Kényes helyzetben Bierlein: nehéz lesz visszaadni Ausztria tekintélyét

Publikálás dátuma
2019.06.03. 14:24

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Hétfőn Alexander Van der Bellen elnök jelenlétében esküt tettek az ideiglenes osztrák kormány tagjai. A kabinet élén Brigitte Bierlein kancellár áll. Kényes helyzetben veszi át a kormányrudat.
Találóan fogalmazta meg hétvégi véleménycikkében a Der Standard: Brigitte Bierlein feladata lesz az, hogy megcsapolja a pártok mocsarát. Bár egy ideiglenes kormánynak egy demokráciában túlzottan nagy szerepe nincs, fontos törvényjavaslatokat nem terjeszt be, hanem viszi az ország ügyeit, amíg az új választás után meg nem alakul az új kormány, a Bierlein-kabinetre ennél azért komolyabb felelősség hárul, hiszen meg kell mutatnia: Ausztria valóban a demokrácia őshazája és nem egy banánköztársaság. A Heinz-Christian Strache által fémjelzett botrány kirobbanása után Alexander Van der Bellen figyelmeztetett arra, hogy az ország tekintélye került veszélybe, hiszen egy vezető politikus beszélt a médiatérkép önkényes átformálásáról, s arról, hogy pártfinanszírozás fejében biztosít jelentős állami támogatásokat egy állítólagos orosz nőnek. A sors aztán úgy hozta, hogy – Sebastian Kurz kormányának múlt hétfői megbuktatása után – épp a köztársasági elnök vált a stabilitás garanciájává, hiszen neki kellett olyan kancellárt választani, akit minden párt elfogad. Van der Bellen vette is a nehéz akadályt azzal, hogy Brigitte Bierleinre esett a választása. Bár jobbközép személyiségnek tartják, s még a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ideiglenes vezetője, Norbert Hofer is elfogadhatónak tartja, a szociáldemokrata SPÖ is támogatásáról biztosította. Bierlein ugyanis nem elvakult pártpolitikus, hanem vérbeli jogi szakértő, aki a lelkiismerete, s nem bármiféle pártérdek szerint ítéli meg a dolgokat. Bírálta például az előző néppárti-szabadságpárti kormány intézkedését, amely szerint betiltották a fejkendő viselését az általános iskolákban. Amikor Bierleint nevezte ki az államfő a kormány élére, az osztrák média elsősorban azt emelte ki, hogy a második köztársaság történetében első ízben lesz női kancellárja Ausztriának. Pedig rendkívül kemény, határozott személyiségnek ismerik, aki e tekintetben férfikollégáit is lepipálja. Ő volt az első nő, aki az alkotmánybíróságban az alelnöki tisztséget is megszerezte, sőt tavaly elnökké nevezte ki, méghozzá épp Van der Bellen államfő. Egy hónappal ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy hamarosan női kancellárja lesz Ausztriának, az Ibiza-videó azonban magával sodorta a politikai vezetést. Beiktatásakor Bár Brigitte Bierlein nem politikai párt tagja, meg van a véleménye a történésekről. Azért is nevezik a jobboldallal rokonszenvezőnek, mert 2002-ben, az akkori néppárti-szabadságpárti kormányzat jelölte alkotmánybírónak. Ez a lépés némi feltűnést is keltett bírói körökben, mint a Der Standard megjegyzi, egyes bírák meg is jegyezték, hogy addig nem tűnt ki különösebben a szakértelmével. Előtte, 13 évig a legfőbb ügyészség bírája volt, s igen kemény fellépéséről ismerték. Később azonban teljesen megváltozott a róla kialakult kép, azok a kollégái is elismerték képességeit, akik nem feltétlenül úgy gondolkodnak a világról, mint ő. Rendkívül intelligensnek és kompromisszumra késznek tartják. Azzal pedig senki sem vádolja, hogy bármelyik párt érdekeit tartaná szem előtt. „Úgy dolgozik, mint egy komoly, már-már jozefinista hivatalnok” – mondta róla egy ismerője a Der Standardnak. Csak egyvalakivel keveredett nyílt vitába. Sajátos módon azzal az időközben nyugdíjba vonult Gerhart Holzingerrel, akit akkoriban kis híján szintén szakértői kormány élére került. Bierlein mindig határozottan képviselte a véleményét, a Kurz kormánnyal szemben is. A női kvóták bevezetését például nem támogatta, mert szerinte a mai világban erre már nincs szükség. Nem értett egyet az előző kormánynak azzal a felvetésével sem, hogy a potenciális bűnözőkre „megelőző börtönbüntetést” rójanak ki. Amikor pedig az előző, amúgy néppárti államtitkár, Karoline Edstadler a közösségi oldalakon tapasztalható „felfokozott hangulatra” hivatkozva javasolta a büntetőjog reformját, Bierlein kifejtette, „az internetes kommentárokra egyáltalán nem építenék”.

Komoly jogi karrier

Bierlein 1949-ben született. Apja hivatalnok, anyja művész volt. Harmincévesen lett államügyész. 1990-2013 között dolgozott a legfőbb ügyészségnél, majd az alkotmánybírósághoz került. 2018-ban nevezték ki a taláros testület bírájának.

