Egyre kijjebb szorítja a lakásvásárlókat a budapesti ingatlanok drágulása

Publikálás dátuma
2019.06.02. 12:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A bérek emelkedése jócskán elmaradt az ingatlanpiaci áremelkedéstől. A saját otthont keresők egyre nagyobb része kerül csapdába.
Megállíthatatlanul emelkednek az ingatlanárak a fővárosban, és az elemzők az idei évre is 20 százalék feletti drágulást várnak. Pedig 2008-hoz képest már így is kétszer annyit kell fizetni egy budapesti lakásért.
„Már minden délutánomat lakáskereséssel töltöm, több tucatnyit megnéztem az utóbbi hetekben, de mindig kiderül valami turpisság: vagy az építési engedélyekkel van probléma, vagy a lakás egyáltalán nem olyan, mint a hirdetésben. Például a szuterénban van vagy használhatatlan a fürdőszobája”

– meséli Ildikó, aki válófélben lévő, kétgyermekes édesanyaként kénytelen most új otthon után nézni.

Buda egyik népszerű, belsőbb kerületében található 3 szobás közös lakásukat hamar eladták, az érte kapott 58 millió forintból keresnek most két kisebbet. A környéken azonban nem találnak ilyet megfizethető áron. – Egy 50 négyzetméteres panelért nem szeretnék és nem is tudok 35 millió forintot fizetni, de a közelben csak ez van. Egy külsőbb kerületben volt egy jó ajánlat: 28 millióért kínáltak egy 1+2 félszobás lakóparki ingatlant. Már majdnem aláírtuk az adásvételi szerződést, amikor kiderült: a környék egy régi gyár hagyatéka révén erősen szennyezett káros anyagokkal – folytatja Ildikó. Férje úgy döntött, az agglomerációba költözik, mert ott alacsonyabbak az ingatlanárak, Ildikó viszont a gyerekek iskolája miatt maradni szeretne Budán. A jelenlegi árak mellett azonban belátta: csak a külsőbb kerületekben lesz esélye új otthont találni, de még így is hitelt kell felvennie. Minél kijjebb haladunk a belvárostól, annál olcsóbbak a lakások, a belső kerületek már szinte megfizethetetlenek. Emiatt egyre többen költöznek a főváros külsőbb részeibe, de általában mindenki csak egy kerülettel megy kijjebb – erősíti meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is Ildikó tapasztalatait. A Budapesten hat-hét éve megjelent rövidtávú lakáskiadás ugyanis alapvetően átrendezte a főváros lakáspiacát és ezzel a költözések irányát is. A belvárosban sorra vásárolták fel a lakásokat a befektetők, hogy később turistáknak adják ki. Az V. kerületben ma már minden negyedik lakást külföldi vásárol meg.
A belvárosi lakások emiatt rohamtempóban kezdtek drágulni, mivel hirtelen nagy lett a kereslet. Az ingatlan.com adatai szerint az V. kerületben májusban már több mint 1,1 millió forintot kértek egy lakás négyzetméteréért, de a VI. kerületben is 900 ezer, a VII. kerületben 860 ezer forint felett van az átlagos négyzetméterár. A belső kerületekből az állandó lakosok emiatt egyre inkább eltűnnek, helyüket a turisták foglalják el, a külsőbb kerületek népessége viszont nő. Ezekben ugyanis még inkább a megfizethető