Trump vámháborúját magyarázó könyvet adott ki Kína

Publikálás dátuma
2019.06.02. 09:03
Vang Suo-ven kínai kereskedelmi miniszterhelyettes egy sajtótájékoztatón
Fotó: Wei yao / Imaginechina / AFP
A "fehér könyvet" azután adták ki, hogy szombaton életbe léptek azok a több ezer amerikai importcikkre kivetett pótvámok, amikkel az amerikai védővámokért vesz elégtételt Peking.
Kína nem akar kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, ugyanakkor nem is riad vissza tőle - szögezi le vasárnap közzétett hivatalos állásfoglalásában a kínai kormány. Az ügyről kiadott, úgynevezett fehér könyvben a kormányzat Donald Trumpot vádolja: a két ország kereskedelmi konfliktusának elmérgesedése az amerikai fél közelmúltbeli lépéseinek következménye.
"2017-es beiktatása óta az új amerikai vezetés pótvámok és egyéb büntető intézkedések bevezetésével fenyegeti legnagyobb kereskedelmi partnereit"

- fogalmaznak. A hivatalos kínai állásfoglalást tartalmazó fehér könyvet Vang Suo-ven kínai kereskedelmi miniszterhelyettes és Kuo Vej-min, a kínai Államtanács információs osztályának miniszterhelyettese ismertette vasárnap megtartott pekingi sajtótájékoztatóján.
A kínai kormány állásfoglalása szerint a kereskedelmi súrlódások hátterében számos, az Egyesült Államok részéről eltúlzott, illetve helytelenül értelmezett adat, valamint alaptalan vádaskodás áll. Vang Suo-ven a Donald Trump amerikai elnök által gyakran kifogásolt kereskedelmi deficit kapcsán például aláhúzta: az amerikai és a kínai kereskedelmi minisztériumok közös felméréséből kiderült, hogy az amerikai fél jelentősen túlbecsüli a Kínával szembeni kereskedelmi deficitet, mely szerintük a valóságban 153,6 milliárd dollárra tehető, szemben az amerikai tisztviselők által gyakran említett 410 milliárd dollárral. Vang hozzátette: Kína kereskedelmi többletének számottevő részét ráadásul a feldolgozó ipar teszi ki, mely közvetve külföldi beszállítóknak is profitot termel, de ugyanígy részesülnek belőle a Kínában működő külföldi vállalatok is.
A dokumentum kategorikusan elutasítja a szellemi tulajdon lopásának vádját, melyet Washington rendszeresen említ Kína kapcsán. A fehér könyv azzal érvel, hogy Kína teljes mértékben elkötelezett a szellemi tulajdon védelme mellett, melynek érdekében a jelenleg érvényes nemzetközi szabályozásnak megfelelő jogi keretet állított fel. Jelentős mértékben nőtt a külföldi jogbirtokosoknak kifizetett szerzői jogdíjak összege, és éles emelkedés tapasztalható a Kínában benyújtott szabadalmi kérelmek számában, hangsúlyozzák. Arra is kitérnek, hogy
az amerikai pótvámok, bár Kínát célozzák, de számos más piaci résztvevőnek is károkat okoznak, ráadásul az Egyesült Államok számára sem előnyösek.

Rámutatnak: a büntetővámok miatt jelentősen emelkedtek az amerikai cégek gyártási költségei. "Számos amerikai gyártó támaszkodik kínai nyersanyagokra és közbenső termékekre. Mivel rövidtávon nehéz lenne megfelelő új beszállítókat találniuk, ezeknek a gyártóknak viselniük kell a pótvámok miatt emelkedő költségeket."
A dokumentumkötet emellett zömében amerikai hivatalos statisztikák és felmérések adatait bemutatva vezeti le, hogy mekkora anyagi kárt okoznak a pótvámok az Egyesült Államok számára. Egy Trade Partnership nevű amerikai agytröszt februárban közzétett felmérésére hivatkozva például azt írják: amennyiben Washington minden kínai importcikkre bevezeti a 25 százalékos pótvámot - melynek előkészítésével Donald Trump május 10-én megbízta Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőt, - úgy
az Egyesült Államok GDP-je 1,01 százalékot csökkenhet, 2,16 millió amerikai veszítheti el a munkáját, és az amerikai háztartásoknak évi 2294 dollár (közel 667 ezer forint) többletkiadással kell számolniuk.

