Orbán-közeliekhez dől a pénz

Publikálás dátuma
2019.06.01. 08:30

2018-ban is főként a NER-lovagoknak termett babér. Cégeik kevés kivétellel milliárdos osztalékot fizetnek. Az állami vállalatok ennél szerényebben teljesítettek.
Csoportszinten nyereséget, önmagában veszteséget ért el tavaly az MVM Magyar Villamos Művek – derül ki az állami energiacsoport péntek délután leadott beszámolóiból. Eszerint, míg csoportszinten az eredmény 4 milliárdról 21 milliárdra ugrott, addig a csoport csúcsán álló anyavállalat 14 milliárdos nyereségből 12 milliárdos veszteségbe csúszott. A kiemelten figyelt csoportszintű EBITDA-eredményük 92 milliárdról 113 milliárdra nőtt. A társaság 7,2 milliárd forint osztalékot fizet az államnak, vagyis a tulajdonosi jogokat tavaly átvevő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek. Ebből 3,5 milliárdot készpénzben utalnak, a fennmaradó hányad fejében pedig átadják az állami tulajdonosnak a kormányzat távközlési gerinchálózatát üzemeltető, 3,7 milliárd forint értékűre becsült MVM NET Adatközpont Kft.-t. Az MVM Csoport összesített árbevétele 1,3 ezermilliárdról 1,7 ezermilliárdra nőtt. Az MVM könyveiben alig tesz említést a céget tavaly alapjaiban megrázó, Svájcban alapított titokzatos leányvállalatról, az MVM International AG-tól. A társaság e cégtől rendelt tavalyelőtt ötmilliárdért egy néhány tízmilliós értékűre becsülhető „termelésfelügyeleti rendszert”. Az ügy változatlanul feltáratlan, de miután Bártfai-Mager Andrea átvette a tulajdonosi jogokat, a teljes vezetőséget és az - ügylet láttamozásától elzárkózó - könyvvizsgálót, a KPMG-t is lecserélték, így tavaly a beszámoló is hónapokat késett. A BDO tavalyi jelentéséhez hasonlóan ugyanakkor idén a Deloitte sem talált a csoportnál említésre méltó gondokat. A botrányba keveredett MVM International változatlanul üzletel: a közel száz tagú leányvállalati lista adatai szerint a közel egymilliárdos vagyonú svájci társaság tavaly egymilliárdos árbevétel mellett 185 milliós adózott eredményt ért el. Az MVM főbb leányvállalatai a Paksi Atomerőmű, az NKM Nemzeti Közművek – azon keresztül az országos lakossági gáz- és dél-magyarországi áramellátás, illetve számos térségi áram- és gázhálózat -, az orosz gázszerződést jegyző Magyar Földgázkereskedő (MFGK), a legnagyobb hazai tárolórendszert üzemeltető Magyar Földgáztároló (MFGT), a központi áramhálózatot üzemeltető Mavir, illetve az áramkereskedelemmel foglalkozó MVM Partner. A legnagyobb hazai áramtermelőnek számító paksi atomerőmű eredményét 3,8 milliárdról 15,3 milliárdra emelte, amit az MVM fel is vett. Az árbevétel 170 milliárdról 173 milliárdra nőtt. A „nonprofitként” hirdetett NKM büszke lehet 1,5 milliárdról 13,4 milliárdra növelt profitjára, amire a tulajdonosok nem tartottak igényt. A rezsidíj szempontjából a legfontosabb az orosz gáz nagykereskedelmét végző MFGK, amelynek mérlegében az MSZP elnöke, Tóth Bertalan tavaly a leeső világpiaci gázárak és a szinten maradó hazai lakossági tarifák miatt felhalmozódott, százmilliárdos tartalékokra bukkant. Ezt elvben a „passzív időbeli elhatárolás” sor lenne, ami a tavalyi egyszeri, 12 ezer forintos „téli rezsicsökkentés” után 77 milliárdról 34 milliárdra csökkent. (Ebből tehát még állhatna az Orbán-kormány egy újabb akciós választási gázárat.) Az MFGK bevétele 522 milliárdról 744 milliárdra, eredménye pedig 1,4 milliárdról 3,4 milliárdra, az MFGT bevétele 23 milliárdtól 26 milliárdra, nyeresége pedig 3,8 milliárdról 7,4 milliárdra nőtt. A Mavir tavalyi bevételét 178 milliárdról 233 milliárdra, nyereségét pedig 8,6 milliárdról 9,2 milliárdra emelte. Ez utóbbi két profitra az MVM osztalékként igényt tartott. Az MVM Partner tavaly 539 milliárdos árbevételét 606 milliárdra növelte, 4,4 milliárdos veszteségét pedig 7,4 milliárdos nyereségbe fordította. Ebből az MVM 3,4 milliárdot vett fel.

