Ferenc pápa az új ideológiák elleni harcra buzdított Balázsfalván, és boldoggá avatott hét püspököt

Publikálás dátuma
2019.06.02. 13:26

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A rendszerváltás előtti Románia börtöneiben meghalt görögkatolikus püspököket avatott boldoggá a katolikus egyházfő vasárnap.
Közel százezres tömeg előtt beszélt a katolikus egyházfő az erdélyi Balázsfalván (Blaj), ahol a vasárnap tartott szentmisén boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyháznak a rendszerváltás előtt börtönökben elhunyt hét püspökét. Ferenc pápa szerint - amiként a rendszerváltás előtt az erdélyi görögkatolikus püspökök tették -, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. Kijelentette: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon próbálnak érvényre jutni, és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségüktől.
"A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné téve őket"

- jelentette ki, ám nem pontosította, milyen ideológiákra gondol. A térség legértékesebb örökségeként említette az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját.
"Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (...) Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött"

- mondta a pápa. Úgy vélte: a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.
A boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan szimbolikus széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra.
A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözték be. Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg, 77 éves korában, 1952-ben. Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a vacaresti-i börtönben halt meg, 51 éves korában, 1950-ben. Ioan Sucu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója, 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben, 1953-ban. Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg, 51 éves korában, a máramarosszigeti börtönben. Ioan Balan Lugosi püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg. Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg, 79 éves korában. Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök - aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát - túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg.
A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a romániai rezsim. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót. Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt.
A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1948-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdélyi uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.
Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogat el, majd a nagyszebeni repülőtérről indul vissza Rómába.

89-en sérültek meg, amikor felrobbant az orosz hadiüzem

Publikálás dátuma
2019.06.02. 13:06
Egy orosz tűzoltó - illusztráció
Fotó: Alexey Suhorukov / Sputnik
16 embert kórházban kezelnek a szombati baleset miatt, egyikük állapota súlyos. A helyreállítás még este megkezdődött, a károk felmérése folyik.
Összesítették a szombati orosz hadiüzemben történt robbanások sérültjeinek számát. Egészségügyi intézményekhez 89-en fordultak segítségért a dzerzsinszki Krisztall kutatóintézet és hadiüzemben történt baleset nyomán - közölte vasárnap az orosz szaktárca sajtószolgálata.
Az üzem dolgozói közül 44-en, a város lakói közül pedig 45-en igényeltek valamilyen szintű ellátást vasárnap reggelig. 16 embert kórházban kezelnek, egyikük állapota súlyos.

A dzerzsinszki önkormányzat az Interfax hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a robbanás okozta lökéshullámok következtében 309 lakóépület 900 ablaka, valamint óvodák és iskolák további csaknem 260 ablaka tört be. A helyreállítás szombat este megkezdődött, a károk felmérése még folyik.
A robbanóanyagok és -elegyek gyártásával az ötvenes évek óta foglalkozó Krisztall területén szombaton - sajtóértesülések szerint a biztonsági előírások megsértése miatt - több robbanás történt, amelyek következtében a létesítmény öt épülete összedőlt.
Az igazgatót egy nappal korábban, pénteken bocsátották el, éppen a biztonsági szabályozás megsértése miatt.

Őt tették felelőssé egy korábbi, áprilisban bekövetkezett robbanás miatt is, amelyben szintén megsemmisült egy téglaépület, de senkinek sem esett baja.
A körülbelül 250 ezer lakosú Dzerzsinszk Oroszország középső részén, a Nyizsegorodi területen fekszik a Volga partján, Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre. Dzerzsinszk az orosz vegyianyag-gyártás egyik nagy központja, háromtucatnyi iparvállalat működik a városban.

Pánik Velencében: óceánjáró ütközött egy szállodahajónak, többen megsérültek (videók)

Publikálás dátuma
2019.06.02. 11:56

Fotó: AFP
Az Opera nevű óriást vontatóhajó húzta közel a parthoz, de a 65 ezer tonnás jármű valamiért nem tudott megállni.
Egy a dunai szállodahajókhoz hasonló kötött ki Velencében vasárnap reggel, az utasok éppen leszálltak, amikor feltűnt egy hatalmas óceánjáró, és egyenesen az előbbinek szaladt. Öten megsérültek, írja a Repubblica olasz lap alapján a hvg.hu. Az MTI információi szerint négy 66 és 72 év közötti turista könnyebb sérülésekkel kórházba is került. Az amerikai, új-zélandi és ausztrál állampolgárok közül kettőt délutánra kiengedtek a kórházból.
Az Opera nevű óriást vontatóhajó húzta közel a parthoz, de az Opera valamiért nem tudott megállni. A felvételeken az látszik, amint az óceánjáró kürtölve közelíti a mólót, az emberek pedig menekülnek. Aztán nekiszalad az ott lehorgonyzott River Countess nevű szállodahajónak, azt eltolja, és végül orral a partnak ütközik az Opera. A hajó hosszan csúszik ezután, mire megáll.
Az MSC Opera egy 2004-ben épült üdülőhajó, fedélzetén 1071 kabinban 2679 utasnak van hely, akiket egy 728 fős legénység szolgál ki a jármű Wikipedia-oldala szerint. Hossza mintegy 275 méter, magassága 54 méter, súlya pedig több mint 65 ezer tonna. Az MSC Opera műszaki hiba miatt 2011 májusában félbeszakítani kényszerült egyik útját a Balti-tengeren. Akkor Stockholmban tette partra 1800 utasát, akik úti célja eredetileg Szentpétervár lett volna.
Velencében régóta kényes téma az Operához hasonló hatalmas hajók jelenléte. Évente nagyjából hatszáz 40 ezer tonna feletti hajó érkezik a városba, nem egy egészen a Szent Márk térig behajózik. Sokaknak a velük egyszerre érkező több ezer turistával van problémája, másokat inkább az zavar, hogy a házaknál sokszor hatalmasabb járművek elcsúfítják a történelmi városképet. Természetvédők a tengerjárók mozgása és szennyezése okozta környezeti károkra is próbálják felhívni a figyelmet, és aktivisták hosszú ideje kampányolnak azért, hogy ilyen hajókkal ne lehessen ennyire megközelíteni a partot. Ám nincs könnyű dolguk: az ilyen hajók jelenléte évi mintegy 400 millió euró bevételt jelent Velencének. Ennek ellenére,
a római közlekedési minisztérium vasárnap bejelentette, hogy június végére rendelettel akarja kitiltani az óriás turistahajókat a velencei csatornákról.

2017-ben a velenceiek egyébként népszavazást is rendeztek, amelyen megerősítették, hogy ki akarják tiltani a tengerjárókat Velencéből. A referendum azonban jogilag nem volt érvényes.
Olasz médiaértesülések szerint motorhiba miatt történhetett a baleset. Nagyjából 130-an lehettek a kisebb szállodahajón. A baleset után Velencében azonnal leállt a forgalom, felfüggesztették a vasárnapra meghirdetett ünnepi hajós felvonulást is.
Szerző
Frissítve: 2019.06.02. 16:25