A fehér könyv továbbá hosszú listát tartalmaz arról, hogy hány alkalommal vonta vissza korábban tett ígéreteit az Egyesült Államok a két ország közti kereskedelmi tárgyalások során. Úgy fogalmaznak: "az egyeztetések nem voltak mentesek a visszalépésektől, melyek minden alkalommal abból következtek, hogy az amerikai fél visszavont korábban elfogadott pontokat, illetve kihátrált előzőleg tett ígéreteiből."
A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások azt követően torpantak meg, hogy az amerikai fél szerint Peking visszalépett a kidolgozás alatt álló megállapodásban korábban közös megegyezés alapján rögzített egyes pontokban. A kínai kereskedelmi miniszterhelyettes, aki korábban személyesen is részt vett a kereskedelmi tárgyalásokon, ezzel a váddal kapcsolatban elmondta: "semmiről nem állapodtunk meg addig, amíg mindenről meg nem állapodtunk." Vang megerősítette továbbá, hogy bár Peking továbbra is igyekszik kielégíteni a ritkaföldfémek külföldi keresletét, nem tartja elfogadhatónak azonban, ha a Kínából származó ritkaföldfémeket az ország fejlődését gátló termékek gyártására használják fel. Kína a világ ritkaföldfémeinek 85 százalékát biztosítja, és a közelmúltban tett kijelentések alapján úgy tűnik, hogy ezeket az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához szükséges alapanyagokat használhatja fel az Egyesült Államok szankciói elleni következő válaszlépésként.
A miniszterhelyettes újságírói kérdésre nem erősítette meg, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök találkozna Donald Trumppal a június végén Japánban megrendezett G20-as országcsoport csúcstalálkozóján, melyet azonban amerikai részről már számos alkalommal említettek, többek között maga Trump elnök is. A fehér könyvet egy nappal azt követően adták ki, hogy szombaton életbe léptek arra a több ezer amerikai importcikkre kivetett pótvámok, melyeket a kínai kormányzat május 13-án jelentett be az amerikai pótvámokra való válaszlépésként.

Hatalmas robbanások egy orosz trotilgyárban

Publikálás dátuma
2019.06.01. 17:05
Illusztráció
Fotó: FRANCISCO VILLEDA / AFP
42-en megsérültek, a városban rendkívüli állapotot hirdettek.
Több nagy erejű robbanás történt szombaton egy trotilt gyártó üzemben az oroszországi Dzerzsinszk városában, az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a balesetben 42-en megsérültek és közülük 14-en szorultak kórházi kezelésre. A tárca közlése szerint senki sincs súlyos állapotban, könnyebb és közepesen súlyos sérüléseket szenvedtek a robbanás következtében szanaszét repülő szilánkok és törmelék miatt. A Krisztall nevű, állami kézben lévő kutatóintézet üzemében három robbanás történt, és utána tűz ütött ki. A legfrissebb hírek szerint a gyáregység teljesen megsemmisült, és összességében mintegy 800 négyzetméteres területen keletkeztek súlyos vagy helyrehozhatatlan károk. A városban és három környékbeli faluban rendkívüli helyzetet hirdettek. A helyi hatóságok hangosbemondóval tájékoztatják a lakosságot a történtekről és a teendőkről. Az első hírek még arról szóltak, hogy csak a gyárépületekben keletkeztek károk, de a környékbeli lakóházakban nem, és a helyi lakókat sem menekítették ki, mert a tűz nem veszélyeztette őket. Az ottani média legfrissebb híradásaiban azonban már az hangzott el, hogy tíz iskolába és óvodában, több lakóépületben, kulturális és sportlétesítményekben keletkeztek károk, mintegy 180 épület ablakai törtek ki. Az orosz hírügynökségekben és a közösségi médiában több videofelvétel jelent meg a robbanásról, a drónokkal készült filmeken jól látszik az üzem felett gomolygó sűrű füst. A robbanások következményeinek felszámolásában mintegy 400 ember és ötven tűzoltóautó, illetve munkagép vesz részt. A Interfax hírügynökség értesülései szerint feltehetően a technológiai eljárás során elkövetett hibák okozhatták a detonációkat. A Krisztall az ötvenes évek óta üzemel, és elsősorban robbanóanyagok és elegyek előállításával, illetve ipari felhasználásával foglalkozik. A trotil - más néven trinitrotoluol (TNT) - ipari és katonai célokra használt robbanóanyag. A körülbelül 250 ezer lakosú Dzerzsinszk Oroszország középső részén, a Nyizsegorodi területen fekszik a Volga partján, Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre. Dzerzsinszk az orosz vegyianyaggyártás egyik nagy központja, háromtucatnyi iparvállalat működik a városban. 
Szerző

