Orbánék vargabetűkkel menekülnek vissza a néppártba

Publikálás dátuma
2019.06.01. 07:00
A magyar kormányfő gyorsan ejti barátait, ha érdekei úgy kívánják
Fotó: Draskovics Ádám
Látványos fordulatokat mutat be a Fidesz, hogy mentse a menthetőt, és maradhasson az Európai Néppártban – de lehet, hogy túl későn.
A három bölcset el lehet felejteni, nem szórakozunk ilyenekkel – mondta nagyon magabiztosan még vasárnap éjjel a Fidesz eredményváróján egy magas rangú kormányzati forrásunk, amikor kiderült, hogy a Fidesz javítva az öt évvel ezelőtti eredményén 13 képviselőt küldhet majd az európai parlamentbe (EP). A kijelentést a diadalittas hangulat magyarázhatja, mert megalapozottsága kétséges. Egyrészt azért, mert a „bölcsek” – a magyar jogállamiság vizsgálatára, az Európai Néppárt (EPP) által felkért Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Gert Pöttering – információink szerint dolgoznak a jelentésükön Magyarországról. Másrészt legkésőbb a választások másnapján valószínűleg még forrásunk számára is világossá vált: bármekkorát nyert is a Fidesz Magyarországon, Európában nem Orbán Viktor szája íze szerint alakultak az eredmények. Az EPP meggyengült ugyan – s ezt szinte örömmel emlegették a Fideszben, mondván, így „megnő a párt befolyása a frakción belül” –, de azért még így is a legerősebb frakció maradt. És a jelek szerint viszonylag könnyen köthet koalíciós megállapodásokat más frakciókkal, így egyáltalán nem lesznek rászorulva a magyar EP-képviselőkre. Ráadásul egyelőre arról sem hallani, hogy az EPP „bal szárnya” elhagyni készülne a frakciót. Ebben a helyzetben egyáltalán nem volt váratlan, hogy Orbán Viktor komoly korrekciót hajtott végre a politikájában. A választások előtt még modellként ajánlgatta az EPP figyelmébe az Osztrák Néppárt és a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt koalícióját, és az olasz, populista Matteo Salvinit kezelte egyik legfőbb reménybeli politikai szövetségeseként. Ehhez képest a Szabadságpárt elnökéről kikerült botrányos ibizai videó után maga Orbán Viktor mondta azt, hogy az „osztrák modellt” ejtették, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig jelezte, már Matteo Salvinivel sem akarnak szövetségre lépni. Ennél is jelentősebb, hogy a kormány váratlanul visszavonta a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, holott ezt Trócsányi László igazságügyi miniszter az „édes gyermekének” tekintette. A Fidesz uniós biztos-jelöltje egyébként lapunk információi szerint többször is találkozott az elmúlt hetekben Michel Barnier-vel, akit Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök is el tudna fogadni az Európai Bizottság (EB) elnökének Manfred Weber helyett. A reklámadó 0 százalékra redukálása is gesztus volt az EB felé, amely többször is kritizálta annak bevezetését. Mindezek alapján Orbán Viktor komoly engedményekre is képes azért, hogy megőrizze pártja tagságát az EPP-ben, a kérdés már csak az, hogy nem késett-e el ezekkel. Macron pártja például már világossá tette: csak akkor hajlandóak együttműködni a Néppárttal, ha kiteszik onnan Orbánékat.

Még hátrább szorítanák Orbánt

„Az Európai Bizottság továbbra is figyeli az eseményeket, fejleményeket, és arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban." – ezt válaszolta a testület a hvg.hu kérdésére. Mint ismert, a kormány beterjesztett egy törvényjavaslatot, aminek értelmében augusztus 1-től elveszik az Akadémiától a kutatóintézeteket.

Tarlós elfeledett ígérete: a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő kijelölése

