Forrnak az indulatok: szőlő helyett birtokokat vásárol az állam Tokajban

Publikálás dátuma
2019.06.03. 07:30

Fotó: Balázs Attila / MTI
A kistermelők panaszkodnak, hogy az állami Grand Tokaj Zrt. nem veszi át tőlük a termést, és terjeszkednek a NER-lovagok. A kép ennél azért árnyaltabb.
A történelmi borvidéknek hajdan királyok, hercegek és grófok voltak a birtokosai, manapság a helyiek szerint már a NER-királyok, hercegek és grófok osztoznak a területeken. Köteles László a zempléni Komlóska polgármestere évek óta kongatja a vészharangot: véleménye szerint minden, a kistermelőket sanyargató intézkedés – az alacsony felvásárlási árak, a minőségi kifogások, az államnak a világörökségi helyszínekre bejegyzett elővásárlási joga – azt készíti elő, hogy az „új földesurak” kezébe kerüljön az értékes tokaji borvidék nagy része. Már két évvel ezelőtt azt nyilatkozta a Népszavának: azért lehetetlenítik el az alacsony felvásárlási árakkal a termelőket, hogy emiatt minél többen meg akarjanak szabadulni az ültetvényektől, a tőkeerős kormányközeli oligarchák pedig nyomott áron felvásárolhassák a birtokokat. Az utóbbi időben egyre több kis tulajdonos döntött úgy, hogy a kínlódás helyett inkább eladja a birtokát – erősítette meg lapunknak az egyik itteni hegybíró, az eladói kínálat pedig lejjebb is vitte az árakat: amíg korábban egy átlagos, hatsoros szőlőt – ami nagyjából harmadhektár – egymillió forintért kínáltak errefelé, addigra egy ekkora terület, részben épp az eladási nehézségek miatt már legfeljebb ennek felét éri. Köteles László szerint Mád és Tokaj környékét gyakorlatilag már felvásárolták politikusok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, vezető beosztású állami tisztségviselők, s a holdudvarukba tartozó gazdasági szakemberek, s emiatt kénytelenek most a Sátoraljaújhelyig tartó északi területre összpontosítani, ahol még ma is az az elaprózott birtokrendszer a jellemző. - A termelők ellehetetlenítésével legegyszerűbb felvásárolni a kisbirtokokat – mondta lapunknak két évvel ezelőtt a komlóskai polgármester. Úgy tűnik, sötét jóslata mindinkább valósággá válik.  Azoknak a kistermelők, akik tartósan beszállítanak a nagyobb pincészeteknek, idén sem kell aggódniuk, van kereslet a jó minőségű borszőlőre, aszúszemekre – említette a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, a 85 hektáron gazdálkodó Royal Tokaji Borászati Zrt. egyik tulajdonosa. A cég az egyik legnagyobb felvásárlója az aszúszemeknek, és főleg kistermelőktől szerzi be a tokaji aszú alapanyagát. Az igaz, hogy az elavult technológiával, elaggott tőkékkel termelő ültetvényekről nem csak az állami Grand Tokaj Zrt., de a többi pincészet sem vásárol. Akik nem tartják be a minőségi borszőlőtermesztéshez szükséges technológiai előírásokat, nem újítják fel az ültetvényeiket, azoknak fel kell készülniük arra, hogy kiszorulnak a piacról - tette hozzá. Nem a Grand Tokaj Zrt. feladata a megoldás, hanem a megfelelő minőségű borszőlő termesztése – hangsúlyozta lapunknak Nagy István agrárminiszter is. Szerinte az egyik járható út lehetne az is, ha a kistermelők kézműves borukat maguk értékesítik a saját pincéjükben. Az agrármérnök szakminiszter hozzátette, a zöldszüret, vagyis az éretlen fürtök leszedése, illetve a kényszerlepárlás szükségmegoldás, amit lehetőleg el kell kerülni. A Tokaji hírnevének és a minőségének megőrzése érdekében az agrárminisztériumban jelenleg egy olyan tervezeten dolgoznak, amely e területen támogatná a fiatal gazdákat. Ennek lényege, hogy az állam felvásárolná azokat a versenyképtelen kis ültetvényeket, amelyeknek a tulajdonosai felhagynak a gazdálkodással,  és méretgazdaságos birtokokat alakítanának ki ezekből. Megfelelő szakképesítéssel rendelkező fiatal gazdák pályázhatnának ezekre a szőlőkre, és állami támogatással kezdhetnének önálló gazdálkodásba. Az állam kizárólag önként fölajánlott ültetvényeket vásárolna meg, kizárt a kisajátítás, vagy bármilyen más eszköz amivel a tulajdonost a birtoka eladására késztetné bárki – hangsúlyozta Nagy István. A miniszter külön is kiemelte, a program nem birtoknövelést, vagy állami birtokok kialakítását szolgálja. A Népszava kérdésre a tárca vezetője nem zárta ki, hogy ha Tokaj-hegyalján sikeres lesz ez a generációváltást is segítő projekt, akkor az ország más borvidékein is bevezetik. Raskó György szerint a szándék üdvözlendő, de lehetnek buktatói. A Komlóska polgármestere által említett árért jelenleg legföljebb szőlőhegyek szoknyáján lehet ültetvényt vásárolni. De ma már ott sem ritka a 2-3 millió forintos hektáronkénti ár. A jobb dűlőkben, mint a mádi Szent Tamás, a Nyulászó, a Birsalmás, a Becsek, vagy a tarcali Király, illetve a Mézes Mály dűlőben, de Tállyán, Tolcsván vagy az Oremuson hektáronként 20-50 millióért cserélnének gazdát a szőlők, ha lenne eladó. Ha az állam ott találna eladó kis ültetvényt ilyen árakkal kell számolnia.

