Szabad szemmel - Trump a globális fenyegetés példája

Publikálás dátuma
2019.06.02. 09:19

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 2.
Guardian  A londoni polgármester úgy vélekedik Trump nagy-britanniai látogatása előtt, hogy az amerikai elnök, valamint Orbán, Salvini, Le Pen és Farage pontosan azt a nyelvet használja, mint amelyet a fasiszták a múlt században. A pakisztáni származású elöljáró azt írja, hogy a tengerentúli vendég a globális fenyegetés hallatlan példája. A világban feljövőben van a szélsőjobb és a liberális demokrácia nehezen kivívott jogait, értékeit, a szabadságot veszélyezteti. Hozzátette, hogy az említett politikusok ugyanazokkal a megosztó klisékkel igyekeznek támogatást szerezni, mint annak idején nácik, ám új, baljós módszerekkel próbálják célba juttatni az üzenetet. És olyan helyeken törnek előre, jutnak hatalomhoz és befolyáshoz, ahol az pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Khan, aki már akkor összerúgta a patkót az elnökkel, amikor 3 éve a brit főváros élére választották, hozzátette, hogy a Fehér Ház gazdája az országot ért terrortámadás után próbálta kihasználni a londoniak félelmeit, átvette a brit szélsőségesek Twitter üzeneteit, álhírként ítélte el a klímaváltozásra vonatkozó, tudományosan megalapozott figyelmeztetéseket, most pedig az út előtt, igyekszik szégyentelenül beleavatkozni a konzervatívok életébe, amikor nyilvánosan Johnsont javasolja a párt élére. Azt hiszi ugyanis, hogy a jelenlegi külügyminiszter szövetséges lesz Washington megosztó programjához, ha a kormányrúdhoz kerül. A Munkáspárt és a Liberális Demokraták vezetője szintén elítélte Trump eljárásmódját. Egyébként holnapután Londonban legalább 250 ezer embert várnak az elnök ellen meghirdetett tüntetésre.      Le Monde  Eredetileg úgy volt, hogy Orbán Viktor elmegy a pápa szabadtéri miséjére, Csíksomlyóra, ám az út elmaradt, amúgy a Vatikán egy pillanatig nem kecsegtette a kormányfőt azzal, hogy találkozhat Ferenccel. Áder János pedig egyszerű zarándokként volt jelen – közölte a Szentszék, amely nem kívánt politikai töltetet adni az eseménynek. Az egyházfő a kegyhelyen, amelyet többnyire erdélyi és magyarországi katolikusok keresnek fel, testvéri együttélésre és a különféle vallási, nemzeti és kulturális közösségek közti nyitásra hívott fel. Hangsúlyozta, hogy a keresztény hitet nem szabad más vallásokkal ellentétesnek tekinteni és politikai célokra használni. Kiemelte, hogy egy népnek ezer arca van, a kultúrát, a nyelvet és a hagyományokat tekintve, és ezek mind-mind csak gazdagítják. A múlt viszontagságait és szomorúságait nem szabad elfelejteni, vagy tagadni, de azok nem jelenthetnek akadályt a felebaráti együttélés útjában, sem pedig érvet az ellen, mutatott rá.      Politico  Az euroszkeptikusok azon tanakodnak, milyen szövetséget hozzanak létre az új Európai Parlamentben. Salvini idáig 73 helyet tudhat magáénak az új frakcióban, de ő magasabbra tör: szeretné megnyerni magának a Brexit pártot, ám annak vezére, Farage idáig nemigen mutatott nagy hajlandóságot arra, hogy együttműködjön Le Pennel. Utóbbi ugyanennek a csoportnak a tagja, ám a brit politikus túl szélsőségesnek, azon kívül antiszemitának tartja. A Liga vezére megcélozta a Fideszt és a PiS-t is, de a héten Gulyás Gergely nem látta sok esélyét, hogy a próbálkozás sikerrel jár. A magyar párt egy másik képviselője úgy nyilatkozott, hogy aligha állnak össze olyanokkal, mint Salvini, Le Pen és Farage, inkább azon vannak, hogy visszatérjenek a Néppárthoz. A Jog és Igazságosság kizárta, hogy együtt dolgozzon a francia tagpárttal, így várhatóan marad a jelenlegi frakcióban, ahol a brit toryk is vannak. A belső megosztottságot úgy lehetne áthidalni, hogy nem tömörülnek egyetlen csoportba, hanem szövetségre lépnek és összehangoltan voksolnak a kulcskérdésekben. Ily módon a három frakció összesen több mint 170 szavazatot tudna mozgósítani, azaz a 2. legnagyobb erőt adná Strasbourgban. Ez egyben azt jelentené, hogy fontos javaslatok elfogadását volna képes megakadályozni. Ráadásul – fejtegette egy illetékes – ha a Fidesz átáll hozzájuk, az plusz 13 mandátumot hozna, és így még az EPP-t is leköröznék.      