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:30

Fotó: Jászai Csaba / MTI
Míg a fővárosi látványosan kerülte a dunai hajózás ügyét, addig a kormány közeli kapcsolatba a balesetben érintett szállodahajó üzemeltetőjével.
Meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban – mondta a szerdai baleset után Tarlós István főpolgármester, aki rögtön közölte azt is, egyeztet az ügyben Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Mostani buzgalma megkésettnek tűnik, mert már 2009-es programjában írt arról: „Kijelöljük és megterveztetjük a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő helyét." A főváros arra nem válaszolt tegnap, hogy miért maradt el eddig a terv megvalósítása. Míg a főváros nem lépett a szállodahajók ügyében, addig a kormány nagyon is bekapcsolódott a dunai üzletbe. Olyannyira, hogy a kormányzat közeli kapcsolatot ápol a Hableánnyal ütköző Viking Sigyn nevű szállodahajót is üzemeltető svájci Viking River Cruises-szal. A hetven óriáshajót működtető társaság egy magyar leányvállalatán keresztül társtulajdonos a magyar állammal a fővárosi kikötőhelyek java részét magáénak tudó Mahart Passnave Kft.-ben – vette észre az Index. Ez az üzleti kapcsolat egy sor kérdést vet fel. Korábban ugyanis megírtuk, hogy a hajós szakma egy része régóta figyelmeztette a kormányt: a balesetveszély miatt nem kellene beengedni a nagy szállodahajókat a belvárosi Duna-szakaszra. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség korábbi elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója azt mondta: „A nagy cégek lobbiereje erősebb volt”, így végül csak arról döntöttek, hogy a szállodahajók továbbra is használhatják a városközponti folyószakaszt, de ott nem fordulhatnak meg.
A korábban teljesen állami tulajdonú Mahart Passnave Kft. 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg. 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez utóbbi előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd néhány hónapja a Rogán Antal tárcája alá tartozó – a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel befolyási körébe sorolt – Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett. Jól fizető szolgáltatás került a svájci multi résztulajdonába: a Mahart Passnave Kft-nek 2017-ben 3,9 milliárd forintos árbevétele volt és 1,2 milliárdos adózott eredményt produkált. Szalma Botond érdeklődésünkre úgy fogalmazott: semmilyen szakmai és gazdasági indokot nem tud arra, hogy a magyar állam miért adta el a fővárosi kikötőhelyek zömét birtokló cég résztulajdonát a svájci hajósmultinak. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a svájci céget, de nem válaszolt. Az MTÜ-től arra is választ vártunk: Az állam és a Viking közös tulajdona szerepet játszhatott-e abban, hogy végül nem tiltották ki a szállodahajókat a belvárosi folyószakaszról? A társaság nem adott érdemi választ. Érdekes az is, hogy a svájci cégnek rálátása lehet a dunai vízi közlekedés élénkítéséről szóló kormányzati stratégia kialakítására. Idén januárban jelentették be, hogy év végére elkészül a kormányzati stratégia, aminek központi eleme a kikötőfejlesztés. A Mahart Zrt. az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. alkotta konzorciumot bízta meg az 1 millió eurót érő tervezéssel.