Az NKM-leányok is jól teljesítettek

Az NKM leánya, a teljes lakossági gázellátást végző NKM Földgázszolgáltató bevétele 473 milliárdról 444 milliárdra, nyeresége 7,4 milliárdról 6,9 milliárdra csökkent. A dél-magyarországi központú NKM Áramszolgáltató bevétele százmilliárdról 118 milliárdra nőtt, eredménye 5,5 milliárd maradt. Vezetékes cégeik közül az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. bevétele 20 milliárdról 19 milliárdra csökkent, nyeresége félmilliárdtól egymilliárdra nőtt. A fővárosi NKM Földgázhálózati Kft. bevétele 17 milliárdon, nyeresége kétmilliárdon maradt. Az NKM csak ez utóbbit vette fel osztalékként.

Átláthatatlan cégbirodalom

Mészáros Lőrinc ner-közeli felcsúti multimilliárdos teljes egészében felveszi osztalékként legismertebb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. tavalyi nyereségét - derül ki a tegnapi határidőig leadott beszámolóból. R-Kord nevű társaságából pedig 5 milliárdot vesz ki. Utóbbi, vasútépítési biztosító- és távközlőberendezésekkel, valamint vasúti felsővezetékekkel foglalkozó társaság 2017-es 36,3 milliárdos bevétele 35,8 milliárdra csökkent. A költségek növekedése nyomán a tavalyelőtti, 7,5 milliárdos adózott nyereség 5,9 milliárdra mérséklődött. A Mészáros és Mészáros Kft. az R-Korddal ellentétben jelentős növekedést mutatott: 19,7 milliárd forintos tavalyelőtti bevételük ugyanis 50,6 milliárdra ugrott. Főbb üzletágaik a közmű-, vízügyi, mély-, út- és vasútépítés. A cég a korábbi 3,7 milliárdos nyereség után tavaly 5,1 milliárdot mutatott fel, amit teljes egészében kivettek a cégből. A Simicska-birodalom eredményes cége volt a Publimont, ami mára Mészáros Lőrinc és hozzá köthető vállalkozókhoz került. A közterületi reklámcég bevétele a 2017-es négymilliárdhoz képest tavaly 5,1 milliárdra nőtt. Ennek ellenére a nyereség 409 millióról 110 millióra mérséklődött. Okként a hvg.hu szerint a ráfordításként elszámolt adókat jelölték meg. Ezt a profitot az eredménytartalékba helyezik és nem fizetnek osztalékot. A Publimont mellett a másik közterületi hirdetési cég, a Mahir Cityposter bevétele 749 millióról 781 millióra nőtt. A nagy állami és médiahátszéllel indult, sportruházatot gyártó Magyar Sportmárka Zrt. eddigi pályafutása totális kudarcnak tűnik. Saját tőkéjük a jegyzett tőke alá csökkent, egészen mínusz 125 millió forintig. A Mészáros Lőrinchez köthető Talentis Group Zrt. tavaly októberben vásárolta meg a céget. Bejelentették, hogy a 2Rule márkájú mezeket egy szegedi üzemben gyártják. A beszámoló szerint a Magyar Sportmárka Zrt. 129 millió forintos veszteséget ért el. Egyelőre az ásványvízbiznisz sem nem jött be a Mészáros családnak. Annak idején egy felszámolási eljárásban szerezték meg a Vivienvíz Kft.-t, amely palackozással foglalkozik. A vállalkozást Mészáros lánya, Homlok-Mészáros Ágnes vezeti. Tavaly jelentős állami megrendelést kaptak a MÁV-tól: a vasúti társaság dolgozói, illetve hőségriadók esetén az utasok is ingyen ihatják a vizüket. Ennek ellenére a 695 millió forintos árbevétel csak 4 millió forintos adózott eredményt hozott, ami 260 millió forintos esés. - Bonta Miklós

Orbán Győző a nyerők között

A miniszterelnök édesapjának három cége, a Gánt Kő és Tőzeg Kft., a Nehéz Kő Kft. és a Dolomit Kőbányászati Kft. tavaly vegyesen teljesített. Orbán Győző osztalékként összesen 1,35 milliárd osztalékot vett ki a három társaságból - összegezte a cégek mérlegét az mfor.hu. A Gánt Kő és Tőzeg Kft. tavaly 7 millió forint profitot termelt, miközben két éve még mínuszos volt. A Nehéz Kő Kft. 304,4 forintos hasznot hozott. Innek a kormányfő apja az eredménytartalék terhére 400 millió forintot vett ki. A Dolomit 1,91 milliárd forintos nyereséggel zárta a tavalyi évet, amiből 950 millió forint osztalékot fizetett Orbán Győzőnek, aki itt többségi tulajdonos.