Le Monde  Két neves francia társadalomtudós úgy látja, hogy a nacionalista szélsőségesek behatoltak a hagyományos jobboldalra és megfojtották azt. Bernard Lévy, aki nemrégiben jó két órán át beszélgetett Orbán Viktorral, illetve Sylvain Khan, a párizsi Politikatudományi Egyetem professzora azt írja, hogy az EP-választás nyilvánvalóvá tette, amit idáig nem lehetett jól látni: átalakul a jobboldal. A magyar és a lengyel radikális ultrakonzervatívok már 10 éve gyakorolják a hatalmat, ám sokan azzal nyugtatgatták magukat, hogy a populizmus kelet-európai sajátosság. Ám mivel a szélsőségesek immár Nyugaton is jó eredményeket érnek el, mások a szociáldemokrácia kudarcára vezetik vissza a jelenséget. Csakhogy a radikálisok a klasszikus jobboldal, tehát Merkel, Juncker, Tusk és May rovására törnek előre. A Néppárt porlad szét, mindent együttvéve a szélsőségesek ugyanolyan jól szerepeltek, mint a konzervatívok. Mondogatják persze róluk, hogy erősen megosztottak, de azért megerősödtek. Akár úgy is lehet nevezni a jelenséget: orbanizálódás. A magyar politikus az élcsapat szerepét tölti be a Néppártban. Populista, ha azt nézzük, milyen élesen bírálja főként a brüsszeli elitet, a kisebbségeket pedig politikai és kulturális okokból egyaránt megveti. Támogatja viszont a nacionalisták összefogását. Vagyis hogy fel kell mondani az európai terv haladó, kozmopolita alapjait, és az EU-t a nemzetközi menedékjog, a pluralizmus, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a kisebbségi jogok ellen kell fordítani. És inkább az urambátyám-rendszert, az oligopóliumokat, az orosz, illetve kínai törekvéseket kell támogatni. Az orbanizálódás már elérte Olaszországot, így nagy feltűnést keltett és példaértékkel szolgál. A szélsőjobb azon van, hogy jobban hasznosítsa az EU forrásait a maga céljaira. A brüsszeli pénzek az éves magyar GDP 4 %-át teszik ki, a lengyelek az uniós alapok legnagyobb kedvezményezettjei. A hatalomra jutott euroszkeptikusok beleköpnek a levesbe, de szívesen kanalaznak abból. Orbánhoz hasonlóan elálltak attól, hogy a kilépést, illetve azt sürgessék, hogy fel kell adni az eurót a hazai gazdaságban. Márpedig ez kedvezett a szélsőségesek, illetve az ultrakonzervatív nacionalista erők közeledésének. És most már közös frakcióban gondolkodnak. A nemzeti politika elsőbbségét hirdetik, és vallási-etnikai alapokon bezárnák a kapukat az idegenek előtt. A Néppárt, amely 40 éve ingadozik az Európa-pártiak és a nemzetállam hívei között, nem képes több hívet szerezni. Ebből következően nem tudta rászánni magát a Fidesz kizárására. Ily módon Orbán ideális helyzetben van, hogy tovább gyengítse a kereszténydemokratákat. Hogy hídfőállás legyen az új, nacionalista szerveződés számára. Utóbbi igyekszik majd többséget szerezni olyan kérdésekben, mint a menedékjog, a szabad mozgás korlátozása, továbbá a bíróságok és a sajtó függetlensége befolyásolása. Ha az EPP túl akarja élni ezt az ideológiai diverziót, akkor véget kell vetnie a kétértelműségnek, egyértelműen meg kell határoznia, mit képvisel. Az opció az, hogy a nacionalisták vissza akarnak térni az elszigetelt nemzetállamokhoz, vagy azok mítoszához. Elzárkóznának a sokszínűségtől. A választóvonal az EU hívei és ellenfelei között húzódik. A román, illetve cseh tagpárt miatt kiterjed már a szociáldemokrata és a liberális pártcsaládra is, így a Néppárthoz hasonlóan azoknak is meg kell határozniuk, hogy mit akarnak, illetve merre tartanak.  
Szerző
Témák
lapszemle