Az ötlet jó, csak drága

A kormányprogram gyakorlati megvalósítása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a pályakezdő fiatal gazdákat. A birtok megvásárlása támogatással is több milliós önrészt feltételez, ha nem térítésmentesen „ajándékba" kapják az ültetvényt az államtól. Csak a régi tőkék kivágása, a klónok megrendelése, a telepítés, az ültetvény gondozása az első szüretig legalább 5-6 év. Még 3-4 év, amíg kellő minőséggel és mennyiséggel megjelenhetnek a piacon. Addig a birtok, a vételárral együtt, csak viszi a pénzt. Az első bevételekre átlagosan 10 év után számíthatnak, ha piacképes terméket állít elő és jó marketing munkát végeznek. Legalább kereskedelmi mennyiségű, azaz 10-20 ezer palack száraz bor, 3-5 ezer palack 5 puttonyos aszú, szamorodni, illetve kései szüretelésű cuvé készletre van szükség a biztos talpon álláshoz - vélte Raskó György. Tokajhegyalján 5 hektár jó minőségű ültetvényből a szakemberek szerint egy jó borász el tudja tartani a családját. Nagy kérdés, hogy az állami támogatás mekkora lesz, ugyanis egy ekkora méretű új telepítés költsége nagyjából 50 millió forint.  Egyebek mellett ültetvénytelepítésre is igényelhetnének forrásokat. Szik Mátyás somelier, aki az osztrák olajcég, az OMV több mint száz magyarországi kútjánál kapható 106 féle bor kiválasztásában oroszlánrészt vállalt, úgy vélte, a kistermelők számára egérút lehet a szövetkezés. Úgy minőségben és mennyiségben is piacképessé válhatnak. Példaként hozta az OMV kínálatát, amelynek 90 százaléka magyar bor és előszeretettel választanak ma még kevéssé ismert kis pincészeteket. Szerinte a magyar borok  - különösen itthon - túlárazottak és ennek egyik oka a sok közül, hogy az 5-7 hektáros birtokokon nem lehet gazdaságosan termelni. B. T.

A Grand Tokaj Zrt. nyeli az állami pénzt

Tavaly is félmilliárd forintos veszteséget hozott össze az állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt., ugyanakkor a tokaji bort alig lehet Európán kívül értékesíteni. A Napi.hu számolt be arról, hogy a negatív mérleg már évről évről visszatérő jelenség: 2016-ban 3,8 milliárd, 2017-ben pedig 1,2 milliárd forint volt a mínusz. Az állami társaság árbevétele 2,4 milliárd forint körül stagnál, ebből a túlnyomórészt uniós export 1,1 milliárdot tett ki  A Grand Tokaj Zrt. egyidejűleg meglepő nagyvonalúságról is tanúbizonyságot tett: vissza nem térítendő 3 milliárd forintos állami támogatás mellett a Tokaj név használatát kedvező fizetési feltételekkel adta át a Grand Hotel Tokaj ötcsillagos szállodát építő tulajdonosnak. A 4 millió forintos díjnak mindössze az 5 százalékos, 200 ezer forintot kitevő előleget kellett megfizetnie Szepesi Richárdnak. A fennmaradó 3,8 millió forint befizetésére pedig 3 év fizetési halasztást kapott cége az ügyről döntő helyi önkormányzattól. (Szepesi Richárd anyósa az a Nagy Róza, aki Matolcsy György Nemzetgazdasági Minisztériumában közigazgatási államtitkár volt, majd követve a minisztert az MNB-be került két évre főigazgatónak.)  B. M.

324,95 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.03. 06:30
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel negyed hétkor az euró 324,95 forintra erősödött a péntek esti 324,84 forintról. A svájci frank jegyzése 290,55 forintról 291,20 forintra emelkedett, a dolláré viszont 291,09 forintról 290,51 forintra csökkent. Az euró erősödött a dollárral szemben: hétfőn reggel 1,1185 dolláron állt a péntek esti 1,1162 dollár után.
Szerző
Témák
forint euró dollár

GKI: biztos az idei nyugdíjkiegészítés

Publikálás dátuma
2019.06.03. 00:03

Fotó: Shutterstock
Az első negyedévi 5,3 százalékos gazdasági növekedés hatására 3,5 százalékról 4 százalékra emelete idei várakozását a GKI Gazdaságkutató Zrt. Előrejelzésében hangsúlyozza, hogy az év további részében lassulás várható.
A beruházások, az ipar és a kiskereskedelem bővülése nem éri majd el a tavalyi éves szintet sem, a fogyasztás növekedési üteme  például az első negyedévi 4,8 százalék, illetve a tavalyi 4,6 százalék után az év egészében 4,3 százalék lesz a GKI szerint. Az éves szinten 3,5 százalékra várt infláció miatt is 6,5 százalékra mérséklődik a reálbérnövekedés a múlt évi 8 százalékkal szemben. Az államháztartási adatok alapján teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre kerül sor. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. A korábbinál lényegesen kedvezőbb hozamú, mától kapható Magyar Állampapír Plusz bevezetése közvetve már most is monetáris szigorítást jelent - írja előrejelzésében a GKI.
Szerző
Témák
GKI konjunktúra
Frissítve: 2019.06.03. 06:48