kategóriába tartozó – 410-560 ezer forintos – négyzetméter-árakkal találkoznak a vevők. A kiköltözési hullám már a KSH két évvel ezelőtti adataiban is megmutatkozott: a XVI., XVII., XVIII és XXII. kerületekbe többen települtek be, mint ahányan onnan elmentek, míg a VI., VII., VIII. és a IX. kerületekben épp fordított volt a folyamat. Balogh László szerint a tendencia azóta csak erősödött, ez pedig az árakra is hatással volt. A budapesti lakások túlértékeltségének kockázatára a jegybank is felhívta a figyelmet nemrég publikált Ingatlanpiaci jelentésében. Az elemzés rámutat: a fővárosban az ingatlandrágulás erőteljesebb volt, mint amit a háztartások jövedelmének javulása és a munkaerőpiaci helyzet indokolt volna. A bérek emelkedése nem követte az ingatlanpiaci drágulást, a budapesti lakásárak a fizetésekhez képest is magasak. A lehetőségek persze korántsem azonosak a különböző kerületekben: míg a legdrágább V. kerületben tavaly 801 ezer forintot kellett fizetni a lakások négyzetméteréért, addig a legolcsóbb kerületben még 289 ezer forint volt az átlagár (az ingatlan.com és az MNB átlagárai közti eltérést egyrészt a tavaly óta folytatódott áremelkedés, másrészt a kínálati árból a vásárlás során lealkudott néhány százalék okozza). Jól látszik ugyanakkor az is a statisztikákból, hogy míg 2013-ban számos kerületben a nettó átlagbér alatt maradt a lakások négyzetméter-ára, addig tavaly már nem volt ilyen budapesti városrész. (A fővárosi átlagkereset 2013-ban nettó 208 ezer, 2018-ban nettó 285 ezer forint volt). Emiatt egyre többen szorulnak ki az olcsóbb, külsőbb kerületekbe – mutat rá a jegybank is. Az MNB elemzése szerint jelenleg Budapesten a történelmi belváros – az I. és az V. kerület – a legdrágább, itt a négyzetméterár a fővárosi átlag másfélszeresét teszi ki. Öt éve még 22 millió forintból lehetett itt ingatlant vásárolni, 2018-ban már csaknem 48 millióért keltek el a lakások. Ennek oka, hogy a külföldi vásárlók aránya itt már 23 százalékra rúg, és miközben az eladott ingatlanok többsége az 1900-as évek elején épült, a kevés szabad terület és a műemléki védettségek miatt alig épülnek új lakások. Buda II., III., XI., XII. kerülete a főváros második legdrágább területe, ugyanakkor 2013 óta itt emelkedtek a legkevésbé a lakásárak. Ennek oka, hogy már az induló árszint is igen magas volt: öt éve csaknem 20, ma több mint 34 millió forintért kínálnak egy átlagos lakást. Budán ugyanakkor kevésbé vásárolnak a külföldiek, és jelentősebb a lakásépítés. Pest belvárosában – a VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületekben – az átlagos négyzetméterár tavaly 544 ezer forint volt. Itt inkább a kisebb, 50 négyzetméter körüli lakások kelnek el, és minden hatodik lakást külföldiek vesznek meg. Pest északi külvárosában - a IV., XIV., XV., XVI. kerületekben – viszont a budapesti átlag alatti, 424 ezer forintos négyzetméterárakkal lehetett találkozni tavaly.
Szerző
Témák
lakásár

