A halasztás hete

Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (szokásos kormányinfóján), hogy bár meghatározatlan időre elhalasztják a közigazgatási bíróságok felállítását, a korábban elfogadott jogszabály megfelel az európai sztenderdeknek és a jogállamiság követelményeinek.

Ezzel szemben a tény az, hogy a jogi szakértőkből álló európai testület, a Velencei Bizottság, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint sok mindenben nem felelnek meg, és ugyanígy aggodalmait fejezte ki az Európai Bizottság, illetve annak jogi biztosa is. Ők valószínűleg a jogszabályt olvasták, nem pedig a miniszter nyilatkozatát.

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy az uniós kormányfők eheti találkozóján kimondták: „a csúcsjelöltek nem automatikusan jelöltjei a miniszterelnököknek. A szabály az, hogy csak mi jelölhetünk, és azt az EP-nek el kell fogadnia.”

Ezzel szemben a tény az, hogy az európai pártok csúcsjelöltjei eddig sem voltak automatikusan a miniszterelnökök jelöltjei az Európai Bizottság élére. Öt éve például Orbán Viktor és Cameron, akkori brit miniszterelnök Juncker néppárti csúcsjelölt ellen szavazott az uniós tagállami vezetők ülésén, a többiek viszont őt találták a legjobbnak. Orbán mostani kijelentése az uniós szabályról pedig enyhén szólva félrevezető: nem arról van szó, hogy „az Európai Parlamentnek el kell fogadnia” a miniszterelnökök jelöltjét, hanem arról, hogy a parlament hozzájárulása nélkül a kormányfők hiába jelölnek bárkit, abból nem lesz az Európai Bizottság elnöke. Nem mindegy.

Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy „mi az adócsökkentés kormánya vagyunk, a 2010-es gazdasági összeomlásnál is ezt tettük.”

Ezzel szemben a tény az, hogy 2010-ben már nem volt gazdasági összeomlás, hanem elindult egy szerény növekedés Magyarországon. És bár utána a kormány valóban csökkentette a személyi jövedelemadó mértékét, összességében éppenséggel emelte a béreket sújtó adókat. 2010-ben még 46,6 százalékot vontak el különböző adókkal a bérekből, 2011-től 2015-ig azonban több mint 49 százalékot, és csupán tavaly mérséklődött ez a bizonyos adóék 45 százalékra. Amiből az következik, hogy az adócsökkentés kormánya egészen a legutóbbi időkig az adóemelés kormánya volt.

Azt állította a Magyar Nemzet című lap, hogy „Karácsony Gergely úgy kaparintaná meg a főpolgármesteri posztot Tarlós Istvántól, hogy az általa vezetett Zuglóban súlyos pénzügyi gondok vannak.” Tarlós főpolgármester pedig az M1 kormánytévében azt mondta: több mint gyanús, hogy harmadik hete nem kapják meg a kerületi képviselők Zugló legfontosabb pénzügyi mutatóit.

Ezzel szemben a tény az, hogy a zuglói képviselő-testület a legfontosabb pénzügyi mutatók ismeretében tegnapelőtt jóváhagyta a 2018-as zárszámadást, vagyis a költségvetés végrehajtását, és abból az derült ki, hogy Zugló tavaly 1,3 milliárd forint megtakarítást ért el. Ugyanakkor a főváros idei 380 milliárdos költségvetésében 114 milliárd a hiány, amit többek között 67 milliárd forintos hitelfelvétellel igyekeznek betömni. Van még kérdés?