Viharfellegek gyűlnek a hazai járműipar felett: több üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el

Publikálás dátuma
2019.06.01. 07:30
Egyre több cég áll át az eddigi három műszakról kettőre, s szünteti meg a hétvégi munkavégzést
Fotó: PASCAL LACHENAUD / AFP
A gyárakban csökkentik a munkaidőt, a távozó dolgozók helyére már nem vesznek fel újakat, legfeljebb vendégmunkásokat.
Egy nyugat-dunántúli és egy dél-dunántúli járműipari üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el májustól, egy harmadikban pedig most tervezik bevezetni. Számos jármű- és fémipari cégnél létszámstop van, a megüresedett helyeket nem töltik fel, a lejáró határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg. Április végén pedig egyik napról a másikra több mint kétezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg az autóipari, gépipari beszállítók – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. A járműgyártásban, a fém- és gépiparban visszafogják a termelést: egyre több cég áll át az eddigi három műszakról kettőre, sok helyen megszüntették a hétvégi munkavégzést. Az egyik üzemben az eddigi 455 termelési projektből 289-et leállítottak, egy észak-magyarországi gumigyárban feleannyi abroncsot gyártanak le most, mint négy hónappal ezelőtt – sorolja az egyre erősödő termelési válságot jelző lépéseket a szakszervezeti vezető. Az autóiparban vagy az acélipari termékek esetében nemzetközi szinten is érződik a megtorpanás: a diesel-botrány, a Brexit, Donald Trump amerikai elnök vámháborúja együttesen nagy a bizonytalanságot okoz, most mindenki a kivárásra játszik.  Az, hogy a cégek egyre inkább hagyják csökkenni a munkaerő létszámát, az utóbbi hónapok fejleménye; korábban jellemzően munkaerőhiányról szóltak a hírek. Azt azonban egyelőre nem látni, hogy átmeneti megtorpanásról van-e szó, vagy tartósan kevesebb munkaerőre lesz szükség. Erre utal az is, hogy a cégek egyelőre nem elbocsátásokkal, hanem létszámstoppal vagy 4 napos munkahéttel reagáltak a visszaeső megrendelésekre. Az egyik, 4 napos munkahetet bevezető, több mint kétezer főt foglalkoztató cégnél egy meglehetősen előnytelen kilépési csomagot is felajánlottak a dolgozóknak, de kevesen éltek vele. A nagy létszámú kölcsönzött munkaerőtől való gyors megválás ugyanakkor egy komolyabb krachot is előrevetíthet – véli László Zoltán. A szakszervezeti vezető emlékeztetett: a 2008-as válság kezdetén szintén inkább a kivárás volt a jellemző a cégekre. Szerinte nehéz évek jönnek az iparban, a foglalkoztatáspolitikának oda kellene figyelnie a jelekre. Ráadásul most a robotizáció, az automatizáció is átalakítja a munkavégzést. Van olyan gyár, ahol ma a mesterséges intelligencia segítségével 3 ember végzi azt a belső logisztikai munkát, amelyet tavaly még 60-an oldottak meg. Az emberek helyett a gép kommunikál a raktárral, a vevőkkel és a beszállítókkal is. Ebben a helyzetben különösen szükség lenne a munkavállalók készségeinek és képességeinek fejlesztésére, hogy lépést tudjanak tartani a technika fejlődésével, és meg tudjanak felelni az új elvárásoknak. A heti 4 napos munkarend lehetőséget adna arra, hogy az ötödik napon – munkaviszonyban, tehát fizetésért – ilyen képzéseken vegyenek rész a dolgozók. Ehhez állami akaratra és támogatásra is szükség volna, de Magyarországon erre eddig nem volt példa. Nyugat-Európában ugyanakkor nem precedens nélküli az ilyen foglalkoztatás – mondja László Zoltán. A Vasas alelnöke szerint mindeközben egyre több külföldi – ukrán, szerb, mongol – vendégmunkás jelenik meg a gyárakban. Ők sokkal kiszolgáltatottabbak, nem ismerik a magyar jogszabályokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, ezért több mindenre rávehetők. Alapvetően azért vannak itt, hogy minél többet dolgozzanak és keressenek, hogy hazatérve vagy a pénzt hazaküldve némi egzisztenciát tudjanak maguknak teremteni. Ezzel azonban letörik a hazai béreket, sőt az is előfordul, hogy a magyar kölcsönzött dolgozókat elbocsátják, a külföldi vendégmunkásokat viszont megtartják. Mint megírtuk: tavaly már 61 ezer külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt, a kormány pedig szélesre tárta előttük a kapukat. A munkavállalási engedély nélkül a régióból, Ukrajnából vagy Szerbiából betölthető szakmák, munkakörök számát 119-re, a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját 57 ezerre emelték. A vendégmunkások pedig jönnek is; elszállásolásukra egyre több munkásszálló épül vagy alakul át motelből, panzióból. A munkásszállók építéshez eddig csak az önkormányzatok kaptak támogatást, a kormány csütörtökön bejelentett gazdaságvédelmi akciótervének részeként azonban a jövőben a vállalkozások is segítséget kapnak majd hozzá.   

