Forrnak az indulatok: szőlő helyett birtokokat vásárol az állam Tokajban

A kistermelők panaszkodnak, hogy az állami Grand Tokaj Zrt. nem veszi át tőlük a termést, és terjeszkednek a NER-lovagok. A kép ennél azért árnyaltabb.

A történelmi borvidéknek hajdan királyok, hercegek és grófok voltak a birtokosai, manapság a helyiek szerint már a NER-királyok, hercegek és grófok osztoznak a területeken. Köteles László a zempléni Komlóska polgármestere évek óta kongatja a vészharangot: véleménye szerint minden, a kistermelőket sanyargató intézkedés – az alacsony felvásárlási árak, a minőségi kifogások, az államnak a világörökségi helyszínekre bejegyzett elővásárlási joga – azt készíti elő, hogy az „új földesurak” kezébe kerüljön az értékes tokaji borvidék nagy része. Már két évvel ezelőtt azt nyilatkozta a Népszavának: azért lehetetlenítik el az alacsony felvásárlási árakkal a termelőket, hogy emiatt minél többen meg akarjanak szabadulni az ültetvényektől, a tőkeerős kormányközeli oligarchák pedig nyomott áron felvásárolhassák a birtokokat.

Az utóbbi időben egyre több kis tulajdonos döntött úgy, hogy a kínlódás helyett inkább eladja a birtokát – erősítette meg lapunknak az egyik itteni hegybíró, az eladói kínálat pedig lejjebb is vitte az árakat: amíg korábban egy átlagos, hatsoros szőlőt – ami nagyjából harmadhektár – egymillió forintért kínáltak errefelé, addigra egy ekkora terület, részben épp az eladási nehézségek miatt már legfeljebb ennek felét éri. Köteles László szerint Mád és Tokaj környékét gyakorlatilag már felvásárolták politikusok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, vezető beosztású állami tisztségviselők, s a holdudvarukba tartozó gazdasági szakemberek, s emiatt kénytelenek most a Sátoraljaújhelyig tartó északi területre összpontosítani, ahol még ma is az az elaprózott birtokrendszer a jellemző. - A termelők ellehetetlenítésével legegyszerűbb felvásárolni a kisbirtokokat – mondta lapunknak két évvel ezelőtt a komlóskai polgármester. Úgy tűnik, sötét jóslata mindinkább valósággá válik.

Azoknak a kistermelők, akik tartósan beszállítanak a nagyobb pincészeteknek, idén sem kell aggódniuk, van kereslet a jó minőségű borszőlőre, aszúszemekre – említette a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, a 85 hektáron gazdálkodó Royal Tokaji Borászati Zrt. egyik tulajdonosa. A cég az egyik legnagyobb felvásárlója az aszúszemeknek, és főleg kistermelőktől szerzi be a tokaji aszú alapanyagát. Az igaz, hogy az elavult technológiával, elaggott tőkékkel termelő ültetvényekről nem csak az állami Grand Tokaj Zrt., de a többi pincészet sem vásárol.

Akik nem tartják be a minőségi borszőlőtermesztéshez szükséges technológiai előírásokat, nem újítják fel az ültetvényeiket, azoknak fel kell készülniük arra, hogy kiszorulnak a piacról - tette hozzá.

Nem a Grand Tokaj Zrt. feladata a megoldás, hanem a megfelelő minőségű borszőlő termesztése – hangsúlyozta lapunknak Nagy István agrárminiszter is. Szerinte az egyik járható út lehetne az is, ha a kistermelők kézműves borukat maguk értékesítik a saját pincéjükben.

Az agrármérnök szakminiszter hozzátette, a zöldszüret, vagyis az éretlen fürtök leszedése, illetve a kényszerlepárlás szükségmegoldás, amit lehetőleg el kell kerülni. A Tokaji hírnevének és a minőségének megőrzése érdekében az agrárminisztériumban jelenleg egy olyan tervezeten dolgoznak, amely e területen támogatná a fiatal gazdákat. Ennek lényege, hogy az állam felvásárolná azokat a versenyképtelen kis ültetvényeket, amelyeknek a tulajdonosai felhagynak a gazdálkodással, és méretgazdaságos birtokokat alakítanának ki ezekből. Megfelelő szakképesítéssel rendelkező fiatal gazdák pályázhatnának ezekre a szőlőkre, és állami támogatással kezdhetnének önálló gazdálkodásba.

Az állam kizárólag önként fölajánlott ültetvényeket vásárolna meg, kizárt a kisajátítás, vagy bármilyen más eszköz amivel a tulajdonost a birtoka eladására késztetné bárki – hangsúlyozta Nagy István. A miniszter külön is kiemelte, a program nem birtoknövelést, vagy állami birtokok kialakítását szolgálja. A Népszava kérdésre a tárca vezetője nem zárta ki, hogy ha Tokaj-hegyalján sikeres lesz ez a generációváltást is segítő projekt, akkor az ország más borvidékein is bevezetik.

Raskó György szerint a szándék üdvözlendő, de lehetnek buktatói. A Komlóska polgármestere által említett árért jelenleg legföljebb szőlőhegyek szoknyáján lehet ültetvényt vásárolni. De ma már ott sem ritka a 2-3 millió forintos hektáronkénti ár. A jobb dűlőkben, mint a mádi Szent Tamás, a Nyulászó, a Birsalmás, a Becsek, vagy a tarcali Király, illetve a Mézes Mály dűlőben, de Tállyán, Tolcsván vagy az Oremuson hektáronként 20-50 millióért cserélnének gazdát a szőlők, ha lenne eladó. Ha az állam ott találna eladó kis ültetvényt ilyen árakkal kell számolnia.