, Istenhegyi út, valamint az M3-as és M5-ös autópályák bevezető szakaszainál – pedig már 80 decibel fölé emelkedik a terhelés szintje.

A „főbűnös” a közúti forgalom, ezt követi a vasút okozta terhelés – a fővárosban közel 100 ezer embert érint a vasúti zaj – és az utolsó helyen a légiforgalom van. Dacára annak, hogy fura módon a politika miatt ez került az első helyre, ezért az önkormányzati választásokhoz közeledve Tarlós István jelenlegi főpolgármester, illetve Karácsony Gergely egymással versengve lépnek fel a ferihegyi lakosok zajterhelésének csökkentéséért.

De nem csak a nagyobb útvonalak mellett erős a terhelés. A zajtérképekről kiderül, hogy a Margitsziget sem a csöndes elvonulás helye: szinte a teljes területén határérték feletti adatokat mértek. A végül 2018 őszére elkészült új zajtérképekből az derül ki, hogy egy hajszálnyival jobb lett a helyzet a bő tíz évvel azelőtti állapothoz képest, így főleg a vasútvonalak mentén az uniós forrásokból felépült hangszigetelő falak miatt csökkent a lakosság terhelése, illetve az időközben az itt-ott lezajlott útburkolat-felújítások is javítottak valamennyit a zajterhelésen, ugyanakkor az autóforgalom növekedése máshol rontott a helyzeten.

Az Európai Unió 2002-ben fogadta el azt az irányelvet, amely stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló védelmi intézkedési tervek készítését írta elő. Ebben szerepel az is, hogy ötévente zajtérképet kell készíteni, azonban a főváros esetében a 2012-es térkép már nem készült el, és a kormány sokáig (egészen a tavalyi év végéig) adós maradt ezzel. Egyes szakmai vélekedések szerint a jelentős csúszásban az is szerepet játszhatott, hogy a 2007-es intézkedési tervek már konkrét, uniós vállalásokat tartalmaztak a zaj csökkentésére. Zajtérkép hiányában viszont ezt nem lehetett számon kérni Magyarországon. Más források szerint szimplán forráshiány miatt nem erőltette a kormány a mérések megismétlését, ezek ugyanis összességében milliárdos tételt tesznek ki.

Mindenesetre az Európai Unió már 2016-ban felszólító levelet küldött, amiért Magyarország nem állította össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közút- és vasútvonalait érintő szükséges cselekvési terveket. Két évvel ezelőtt az EU kötelezettségszegési eljárást is indított az ügyben, a vizsgálat pedig lépéskényszerbe hozta a kormányt: az eljárás miatt kiadott kormányrendelet szerint összesen 1,1 milliárd forintot különítettek el a zajtérképezési feladatokra, és csaknem 670 millió forintot különféle ütemezésben a térképekhez kapcsolódó intézkedési tervek kialakítására, ellenőrzésére.

A zajtérkép elkészítése egyébként meglehetősen hosszadalmas, bonyolult feladat: Budapest esetében például több millió ponton kell hosszú időn át különböző napszakokban adatokat rögzíteni, a teljes zajtérkép pedig nagyjából 240 millió adat átlagolásából születik meg. Végül tavalyi őszre a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. készítette el az újabb zajtérképet, immár nemcsak Budapestre, de a nagyobb vidéki városokra is.

Bár a zajártalom, mint veszély kevésbé él a köztudatban, az Európai Unió már 2002-ben megállapította: ez a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka. A kültéri zaj folyamatosan ingerli a szervezetet, így állandó stresszállapotot tart fenn, ami halláskárosodáson túl pszichológiai problémákat – idegességet, alvászavart, dekocentrációt - okoz, magasan tartja a vérnyomást, szív és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz, cukorbetegségek kialakulásához vezet. Az egészségügyi világszervezet, a WHO összegzése szerint a zaj miatt Európában összesen évi másfél millió egészséges évvel élnek kevesebbet a lakosok, és évente mintegy háromezren halnak meg a zaj okozta szívbetegségben.

Mi mennyi?

Forrás: Levegő Munkacsoport