Még a főnök is látja: elégedetlenek a dolgozók

A cégvezetők fele szerint munkatársaik elégedetlenek munkakörükkel, és még ennél is többen nyilatkoznak így, ha a dolgozók napi feladatáról van szó – derült ki a Deloitte 10 ezer cég- és HR-vezető bevonásával, 119 országban, köztük Magyarországon is elvégzett kutatásából. A válaszadók 84 százaléka a munkahelyi elégedettség fejlesztését fontos feladatként, 30 százalékuk pedig a legsürgetőbb kérdések egyikeként jelölte meg. Nem véletlenül, hiszen témába vágó kutatások szerint 25 százalékkal több nyereséget termelnek azok a cégek, ahol az elégedettségi mutató kimagasló.  

Szerző
Frissítve: 2019.06.01. 12:16

Odavert a sok eső az epernek

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:57

Fotó: Lakos Gabor / Népszava
A csapadékos idő okozta jelentős kár miatt 20-30 százalékkal lehet drágább a gyümölcs.
Jelentős kárt tett idén az eső és a csapadékos időben terjedő gombafertőzés a szabadföldi szamócatermésben is, ez és a görög import miatt akár 20-30 százalékkal is drágább lehet a termés - közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel. (Valójában az eperről van szó, legalábbis a köznyelv így hívja, de a szakemberek ragaszkodnak a szamóca megnevezéshez.)  Apáti Ferenc elmondta, hogy a fagyok és az aszály idén nem okozott érdemi kárt a szamócaültetvényekben, ugyanakkor az eső és a gombafertőzés miatt a mintegy 400 hektáros szabadföldi terület 20-30 százaléka is kieshet. A magyarországi szamócatermő terület 40-50 százalékát teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 5-10 millió forint, míg hajtatott (fóliás) termesztés esetén akár 15-40 millió forint is lehet. Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát, valamint Szatymaz-Zsombó térségében folyik, egyre többen állítják elő termesztő berendezésben a szamócát. Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az ország importja, a magyar termés körülbelül felét teszi ki. Magyarország legnagyobb partnere Spanyolország, emellett olasz és görög szamóca is nagy mennyiségekben van jelen a kereskedelemben, de általában csak május közepéig.
Szerző
Témák
eper

129 milliós mínuszba került a 2Rule-t gyártó Mészáros-cég

Publikálás dátuma
2019.05.31. 18:23

Fotó: Molnár Ádám
A Magyar Sportmárka Zrt. saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent 2018-ban, így mínusz 125 millió forinton landolt, adózott eredményük pedig mínusz 129 millió volt.
Rosszul alakulnak a számok a 2Rule sportruházatot gyártó, Mészáros Lőrinc féle Magyar Sportmárka Zrt.-nél, írja a hvg.hu. Beszámolójuk szerint a saját tőkéjük a jegyzett tőke alá csökkent, így mínusz 125 millió forinton landolt, a negatív eredmény miatt csak pár százezer forint tao-pénzt költhetnek a felcsúti focira.
A tavalyi évről szóló beszámoló szerint az anyagjellegű ráfordítás közel 200 millió forint, míg a bérekre 34 millió forintot fordított a cég. A Magyar Sportmárka Zrt. mínusz 129 millió forint adózott eredményt ért el.
Szerző