Mentési káosz: földön ragadt kutatóhelikopterek

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:00

Fotó: BESENYEI GERGELY / AFP
A tragédia rávilágított, hogy ezer sebből vérzik a segítségnyújtás.
„Az időjárási körülmények nem tették lehetővé a helikopterek bevetését.” Lapunk érdeklődésére ezzel indokolta Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt, hogy a szerda esti dunai hajókatasztrófa után miért nem vetették be a túlélők és áldozatok utáni kutatás során a gépeket. A kérdést az indokolta: szakértők szerint a kutatás hatékonyabb lett volna, ha bevetik az erős keresőlámpával és hőkamerával is felszerelt helikoptereket. A rendőrség válasza meglepő, mert szerda este esett ugyan az eső, de a megkérdezett repülési szakértő szerint nem voltak extrém rossz időjárási körülmények, lehetett volna repülni, de legalábbis megkísérelhették volna elindítani a gépeket. 2017 januárjában azt írta sajtóközleményében az ORFK az az MD902-es helikopterekről: „A személyzet terheléscsökkentését robotpilóta biztosítja, amely segítséget nyújt a rossz időjárási viszonyok esetén is.” A gépek bevethetőségéről is írtak: A gépek hőkamerás kutató-felderítő rendszerrel is rendelkeznek, amely nagy mértékben segíti az eltűnt személyek felkutatását. A köztévé Kék fény című műsora pedig bő két hete negyed órát szentelt a rendőrség helikopteres légirendészeti szolgálatának bemutatására: a filmben demonstrálják „a vízben bajba jutott ember mentésénél alkalmazható technikát”. Aztán külön kitérnek a hőkamera előnyeire is – igaz, elsőként a déli határon menekülteket keresve mutatják be a rendszert. A rendőrségnek azt is felvetettük, a Hableány tragédiájának túlélői dél-koreai újságoknak azt állították, szervezetlen volt a mentés a szerda esti dunai hajókatasztrófa után. Emellett korábban több szemtanú is úgy nyilatkozott, a vízirendészet egységei meglehetősen későn, jóval a vízimentők után értek a szerda este, a 21.05-kor történt baleset helyszínére. A vízirendészet első hajózó járőre 21 óra 15 perckor érkezett a helyszínre. A hajózok csatornáján ugyanis, már a 21.15-kor beérkező állampolgári bejelentés előtt értesült az ütközésről – közölte a BRFK. Ez azért érdekes, mert az ORFK csütörtöki sajtótájékoztatójáról szóló tudósításban azt állt: „A Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója 21.29 perckor érkezett a helyszínre”.
A rendőrség szerint nem voltak megfelelőek a körülmények a bevetéshez
Fotó: KOVÁCS TAMÁS / MTI
A szemtanúk szerint a hivatalos mentőegységeket messze megelőzve ért a csütörtöki, dunai hajókatasztrófa helyszínére a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata kishajója. - Nem tudom, ki volt az első, erre nem figyeltünk, számunkra akkor az volt a fontos, hogy minél előbb segíteni tudjunk– felelte megkeresésünkre Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke. Óriási szerencse, hogy civil kezdeményezésre, három szervezet együttműködésével éppen két hónapja, március 28-án tettük Dunára azt a sürgősségi mentőhajót, amely a Balatonon már évtizedek óta működő vízimentő-szolgálat mintájára a Fővárosban és környékén teljesít majd szolgálatot. - Négy éve, látva a dunai hajóforgalom robbanásszerű változását, döntöttünk úgy, hogy letesszük egy vízimentő szolgálat alapjait.– folytatta Bagyó Sándor. – Sikerült megnyernünk a Wein János Alapítványt és a Fővárosi Vízműveket az ügynek, és anyagi támogatásuknak köszönhetően építettük meg ezt, a kialakítását és felszereltségét tekintve jelenleg a dunai mentésre leginkább alkalmas járművet. Hivatalosan a hajó nincs is még rendszerbe állítva, ám szerdán, amikor a katasztrófavédelem riasztott bennünket, egyértelmű volt, hogy azonnal megyünk és segítünk. A vízimentő-szolgálat e hajónak is helyet adó bázisa egyébként a Hajógyári-sziget déli csúcsán lesz, ahol éppen ma tesszük vízre az úszóházat. Ez azért kiváló helyszín, mert innen öt-hat percen belül bárhová ki tudunk érni a folyó fővárosi szakaszán. A VMSZ elnöke megjegyezte: a tragédia rávilágított, mennyire fontos a vízimentés megszervezése egy olyan Duna-szakaszon, amelyről régóta köztudott, hogy óriási a hajóforgalma. - Őszintén reméljük, hogy akik a szabályokról döntenek, felismerik, hogy megfelelő mentési szabályozásra is szükség van – vetette fel Bagyó Sándor. Kérdésünkre, ha több mentőhajó áll rendelkezésükre, több áldozatot sikerült volna kimenteni élve az áradó folyóból, a VMSZ elnöke úgy reagált: talán lehetett volna azokon is segíteni, akiket elsodort a Duna. - Nem véletlenül vetettük fel évekkel ezelőtt, hogy szükség van mentőbázisra – jegyezte meg. – Azzal nem foglalkoztunk, és nem is a mi dolgunk, hogy történt-e a hivatalos szervek részéről bármilyen lépés ez ügyben. Mi elkezdtük egy rendszer kiépítését, mert az nyilvánvaló, hogy egy hajó kevés erre a feladatra. Az lenne kívánatos, ha minden kiemelt kockázatú ponton létrejönne egy mentőbázis. Sajnos lassan haladunk, hiszen egyelőre mindent önerőből próbálunk megoldani, nem kaptunk még sehonnan támogatást. Fontos lenne, hogy a döntéshozók belássák és elfogadják, hogy ez egy szakma. Másrészről szeretnénk, ha lenne hivatalos gazdája a kérdésnek, mert jelenleg a minisztériumok között elveszik az ügy, senki nem tekinti magáénak. A lényeg, hogy mi a hajót felszereltük, az úszóházat vízre tesszük, ám ahhoz, hogy a működést, a fenntartást finanszírozni tudjuk, minden segítség jól jön, és hálásak vagyunk érte. Felvetettük, a tragédia miatt talán a figyelem középpontjába került a vízimentés, főleg, hogy a dél-koreai áldozatok miatt a távol-keleti országból– ahol egy öt évvel ezelőtti kompkatasztrófába belebukott a kormány… - magas szintű állami küldöttség érkezett Magyarországra, azaz a legmagasabb kormányszinten is foglalkozni kell a kérdéssel. - Csak nehogy beigazolódjon a régi mondás: minden csoda három napig tart, és minden maradjon a régiben… – felelte Bagyó Sándor.
A Kék Fény adása:
Szerző
Frissítve: 2019.06.01. 09:03