Helyieken csattan az ostor

Publikálás dátuma
2019.06.01. 12:00
A Rákos úti szakrendelőben is csak a kötelező béremelés a biztos, minden más kérdéses
A kampány-üzemmód a fővárosi kerületek képviselő-testületeiben is erősítette a pártok, néhol civil szervezetek vitáit. Ezekben a lakosság érdekei nem mindig számítanak. Van, ahol a fejlesztések, máshol a kötelező juttatáson túli pluszok maradnak el.
Budapesten látványos példa a politikai ellentétek romboló hatására a XV. kerületben kialakult patthelyzet, amire a rendszerváltás óta nem volt példa a hazai önkormányzati rendszerben. A képviselőtestület fideszes tagjai és a velük szavazó két - épp tőlük kizárt - helyi politikus, kiegészülve egy ma már független, korábban szocialista képviselővel február óta nyolcszor akadályozták meg a helyi költségvetés megszavazását. Az ügyben a bíróság mondhatja ki a végső szót, ám a jogi eljárás befejezéséig a kerület csak saját forrásaiból gazdálkodhat. A palotaiaknak nagyon nem tetszik a helyzet, a közösségi oldalakon a többi között olyan vélemények olvashatók: „Amíg csak a saját lándzsájukkal zörgetik a bozótot, lelkük rajta, az a kerület lakosainak nem fájna. De most a kerületünk lakosaival csesznek ki, köztük a saját szavazóikkal is.” Egy másik hozzászóló úgy fogalmazott: „Én mindkét félnek csak gratulálni tudok, hogy olyan helyzet állt elő, ahol az ostor megint a gyerekeken csattan”. A Népszava kérdésére Gyurkovics Miklós, a Fidesz-KDNP helyi képviselője megerősítette, hogy addig nem fogadják el a költségvetést, amíg számukra átláthatatlan tételek szerepelnek benne, például a Lamperth Mónika jegyző irodájához sorolt több száz milliós dologi kiadás. Tóth Imre MSZP-s alpolgármester a kerületet vezető Németh Angéla korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan azonban lapunknak kiemelte: a Fidesz helyi emberei is tudják, hogy ez a keret lényegében a hivatali rezsiköltségek egy részének fedezeteként szolgál. A palotai baloldali vezetés szerint a botrányt azért vállalják a kormánypárti képviselők, hogy elmozdíthassák a korábbi szocialista belügyminisztert, a kerület jegyzőjét, aki az elmúlt években több intézmény fejlesztési pénzeinek szabálytalan elköltését is megakadályozta. A vita parttalan, a kerület lakosságának türelme kevésbé. Harminc civil szervezet írt levelet a képviselőknek, benne az üzenet: „Elvárjuk Önöktől, hogy hagyjanak fel személyes és pártpolitikai érdekeik érvényesítésével, és csak az itt lakók érdekeit szem előtt tartva alkossák meg kerületünk költségvetését!” A mulasztás miatt az önkormányzat nem kapja a működéséhez járó állami támogatást, súlyos bírságot is kell fizetnie, miközben komoly kamatbevételektől és jelentős pályázati forrásoktól esik el. A kerületi intézményeknél és cégeknél a dolgozók nem kaphatják meg a kötelezőnél magasabb, önként vállalt béremeléseket, a differenciálásra is lehetőséget adó pluszbért, a Palota-pótlékot, az ezer forintos havi cafetéria emelést, bizonytalan a hűségjutalom kifizetése és nem adható be fizetésielőleg-kérelem. Összességében a hétköznapok lesznek nehezebbek az itt dolgozóknak. Viták máshol is tarkítják az együttműködést a kerületek testületeiben, de ezek egy-egy részkérdésről és nem a működés alapjairól szólnak. Április közepén például még a rendkívüli ülés napirendjét sem tudta elfogadni a zuglói képviselő-testület, így nem tárgyalhatták a polgármester javaslatát a kerületi parkolás önkormányzati kézbe vételéről, egy másfél milliárd forintos lakásépítési pályázatról, valamint a bölcsődei dolgozók elismeréséről. Két héttel később aztán elutasította a képviselő-testület a parkolási rendszert felülvizsgáló bizottság létrehozására vonatkozó javaslatokat és megelégedett a parkolási szerződés felbontásának lehetőségével. Kőbányán évek óta vita van a képviselő-testületben a kerület egyes területeinek sorsáról. Hol a Jancsi-telep, hol a Hős utca, hol a Bihari utca lakóinak jövője miatt feszülnek egymásnak a képviselők, de itt és a fideszes vezetésű többi kerületben sincs olyan látványos kardcsörtetés, mint ahol ellenzéki vezetés áll szemben erős kormánypárti frakcióval.