Trump vámháborúját magyarázó könyvet adott ki Kína

Publikálás dátuma
2019.06.02. 09:03
Vang Suo-ven kínai kereskedelmi miniszterhelyettes egy sajtótájékoztatón
Fotó: Wei yao / Imaginechina / AFP
A "fehér könyvet" azután adták ki, hogy szombaton életbe léptek azok a több ezer amerikai importcikkre kivetett pótvámok, amikkel az amerikai védővámokért vesz elégtételt Peking.
Kína nem akar kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, ugyanakkor nem is riad vissza tőle - szögezi le vasárnap közzétett hivatalos állásfoglalásában a kínai kormány. Az ügyről kiadott, úgynevezett fehér könyvben a kormányzat Donald Trumpot vádolja: a két ország kereskedelmi konfliktusának elmérgesedése az amerikai fél közelmúltbeli lépéseinek következménye.
"2017-es beiktatása óta az új amerikai vezetés pótvámok és egyéb büntető intézkedések bevezetésével fenyegeti legnagyobb kereskedelmi partnereit"

- fogalmaznak. A hivatalos kínai állásfoglalást tartalmazó fehér könyvet Vang Suo-ven kínai kereskedelmi miniszterhelyettes és Kuo Vej-min, a kínai Államtanács információs osztályának miniszterhelyettese ismertette vasárnap megtartott pekingi sajtótájékoztatóján.
A kínai kormány állásfoglalása szerint a kereskedelmi súrlódások hátterében számos, az Egyesült Államok részéről eltúlzott, illetve helytelenül értelmezett adat, valamint alaptalan vádaskodás áll. Vang Suo-ven a Donald Trump amerikai elnök által gyakran kifogásolt kereskedelmi deficit kapcsán például aláhúzta: az amerikai és a kínai kereskedelmi minisztériumok közös felméréséből kiderült, hogy az amerikai fél jelentősen túlbecsüli a Kínával szembeni kereskedelmi deficitet, mely szerintük a valóságban 153,6 milliárd dollárra tehető, szemben az amerikai tisztviselők által gyakran említett 410 milliárd dollárral. Vang hozzátette: Kína kereskedelmi többletének számottevő részét ráadásul a feldolgozó ipar teszi ki, mely közvetve külföldi beszállítóknak is profitot termel, de ugyanígy részesülnek belőle a Kínában működő külföldi vállalatok is.
A dokumentum kategorikusan elutasítja a szellemi tulajdon lopásának vádját, melyet Washington rendszeresen említ Kína kapcsán. A fehér könyv azzal érvel, hogy Kína teljes mértékben elkötelezett a szellemi tulajdon védelme mellett, melynek érdekében a jelenleg érvényes nemzetközi szabályozásnak megfelelő jogi keretet állított fel. Jelentős mértékben nőtt a külföldi jogbirtokosoknak kifizetett szerzői jogdíjak összege, és éles emelkedés tapasztalható a Kínában benyújtott szabadalmi kérelmek számában, hangsúlyozzák. Arra is kitérnek, hogy
az amerikai pótvámok, bár Kínát célozzák, de számos más piaci résztvevőnek is károkat okoznak, ráadásul az Egyesült Államok számára sem előnyösek.

Rámutatnak: a büntetővámok miatt jelentősen emelkedtek az amerikai cégek gyártási költségei. "Számos amerikai gyártó támaszkodik kínai nyersanyagokra és közbenső termékekre. Mivel rövidtávon nehéz lenne megfelelő új beszállítókat találniuk, ezeknek a gyártóknak viselniük kell a pótvámok miatt emelkedő költségeket."
A dokumentumkötet emellett zömében amerikai hivatalos statisztikák és felmérések adatait bemutatva vezeti le, hogy mekkora anyagi kárt okoznak a pótvámok az Egyesült Államok számára. Egy Trade Partnership nevű amerikai agytröszt februárban közzétett felmérésére hivatkozva például azt írják: amennyiben Washington minden kínai importcikkre bevezeti a 25 százalékos pótvámot - melynek előkészítésével Donald Trump május 10-én megbízta Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőt, - úgy
az Egyesült Államok GDP-je 1,01 százalékot csökkenhet, 2,16 millió amerikai veszítheti el a munkáját, és az amerikai háztartásoknak évi 2294 dollár (közel 667 ezer forint) többletkiadással kell számolniuk.