Rogán régi ismerőse okosítja a belvárosi parkolást

Publikálás dátuma
2019.05.31. 19:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Tábori Tamás több helyzetben is felbukkant a miniszter közelében, cége most 130 milliós értékben fejleszt okos parkolási rendszert – éppen Rogán Antal korábbi kerületének.
A parkolóhelyek utáni keringés jócskán lerövidülhet az V. kerületben – lényegében erről beszélt tavaly szeptemberben Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester, amikor bemutatták a Budapesten még egyedülállónak számító okos parkolási rendszer próbaverzióját (a próba szónak lesz még jelentősége a későbbiekben). A fejlesztés valóban hasznos és környezetbarát, hiszen  - mint a polgármester a napi.hu cikke szerint megjegyezte - a fővárosi forgalom akár 30 százalékát is a kétségbeesetten helyet kereső autósok adhatják, akik 15-20 percig kutathatnak szabad parkoló után.  Az okosított parkolóhelyekbe épített, elemről működő szenzorok azonban kiküszöbölik ezt a problémát: érzékelik, hogy üres vagy foglalt a tér felettük, és az adatot egy központi szerverre továbbítják. A szerveren egy ingyenes mobil alkalmazáson keresztül pedig a sofőrök is láthatják, hogy melyik utcába érdemes befordulni; sőt, az applikáción keresztül fizethetnek a kiválasztott helyért, ezzel eldöntve a „ki jött előbb”- kérdését is. 