A gánti kőbányára vigyáz a család
Fotó: Népszava

Lassan megszűnik a Közgép

Miközben az útépítési pályázatok fő nyertese, a kormányfő strómanjaként elkönyvelt Mészáros Lőrinccel számos közös üzletet jegyző Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-je árbevételét tavaly 75 milliárdról 130 milliárdra növelte, addig a nyereség 18,6 milliárdról hajszállal még csökkent is. Igaz, a foglalkoztatotti létszám 395-ről 481 főre hízott, amivel 1,76 milliárdról a bérköltségek is 2,3 milliárdra ugrottak. Osztalékként Szíjj László 2017-ben 12 milliárdot, tavaly pedig már 25 milliárdot vett ki. Miután Simicska Lajos kormányfői körökben kegyvesztették vált, az útépítési közbeszerzések addigi sztárjaként szereplő cége, a Közgép helyét a Duna Aszfalt vette át. Simicska Lajos egykori üzlettársa, Nyerges Zsolt tavaly novemberben el is adta a Közgép 30 százalékát a Duna Aszfaltnak. A két társaságot immár egyazon vezérigazgató irányítja. Míg a Közgép hat éve még 84 milliárdos árbevételt mutatott fel, tavaly már csak egymilliárd folyt be, harmincmilliós nyereség mellett. Igaz, az eredménytartalékot megcsapolva a tulajdonosok nyolcmilliárdos osztalékot vontak ki. A Közgép munkavállalóinak száma a megelőző két év átlagának számító 248-ról 84-re csökkent. - B.M.

Szerző

Viharfellegek gyűlnek a hazai járműipar felett: több üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el

Publikálás dátuma
2019.06.01. 07:30
Egyre több cég áll át az eddigi három műszakról kettőre, s szünteti meg a hétvégi munkavégzést
Fotó: PASCAL LACHENAUD / AFP
A gyárakban csökkentik a munkaidőt, a távozó dolgozók helyére már nem vesznek fel újakat, legfeljebb vendégmunkásokat.
Egy nyugat-dunántúli és egy dél-dunántúli járműipari üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el májustól, egy harmadikban pedig most tervezik bevezetni. Számos jármű- és fémipari cégnél létszámstop van, a megüresedett helyeket nem töltik fel, a lejáró határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg. Április végén pedig egyik napról a másikra több mint kétezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg az autóipari, gépipari beszállítók – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. A járműgyártásban, a fém- és gépiparban visszafogják a termelést: egyre több cég áll át az eddigi három műszakról kettőre, sok helyen megszüntették a hétvégi munkavégzést. Az egyik üzemben az eddigi 455 termelési projektből 289-et leállítottak, egy észak-magyarországi gumigyárban feleannyi abroncsot gyártanak le most, mint négy hónappal ezelőtt – sorolja az egyre erősödő termelési válságot jelző lépéseket a szakszervezeti vezető. Az autóiparban vagy az acélipari termékek esetében nemzetközi szinten is érződik a megtorpanás: a diesel-botrány, a Brexit, Donald Trump amerikai elnök vámháborúja együttesen nagy a bizonytalanságot okoz, most mindenki a kivárásra játszik.  Az, hogy a cégek egyre inkább hagyják csökkenni a munkaerő létszámát, az utóbbi hónapok fejleménye; korábban jellemzően munkaerőhiányról szóltak a hírek. Azt azonban egyelőre nem látni, hogy átmeneti megtorpanásról van-e szó, vagy tartósan kevesebb munkaerőre lesz szükség. Erre utal az is, hogy a cégek egyelőre nem elbocsátásokkal, hanem létszámstoppal vagy 4 napos munkahéttel reagáltak a visszaeső megrendelésekre. Az egyik, 4 napos munkahetet bevezető, több mint kétezer főt foglalkoztató cégnél egy meglehetősen előnytelen kilépési csomagot is felajánlottak a dolgozóknak, de kevesen éltek vele. A nagy létszámú kölcsönzött munkaerőtől való gyors megválás ugyanakkor egy komolyabb krachot is előrevetíthet – véli László Zoltán. A szakszervezeti vezető emlékeztetett: a 2008-as válság kezdetén szintén inkább a kivárás volt a jellemző a cégekre. Szerinte nehéz évek jönnek az iparban, a foglalkoztatáspolitikának oda kellene figyelnie a jelekre. Ráadásul most a robotizáció, az automatizáció is átalakítja a munkavégzést. Van olyan gyár, ahol ma a mesterséges intelligencia segítségével 3 ember végzi azt a belső logisztikai munkát, amelyet tavaly még 60-an oldottak meg. Az emberek helyett a gép kommunikál a raktárral, a vevőkkel és a beszállítókkal is. Ebben a helyzetben különösen szükség lenne a munkavállalók készségeinek és képességeinek fejlesztésére, hogy lépést tudjanak tartani a technika fejlődésével, és meg tudjanak felelni az új elvárásoknak. A heti 4 napos munkarend lehetőséget adna arra, hogy az ötödik napon – munkaviszonyban, tehát fizetésért – ilyen képzéseken vegyenek rész a dolgozók. Ehhez állami akaratra és támogatásra is szükség volna, de Magyarországon erre eddig nem volt példa. Nyugat-Európában ugyanakkor nem precedens nélküli az ilyen foglalkoztatás – mondja László Zoltán. A Vasas alelnöke szerint mindeközben egyre több külföldi – ukrán, szerb, mongol – vendégmunkás jelenik meg a gyárakban. Ők sokkal kiszolgáltatottabbak, nem ismerik a magyar jogszabályokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, ezért több mindenre rávehetők. Alapvetően azért vannak itt, hogy minél többet dolgozzanak és keressenek, hogy hazatérve vagy a pénzt hazaküldve némi egzisztenciát tudjanak maguknak teremteni. Ezzel azonban letörik a hazai béreket, sőt az is előfordul, hogy a magyar kölcsönzött dolgozókat elbocsátják, a külföldi vendégmunkásokat viszont megtartják. Mint megírtuk: tavaly már 61 ezer külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt, a kormány pedig szélesre tárta előttük a kapukat. A munkavállalási engedély nélkül a régióból, Ukrajnából vagy Szerbiából betölthető szakmák, munkakörök számát 119-re, a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját 57 ezerre emelték. A vendégmunkások pedig jönnek is; elszállásolásukra egyre több munkásszálló épül vagy alakul át motelből, panzióból. A munkásszállók építéshez eddig csak az önkormányzatok kaptak támogatást, a kormány csütörtökön bejelentett gazdaságvédelmi akciótervének részeként azonban a jövőben a vállalkozások is segítséget kapnak majd hozzá.   