A fehér könyv továbbá hosszú listát tartalmaz arról, hogy hány alkalommal vonta vissza korábban tett ígéreteit az Egyesült Államok a két ország közti kereskedelmi tárgyalások során. Úgy fogalmaznak: "az egyeztetések nem voltak mentesek a visszalépésektől, melyek minden alkalommal abból következtek, hogy az amerikai fél visszavont korábban elfogadott pontokat, illetve kihátrált előzőleg tett ígéreteiből."
A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások azt követően torpantak meg, hogy az amerikai fél szerint Peking visszalépett a kidolgozás alatt álló megállapodásban korábban közös megegyezés alapján rögzített egyes pontokban. A kínai kereskedelmi miniszterhelyettes, aki korábban személyesen is részt vett a kereskedelmi tárgyalásokon, ezzel a váddal kapcsolatban elmondta: "semmiről nem állapodtunk meg addig, amíg mindenről meg nem állapodtunk." Vang megerősítette továbbá, hogy bár Peking továbbra is igyekszik kielégíteni a ritkaföldfémek külföldi keresletét, nem tartja elfogadhatónak azonban, ha a Kínából származó ritkaföldfémeket az ország fejlődését gátló termékek gyártására használják fel. Kína a világ ritkaföldfémeinek 85 százalékát biztosítja, és a közelmúltban tett kijelentések alapján úgy tűnik, hogy ezeket az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához szükséges alapanyagokat használhatja fel az Egyesült Államok szankciói elleni következő válaszlépésként.
A miniszterhelyettes újságírói kérdésre nem erősítette meg, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök találkozna Donald Trumppal a június végén Japánban megrendezett G20-as országcsoport csúcstalálkozóján, melyet azonban amerikai részről már számos alkalommal említettek, többek között maga Trump elnök is. A fehér könyvet egy nappal azt követően adták ki, hogy szombaton életbe léptek arra a több ezer amerikai importcikkre kivetett pótvámok, melyeket a kínai kormányzat május 13-án jelentett be az amerikai pótvámokra való válaszlépésként.

Hatalmas robbanások egy orosz trotilgyárban

Publikálás dátuma
2019.06.01. 17:05
Illusztráció
Fotó: FRANCISCO VILLEDA / AFP
42-en megsérültek, a városban rendkívüli állapotot hirdettek.
Több nagy erejű robbanás történt szombaton egy trotilt gyártó üzemben az oroszországi Dzerzsinszk városában, az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a balesetben 42-en megsérültek és közülük 14-en szorultak kórházi kezelésre. A tárca közlése szerint senki sincs súlyos állapotban, könnyebb és közepesen súlyos sérüléseket szenvedtek a robbanás következtében szanaszét repülő szilánkok és törmelék miatt. A Krisztall nevű, állami kézben lévő kutatóintézet üzemében három robbanás történt, és utána tűz ütött ki. A legfrissebb hírek szerint a gyáregység teljesen megsemmisült, és összességében mintegy 800 négyzetméteres területen keletkeztek súlyos vagy helyrehozhatatlan károk. A városban és három környékbeli faluban rendkívüli helyzetet hirdettek. A helyi hatóságok hangosbemondóval tájékoztatják a lakosságot a történtekről és a teendőkről. Az első hírek még arról szóltak, hogy csak a gyárépületekben keletkeztek károk, de a környékbeli lakóházakban nem, és a helyi lakókat sem menekítették ki, mert a tűz nem veszélyeztette őket. Az ottani média legfrissebb híradásaiban azonban már az hangzott el, hogy tíz iskolába és óvodában, több lakóépületben, kulturális és sportlétesítményekben keletkeztek károk, mintegy 180 épület ablakai törtek ki. Az orosz hírügynökségekben és a közösségi médiában több videofelvétel jelent meg a robbanásról, a drónokkal készült filmeken jól látszik az üzem felett gomolygó sűrű füst. A robbanások következményeinek felszámolásában mintegy 400 ember és ötven tűzoltóautó, illetve munkagép vesz részt. A Interfax hírügynökség értesülései szerint feltehetően a technológiai eljárás során elkövetett hibák okozhatták a detonációkat. A Krisztall az ötvenes évek óta üzemel, és elsősorban robbanóanyagok és elegyek előállításával, illetve ipari felhasználásával foglalkozik. A trotil - más néven trinitrotoluol (TNT) - ipari és katonai célokra használt robbanóanyag. A körülbelül 250 ezer lakosú Dzerzsinszk Oroszország középső részén, a Nyizsegorodi területen fekszik a Volga partján, Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre. Dzerzsinszk az orosz vegyianyaggyártás egyik nagy központja, háromtucatnyi iparvállalat működik a városban. 
Szerző