Okos hiúz, nagy zsákmánnyal

A próbaverziót a Vodafone és partnere, a Smart Lynx Kft. telepítette. Utóbbi cég neve ritkán szerepelt a fejlesztésről szóló tudósításokban, a Smart Lynx  (okos hiúz) azonban mára  megkerülhetetlenné vált: az V. kerületi okos parkolás végleges változatát ők adják el a megrendelő belváros -lipótvárosi közterület-felügyeletnek.  A közbeszerzési értesítőben jelent meg ugyanis, hogy a cég 129,7 millió forint értékben vállalta az V. kerületi okosparkolás kiépítését (alvállalkozóként pedig nem mellékesen a Vodafone Magyarországot nevezte meg). A Kft. a beruházás során 1050 parkolóhelyen helyez el szenzorokat, és öt évig felügyeli működésüket – ha pedig a kerület igényt tart rá, opciós lehetőségként további 450 okos parkolóhelyet, forgalomszámláló szenzort és utcai kijelzőket is telepíthetnek a kerületben. A 2017-ben alapított, kétfős cégnek ráadásul úgy sikerült behúznia a jelentős tendert, hogy csak ők indultak a nyílt közbeszerzési pályázaton.

Egy ismerős Rogán köréből

A kis vállalkozás feltörését csak érdekesebbé teszi az ügyvezető igazgató személye. Tábori Tamás neve több okból ismerős lehet:
volt ő már a Vodafone Magyarország nagykereskedelmi és lakossági termék igazgatója is, és több hír szólt arról, hogy különböző pozíciókban megfordult Rogán Antal környezetében.

Az Index értesülései szerint Tábori pályája kezdetén a Széchenyi Szakkollégium diákbizottsági titkári posztján követte Rogánt, majd nem főállású alkalmazottként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági kabinetjénél. Tábori munkatárs volt annál az IT Com Kft.-nél is ami még 2001-ben 8,2 millió dolláros megbízást kapott a nyugdíjfolyósító nyilvántartási rendszerének kifejlesztésére (konkrétan Tábori jegyezte be a cég domain nevét). Az IT COM vezetője egyébként  Rogán egyik tanárkollégája volt a közgazdasági egyetemen -  a Fidesz alelnöki posztját is betöltő Rogán Antal pedig pont ebben időszakban vezette az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságát.
A fideszes vezető saját elmondása szerint nem is tudott a nyugdíj-folyósítónál zajló közbeszerzésről; azt később a Népszabadságnak megerősítette, hogy Táborit ismeri, hiszen  az informatikus-üzletember néhány évfolyammal alatta járt, ennek azonban szerinte semmi köze sem lehet a pályázathoz, és főként nem annak eredményéhez.
Egy újabb, Rogán közelébe vezető szálhoz  pedig szinte véletlenül, a cégadatok böngészése közben bukkantunk rá – így derült ki, hogy Tábori felesége, Táboriné Ruttkay Réka az 2012-ben az V. kerületi polgármesteri titkárság osztályvezetője volt, éppen Rogán Antal polgármestersége idején.