Még a főnök is látja: elégedetlenek a dolgozók

A cégvezetők fele szerint munkatársaik elégedetlenek munkakörükkel, és még ennél is többen nyilatkoznak így, ha a dolgozók napi feladatáról van szó – derült ki a Deloitte 10 ezer cég- és HR-vezető bevonásával, 119 országban, köztük Magyarországon is elvégzett kutatásából. A válaszadók 84 százaléka a munkahelyi elégedettség fejlesztését fontos feladatként, 30 százalékuk pedig a legsürgetőbb kérdések egyikeként jelölte meg. Nem véletlenül, hiszen témába vágó kutatások szerint 25 százalékkal több nyereséget termelnek azok a cégek, ahol az elégedettségi mutató kimagasló.  

Szerző
Frissítve: 2019.06.01. 12:16

Odavert a sok eső az epernek

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:57

Fotó: Lakos Gabor / Népszava
A csapadékos idő okozta jelentős kár miatt 20-30 százalékkal lehet drágább a gyümölcs.
Jelentős kárt tett idén az eső és a csapadékos időben terjedő gombafertőzés a szabadföldi szamócatermésben is, ez és a görög import miatt akár 20-30 százalékkal is drágább lehet a termés - közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel. (Valójában az eperről van szó, legalábbis a köznyelv így hívja, de a szakemberek ragaszkodnak a szamóca megnevezéshez.)  Apáti Ferenc elmondta, hogy a fagyok és az aszály idén nem okozott érdemi kárt a szamócaültetvényekben, ugyanakkor az eső és a gombafertőzés miatt a mintegy 400 hektáros szabadföldi terület 20-30 százaléka is kieshet. A magyarországi szamócatermő terület 40-50 százalékát teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 5-10 millió forint, míg hajtatott (fóliás) termesztés esetén akár 15-40 millió forint is lehet. Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát, valamint Szatymaz-Zsombó térségében folyik, egyre többen állítják elő termesztő berendezésben a szamócát. Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az ország importja, a magyar termés körülbelül felét teszi ki. Magyarország legnagyobb partnere Spanyolország, emellett olasz és görög szamóca is nagy mennyiségekben van jelen a kereskedelemben, de általában csak május közepéig.
Szerző
Témák
eper