Frissítve: 2019.06.03. 17:00

Londonba érkezett Trump, landolás előtt beszólt a polgármesternek

Publikálás dátuma
2019.06.03. 12:27

Fotó: ISABEL INFANTES / AFP
Az amerikai elnök szerint Sadiq Khan borzalmas munkát végzett.
Londonba érkezett hétfőn az amerikai elnök. Donald Trump elnöki különrepülőgépe, az Air Force One az MTI összefoglalója szerint helyi idő szerint 9 óra – közép-európai idő szerint 10 óra – előtt két perccel szállt le a Londontól északnyugatra fekvő Stansted repülőtéren. A landolás előtt az amerikai elnök Twitteren azt írta: Sadiq Khan borzalmas munkát végzett London polgármestereként, durván sértő volt annak az Egyesült Államoknak az éppen látogatást tevő elnökével szemben, amely Nagy-Britannia legfontosabb szövetségese. „Khan nagyon emlékeztet engem a mi ostoba és inkompetens New-Yorki polgármesterünkre, De Blasióra, aki szintén szörnyű munkát végzett – csak éppen fele olyan magas, mint ő” – fogalmazott.
Az amerikai elnököt több városban is tüntetők várják.   Mint megírtuk, Sussex hercegnéje, Meghan Markle nem csatlakozik a brit királyi családnak azon tagjaihoz, akik találkoznak Trumppal. Távollétének hivatalos oka, hogy még mindig szülési szabadságon lesz egy hónapos gyermekével. Ám többen annak is tulajdonítják a döntést, hogy a hercegné sosem szimpatizált igazán Trumppal, 2016-ban nyilvánosan is egy nőgyűlölő, ellentmondásos személynek nevezte.  „Nem tudtam, hogy gonosz” – mondta most az amerikai elnök, reagálva a hercegné korábbi kijelentéseire.

Háromnapos látogatás

Donald Trump állami látogatáson, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként tölt el három napot a brit fővárosban. A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan nem a brit kormány, hanem az uralkodó vendégei, jóllehet az udvar minden esetben a kormánnyal szoros együttműködésben választja ki az ilyen jellegű látogatásra meghívandó vendégeket. A brit uralkodó évente csak egy-két alkalommal lát vendégül külföldi államfőket, így a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít az állami látogatásra szóló meghívás. A 93 esztendős II. Erzsébet királynő, aki 67 éve az Egyesült Királyság uralkodója, trónra lépése, vagyis 1952 óta 112 külföldi államfőt fogadott állami látogatáson, köztük két amerikai elnököt: George W. Bush-t 2003-ban és Barack Obamát 2011-ben. Donald Trump hétfő este állami banketten, vagyis a királynő által adott díszvacsorán vesz részt a Buckingham-palotában, a rendezvényen jelen lesz Theresa May miniszterelnök is. Jeremy Corbyn és Sir Vince Cable, a két legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt és a Liberális Demokraták vezetője azonban már korábban bejelentette, hogy nem hajlandó részt venni a Trump tiszteletére rendezett banketten. Az amerikai elnök kedden találkozik a brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban, szerdán pedig Theresa May, II. Erzsébet királynő és Károly trónörökös társaságában, a dél-angliai Portsmouth kikötővárosban részt vesz a normandiai partraszállás 75. évfordulója alkalmából szervezett nagyszabású megemlékező rendezvényen. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.03. 13:59

Pokolgép robbant egy szíriai mecsetnél

Publikálás dátuma
2019.06.03. 10:04

Fotó: AFP
A merényletben legkevesebb 13 ember vesztette életét.
Pokolgépes merényletet követtek el vasárnap Szíria északnyugati részén, a török határ közelében lévő Azaz városban, egy mecset előtt. A támadásban legkevesebb 13 ember meghalt, több mint 20 pedig megsebesült – jelentették szíriai aktivistahálózatok. Azaz város olyan ellenzéki fegyveresek kezén van, akiket Törökország támogat a szíriai kormányerőkkel szemben. A pokolgépet egy gépkocsiba rejtették el, és akkor robbantották föl, amikor a hívek az esti imádságról éppen kifelé tartottak a mecsetből. A halottak között négy gyerek van, és a sebesültek között is több - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). Az esetről beszámolt az Azaz Media Center nevű helyi aktivistahálózat is. Azaz város korábban a Törökországgal is szemben álló kurd lázadók kezén volt, és abban az időben is több hasonló pokolgépes támadás történt a helységben. A mostani merényletnek az elkövetőjeként egyelőre nem jelentkezett semmilyen szervezet. Szombaton Rakkában volt hasonló pokolgépes támadás, annak tíz halálos áldozata volt, köztük a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű lázadószervezet öt harcosa. A Washington támogatását élvező, kurd és arab erőkből álló SDF foglalta vissza Rakkát az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettől 2017 októberében. A muzulmán böjti hónapból, a ramadánból már csak néhány nap van hátra. 
Szerző
Témák
Szíria pokolgép