Csaknem 6 milliárdot kell fizetnie Csehországnak Babis miatt

Publikálás dátuma
2019.06.01. 15:22

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen és emiatt cége nem jogosult uniós támogatásra.
Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak. A pénzt korábban az Andrej Babis cseh miniszterelnök tulajdonában lévő Agrofert holding kapta - az Európai Bizottság megállapítása szerint azonban
Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen és emiatt a cég nem jogosult uniós támogatásra.

A több mint hetven oldalas bizottsági jelentést több cseh sajtóorgánum teljes egészében nyilvánosságra hozta.  A jelentés szerint az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik az érvényes törvényeket és előírásokat, mert Andrej Babisnak továbbra is befolyása van egykori cégére, amelynek irányítását 2017 februárjában két vagyonkezelő alapnak adta át, miközben kormányfőként befolyásolni tudja és befolyásolja az uniós támogatások szétosztását.
„Babis kezében tartja a két vagyonkezelő alapot, s ezeken a vagyonkezelő alapokon keresztül kezében tartja az Agrofert csoportot is” – áll a jelentésben, amely megállapítja, hogy az Agrofer nyeresége végső soron szintén Babishoz kerü

A cseh pénzügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy előzetes angol nyelvű jelentésről van szó, amely még nem végleges, és még változhat. A tárca csak azután kíván reagálni, hogy megkapja a dokumentum végső cseh nyelvű változatát. Babis azt állítja: semmiféle cseh, illetve európai törvényeket nem sértett meg, a jelentés elfogult és téves, mert neki 2017 februárja óta nincs semmiféle befolyása a vagyonkezelő alapokba helyezett cégei tevékenységére.
Babis szerint Csehországnak semmiféle pénzt nem kell majd visszafizetnie az uniós kasszába.

A cseh kormányfőt a Transparency International cseh irodája tavaly nyáron jelentette fel Brüsszelben. Az európai uniós ellenőrök idén januárban jártak Prágában, és egy héten keresztül ellenőrizték az Agrofertet. Babis 2014 óta tagja a cseh kormányoknak és hogy politikai szerepvállalása ne ütközzön a cseh összeférhetetlenségi törvényekbe, vagyonát 2017 elején két vagyonkezelő alapba helyezte el. Ez akkor megfelelt az EU-előírásainak is, de ezek 2018 nyarán megszigorodtak és
a Transparency International szerint Babis azóta ismét összeférhetetlenségi helyzetbe került.

Az EU könyvvizsgálói 2011-től 2018 végéig ellenőrizték az Agrofertet érintő pénzügyi iratokat. Ez idő alatt az Agrofert 451 millió korona támogatást kapott, ebből 283 millió koronát 2017 februárja után - derül ki az iHNED portálon közölt anyagból. A jelentés leír több esetet, amikor az Agrofert állítólag jogtalanul jutott uniós támogatásokhoz. Bírálja a cseh hatóságokat is, hogy nem jártak el kellő alapossággal és következetességgel az uniós támogatások szétosztásánál.
Babis a jelentés szerint több olyan állami döntést személyesen is befolyásolt, amely végül pénzt hozott az Agrofertnek.

Jan Hamácek belügyminiszter, a kisebbik koalíciós partner, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke szerint a jelentésnek nem lesz hatása a kormány és a koalíció működésére, de ha kiderül, hogy az Agrofert jogtalanul jutott támogatásokhoz, akkor a pénzt mindenképpen vissza kell majd fizetnie. Az Agrofert holding Csehország egyik legnagyobb agáripari, élelmiszeripari és vegyipari cége, amely több mint 33 ezer embernek ad munkát. Andrej Babis pedig Csehország második leggazdagabb embere.
Az ellenzék által sokat emlegetett Gólyafészek-botrány hátterében az áll, hogy az ilyen nevű szabadidőközpontot építtető cég korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Babis volt.

A szabadidőközpont építéskor, 2007-2008-ban azonban a cég ismeretlen tulajdonba került, és kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást.
Szerző
Témák
Babis
Frissítve: 2019.06.01. 16:40