Ha kell, leteszik a fegyvert

Kilóg a sorból Soroksár, ahol a négy Fidesz-tag és egy MSZP-s mellett két civil szervezet is küldött képviselőket a testületbe és itt dolgozik a főváros egyetlen független önkormányzati képviselője is. Weinmann Antal egyben alpolgármester is és azt mondja, a civilek ugyan néhány éve kettészakadtak, vannak viták, de egy idő után valaki mindig megszólal, hogy „gyerekek ez már a kerület rovására megy, állapodjunk meg”, és akkor leteszik a fegyvereket. Szerinte egyetlen érdekcsoport sem sajátíthatja ki a kerület jövőjéről szóló döntéseket és pénzeket.

Témák
önkormányzat

Csendben belehalunk a zajba

Publikálás dátuma
2019.05.31. 16:17

Fotó: Balaton József / MTI
Budapesten csaknem egymillió embernek kell a még elviselhető 45-50 decibel feletti zajterhelésben élnie, sőt, többségük éjszaka is kapja a dózist. Mindez a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka.
Továbbra is súlyos zajártalomban él a főváros lakosainak jó része: a legfrissebb mérési adatokból kiderül, hogy a budapesti lakosság legalább felének, egymillió embernek kell többé-kevésbé folyamatos, határérték feletti zajban élnie, és ebből negyedmillióan vannak azok, akik kifejezetten magas, 70 decibel (dB) feletti zajhatásnak vannak kitéve. Sokan közülük éjszaka sem tudnak pihenni a túl erős hanghatástól. A zajtérképhez készített intézkedési tervből kiderül ugyanis, hogy csaknem 800 ezer embernek éjszaka is zajártalom mellett kell aludnia. Ráadásul a térképekből az is kirajzolódik, ami más, európai zajfertőzött nagyvárosokra is igaz: ez a fajta ártalom sokkal inkább a szegényebb lakosságot érinti, míg a tehetősebbeket kevéssé. A korábbi méréshez hasonlóan látszik, hogy a fővárosban jobbára csak a hegyvidéki, budai kerületekben élők élnek a zajküszöb alatt, azaz a belvárosból oda hazatérőknek legalább van lehetőségük nyugodt környezetben pihenni, míg a pesti oldal lakónegyedeinek többsége folyamatosan komoly terhelés alatt állnak. Már a 2007-es budapesti zajtérkép is azt mutatta, hogy a főváros területének nagy részén határérték feletti a terhelés. Ez nagyvárosi lakókörnyezetben, nappal 55 decibelt jelent, ami időszakosan – például építkezés esetén – átmenetileg felmehet 60-65 decibelre. Valójában viszont a belváros területének nagy részén 60-70 decibeles a zaj, a nagyobb utak mentén – Váci út, Bécsi út, Istenhegyi út, valamint az M3-as és M5-ös autópályák bevezető szakaszainál – pedig már 80 decibel fölé emelkedik a terhelés szintje.
A „főbűnös” a közúti forgalom, ezt követi a vasút okozta terhelés – a fővárosban közel 100 ezer embert érint a vasúti zaj – és az utolsó helyen a légiforgalom van. Dacára annak, hogy fura módon a politika miatt ez került az első helyre, ezért az önkormányzati választásokhoz közeledve Tarlós István jelenlegi főpolgármester, illetve Karácsony Gergely egymással versengve lépnek fel a ferihegyi lakosok zajterhelésének csökkentéséért. De nem csak a nagyobb útvonalak mellett erős a terhelés. A zajtérképekről kiderül, hogy a Margitsziget sem a csöndes elvonulás helye: szinte a teljes területén határérték feletti adatokat mértek. A végül 2018 őszére elkészült új zajtérképekből az derül ki, hogy egy hajszálnyival jobb lett a helyzet a bő tíz évvel azelőtti állapothoz képest, így főleg a vasútvonalak mentén az uniós forrásokból felépült hangszigetelő falak miatt csökkent a lakosság terhelése, illetve az időközben az itt-ott lezajlott útburkolat-felújítások is