Az egy másik fejlesztés volt

A közbeszerzéssel kapcsolatban megkerestük Tábori Tamást, aki a megnyert okosparkolási projektről készséggel nyilatkozott, de a korábbi munkáira, felesége megbízására vonatkozó kérdésekre nem akart válaszolni, mondván, ezek magánügyek. 
Az alacsony céges létszámmal kapcsolatban Tábori megjegyezte, a parkoló szenzorokat egy alvállalkozókból álló csapat telepíti majd, a munka fizikai része tehát rájuk hárul. Azt is elárulta, hogy az új okosparkolási rendszer nyilvános tesztüzeme nyáron várható majd – más településeken viszont már zajlik a tesztelés. A nyári tesztüzem említése után adta magát a kérdés, hogy akkor mégis, mit mutattak ősszel az V. kerületben; az egy próbaalkalmazás volt, ami mások készítettek, másként lehetett használni, és a Vodafone fejlesztette; ez pedig az új hálózat tesztelése lesz - mondta titokzatosan üzletember.
 A felvetésre, hogy a komoly, százharminc milliós pályázatra szerinte miért csak ők jelentkeztek, Tábori annyit mondott: legalább két komoly cégről tud, ami eséllyel indulhatott volna a tenderen, de hallott róla piaci pletykákat, hogy miért nem próbálták meg végül  - 
visszatartó lehetett például a parkolási üzlet átpolitizáltsága is.

Az opciók is sok pénzt hoznak

A Smart Lynx megbízása nem tűnik túlárazottnak, tekintve, hogy 1050 szenzort telepítenek és tartanak felügyelet alatt 60 hónapig, valamint lefejlesztik és üzemeltetik a szenzorok adatait közlő mobil applikációt is. Az ördög azonban ezúttal is a részletekben, vagyis az opciókban rejlik: az önkormányzat kérheti további 450 parkolóhely okosítását, amit a cég egy tételben 6,7 millió forintért vállal – az opcióval vállalt szenzorok havi üzemeltetése két éves megbízás esetén azonban darabonként 1090 forint, vagyis havonta közel félmillió forint lenne. További havi 1100 forintot kér el a cég az opciósan megrendelt szenzoronként két évre, ha közterület-felügyelet bizonyos extra szolgáltatásokat kér hozzájuk (üzemeltetési kimutatás, automatikus riasztás), de személyenként százezer forintba kerül a kezelő személyzet oktatása, külön tétel az autószámláló megállóhelyek opcionális kiépítése is. Kérdésünkre Tábori úgy becsülte, hogy az összes opciós megbízás durván 40 százalékkal is megemelheti az önkormányzati költségeket, vagyis a teljes összeg megközelítené a 180 millió forintot. 
Szerző

MTA-ügy: rosszalló tekintettel figyeli az Európai Bizottság a kormány húzásait

Publikálás dátuma
2019.05.31. 19:48

Fotó: Népszava
A Bizottság arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban - áll az EB levelében.
Üzent Brüsszel a magyar kormánynak a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása miatt, írja a hvg.hu. Egész pontosan az Európai Bizottság jelezte a lap megkeresésére válaszul, hogy naprakész, tájékozott az MTA ügyében, és nem ért egyet a tudomány szabadságának kormányzati megnyirbálásával. Az EB a következőt írta:
"Az Európai Bizottság szorosan követi a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, különösen az akadémiai és kutatási szabadság megőrzésének jelentőségére figyelemmel. Az Európai Bizottság kiáll a kutatási szabadság és az intézmények autonómiája mellett, mind a finanszírozás, mind az önkormányzás tekintetében. A Bizottság továbbra is figyeli az eseményeket, fejleményeket, és arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban."
A kormány – az MTA-val kötött eddigi megállapodásokat és az Akadémia Közgyűlésének határozatát figyelmen kívül hagyva – törvénymódosítással fosztaná meg mind a 15 kutatóintézetétől az Akadémiát. Emellett arra is kötelezné, hogy az intézetekhez tartozó ingatlanokat, eszközparkokat ingyenes használatra adja át az újonnan létrehozandó, állami Eötvös Loránd Kutató Hálózatnak. Az MTA szerint ez elfogadhatatlan és az Alaptörvényt is sérti, míg a Gulyás Gergely által a Kormányinfón reprezentált kormány úgy tesz, mintha a problémát sem érteni, mondván, az MTA vagyona az államé.
Az MTA egy jegyzék formájában adta át állásfoglalását az ITM-nek csütörtökön. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délután két órára szervez tüntetést Budapesten; szerintük ha a közigazgatási bíróságok ügyében hátrálására lehetett bírni a kormányt, akkor az MTA ügye sincs veszve.
Szerző
Frissítve: 2019.05.31. 19:52