Mentési káosz: földön ragadt kutatóhelikopterek

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:00

Fotó: BESENYEI GERGELY / AFP
A tragédia rávilágított, hogy ezer sebből vérzik a segítségnyújtás.
„Az időjárási körülmények nem tették lehetővé a helikopterek bevetését.” Lapunk érdeklődésére ezzel indokolta Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt, hogy a szerda esti dunai hajókatasztrófa után miért nem vetették be a túlélők és áldozatok utáni kutatás során a gépeket. A kérdést az indokolta: szakértők szerint a kutatás hatékonyabb lett volna, ha bevetik az erős keresőlámpával és hőkamerával is felszerelt helikoptereket. A rendőrség válasza meglepő, mert szerda este esett ugyan az eső, de a megkérdezett repülési szakértő szerint nem voltak extrém rossz időjárási körülmények, lehetett volna repülni, de legalábbis megkísérelhették volna elindítani a gépeket. 2017 januárjában azt írta sajtóközleményében az ORFK az az MD902-es helikopterekről: „A személyzet terheléscsökkentését robotpilóta biztosítja, amely segítséget nyújt a rossz időjárási viszonyok esetén is.” A gépek bevethetőségéről is írtak: A gépek hőkamerás kutató-felderítő rendszerrel is rendelkeznek, amely nagy mértékben segíti az eltűnt személyek felkutatását. A köztévé Kék fény című műsora pedig bő két hete negyed órát szentelt a rendőrség helikopteres légirendészeti szolgálatának bemutatására: a filmben demonstrálják „a vízben bajba jutott ember mentésénél alkalmazható technikát”. Aztán külön kitérnek a hőkamera előnyeire is – igaz, elsőként a déli határon menekülteket keresve mutatják be a rendszert. A rendőrségnek azt is felvetettük, a Hableány tragédiájának túlélői dél-koreai újságoknak azt állították, szervezetlen volt a mentés a szerda esti dunai hajókatasztrófa után. Emellett korábban több szemtanú is úgy nyilatkozott, a vízirendészet egységei meglehetősen későn, jóval a vízimentők után értek a szerda este, a 21.05-kor történt baleset helyszínére. A vízirendészet első hajózó járőre 21 óra 15 perckor érkezett a helyszínre. A hajózok csatornáján ugyanis, már a 21.15-kor beérkező állampolgári bejelentés előtt értesült az ütközésről – közölte a BRFK. Ez azért érdekes, mert az ORFK csütörtöki sajtótájékoztatójáról szóló tudósításban azt állt: „A Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója 21.29 perckor érkezett a helyszínre”.
A rendőrség szerint nem voltak megfelelőek a körülmények a bevetéshez
Fotó: KOVÁCS TAMÁS / MTI
A szemtanúk szerint a hivatalos mentőegységeket messze megelőzve ért a csütörtöki, dunai hajókatasztrófa helyszínére a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata kishajója. - Nem tudom, ki volt az első, erre nem figyeltünk, számunkra akkor az volt a fontos, hogy minél előbb segíteni tudjunk– felelte megkeresésünkre Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke. Óriási szerencse, hogy civil kezdeményezésre, három szervezet együttműködésével éppen két hónapja, március 28-án tettük Dunára azt a sürgősségi mentőhajót, amely a Balatonon már évtizedek óta működő vízimentő-szolgálat mintájára a Fővárosban és környékén teljesít majd szolgálatot. - Négy éve, látva a dunai hajóforgalom robbanásszerű változását, döntöttünk úgy, hogy letesszük egy vízimentő szolgálat alapjait.– folytatta Bagyó Sándor. – Sikerült megnyernünk a Wein János Alapítványt és a Fővárosi Vízműveket az ügynek, és anyagi támogatásuknak köszönhetően építettük meg ezt, a kialakítását és felszereltségét tekintve jelenleg a dunai mentésre leginkább alkalmas járművet. Hivatalosan a hajó nincs is még rendszerbe állítva, ám szerdán, amikor a katasztrófavédelem riasztott bennünket, egyértelmű volt, hogy azonnal megyünk és segítünk. A vízimentő-szolgálat e hajónak is helyet adó bázisa egyébként a Hajógyári-sziget déli csúcsán lesz, ahol éppen ma tesszük vízre az úszóházat. Ez azért kiváló helyszín, mert innen öt-hat percen belül bárhová ki tudunk érni a folyó fővárosi szakaszán. A VMSZ elnöke megjegyezte: a tragédia rávilágított, mennyire fontos a vízimentés megszervezése egy olyan Duna-szakaszon, amelyről régóta köztudott, hogy óriási a hajóforgalma. - Őszintén reméljük, hogy akik a szabályokról döntenek, felismerik, hogy megfelelő mentési szabályozásra is szükség van – vetette fel Bagyó Sándor. Kérdésünkre, ha több mentőhajó áll rendelkezésükre, több áldozatot sikerült volna kimenteni élve az áradó folyóból, a VMSZ elnöke úgy reagált: talán lehetett volna azokon is segíteni, akiket elsodort a Duna. - Nem véletlenül vetettük fel évekkel ezelőtt, hogy szükség van mentőbázisra – jegyezte meg. – Azzal nem foglalkoztunk, és nem is a mi dolgunk, hogy történt-e a hivatalos szervek részéről bármilyen lépés ez ügyben. Mi elkezdtük egy rendszer kiépítését, mert az nyilvánvaló, hogy egy hajó kevés erre a feladatra. Az lenne kívánatos, ha minden kiemelt kockázatú ponton létrejönne egy mentőbázis. Sajnos lassan haladunk, hiszen egyelőre mindent önerőből próbálunk megoldani, nem kaptunk még sehonnan támogatást. Fontos lenne, hogy a döntéshozók belássák és elfogadják, hogy ez egy szakma. Másrészről szeretnénk, ha lenne hivatalos gazdája a kérdésnek, mert jelenleg a minisztériumok között elveszik az ügy, senki nem tekinti magáénak. A lényeg, hogy mi a hajót felszereltük, az úszóházat vízre tesszük, ám ahhoz, hogy a működést, a fenntartást finanszírozni tudjuk, minden segítség jól jön, és hálásak vagyunk érte. Felvetettük, a tragédia miatt talán a figyelem középpontjába került a vízimentés, főleg, hogy a dél-koreai áldozatok miatt a távol-keleti országból– ahol egy öt évvel ezelőtti kompkatasztrófába belebukott a kormány… - magas szintű állami küldöttség érkezett Magyarországra, azaz a legmagasabb kormányszinten is foglalkozni kell a kérdéssel. - Csak nehogy beigazolódjon a régi mondás: minden csoda három napig tart, és minden maradjon a régiben… – felelte Bagyó Sándor.
A Kék Fény adása:
Szerző
Frissítve: 2019.06.01. 09:03