javítottak valamennyit a zajterhelésen, ugyanakkor az autóforgalom növekedése máshol rontott a helyzeten. Az Európai Unió 2002-ben fogadta el azt az irányelvet, amely stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló védelmi intézkedési tervek készítését írta elő. Ebben szerepel az is, hogy ötévente zajtérképet kell készíteni, azonban a főváros esetében a 2012-es térkép már nem készült el, és a kormány sokáig (egészen a tavalyi év végéig) adós maradt ezzel. Egyes szakmai vélekedések szerint a jelentős csúszásban az is szerepet játszhatott, hogy a 2007-es intézkedési tervek már konkrét, uniós vállalásokat tartalmaztak a zaj csökkentésére. Zajtérkép hiányában viszont ezt nem lehetett számon kérni Magyarországon. Más források szerint szimplán forráshiány miatt nem erőltette a kormány a mérések megismétlését, ezek ugyanis összességében milliárdos tételt tesznek ki. Mindenesetre az Európai Unió már 2016-ban felszólító levelet küldött, amiért Magyarország nem állította össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közút- és vasútvonalait érintő szükséges cselekvési terveket. Két évvel ezelőtt az EU kötelezettségszegési eljárást is indított az ügyben, a vizsgálat pedig lépéskényszerbe hozta a kormányt: az eljárás miatt kiadott kormányrendelet szerint összesen 1,1 milliárd forintot különítettek el a zajtérképezési feladatokra, és csaknem 670 millió forintot különféle ütemezésben a térképekhez kapcsolódó intézkedési tervek kialakítására, ellenőrzésére. A zajtérkép elkészítése egyébként meglehetősen hosszadalmas, bonyolult feladat: Budapest esetében például több millió ponton kell hosszú időn át különböző napszakokban adatokat rögzíteni, a teljes zajtérkép pedig nagyjából 240 millió adat átlagolásából születik meg. Végül tavalyi őszre a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. készítette el az újabb zajtérképet, immár nemcsak Budapestre, de a nagyobb vidéki városokra is. Bár a zajártalom, mint veszély kevésbé él a köztudatban, az Európai Unió már 2002-ben megállapította: ez a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka. A kültéri zaj folyamatosan ingerli a szervezetet, így állandó stresszállapotot tart fenn, ami halláskárosodáson túl pszichológiai problémákat – idegességet, alvászavart, dekocentrációt - okoz, magasan tartja a vérnyomást, szív és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz, cukorbetegségek kialakulásához vezet. Az egészségügyi világszervezet, a WHO összegzése szerint a zaj miatt Európában összesen évi másfél millió egészséges évvel élnek kevesebbet a lakosok, és évente mintegy háromezren halnak meg a zaj okozta szívbetegségben.

Mi mennyi?

  • Levélsusogás 10 dB
  • Társalgási beszéd 60 - 70 dB
  • Hangos beszéd 70 - 85 dB
  • Kiabálás 80 - 100 dB
  • Zongora 60 - 95 dB
  • Légkalapács 105 dB
  • Légköszörű 115 - 116 dB
  • Kézi köszörű 104 - 106 dB
  • Léglökéses repülő 3 m távolságból 135 - 140 dB
  • Fájdalomküszöb 130 dB
Forrás: Levegő Munkacsoport 

Bulizaj

A napokban a hetedhétker nevű erzsébetvárosi blogon számoltak be arról, hogy a bulinegyed egyes részein sokkolóak a zajterhelési adatok, ami olyan, mintha „Ferihegy 3” működne a belvárosban. Közérdekű adatigénylésük nyomán kiderült, hogy este 11 és hajnali 3 óra között például az Akácfa utcában 64-65 decibeles terhelést mértek, a Kazinczy utcában pedig helyenként a 70 decibelhez közelítettek a számok. Ezek az adatok mindegyike jóval meghaladja a határértéket.